Olyan időket élünk, amikor szinte lehetetlen jobb (vagyis megbízható, de mégis érdemi hozamot biztosító) befektetést választani egy magyar befektetőnek, mint a magyar állampapír. De mégis melyik a legjobb?
Amikor a méretes magyar államadósság (ez írásunk idején 49 961 milliárd forint, nagyjából az éves GDP 75 százaléka) menedzseléséről beszélünk, a magyar állampolgároknak, befektetőknek az egyik szeme sír, a másik nevet.
Ki örülne annak, hogy ekkora a közös adósságunk? Senki.
De ki ne örülne annak, hogy amennyiben van befektethető pénze, akkor egy nagyon megbízható adósnak, a magyar államnak adhatja azt jó hozammal kölcsön?
Jó hozam, rossz hozam
Na de mi a jó hozam, mi a rossz hozam? Az 5 százalék, a 10 százalék, a 20 százalék?
Valószínűleg jobban járunk, ha nem nominális számokban gondolkodunk, hanem azt mondjuk, hogy „attól függ”.
Van, amikor az 5 százalék is mesés, máskor a 20 százalék is gyatra.
Sokkal jobb megközelítés, ha a reálhozam felől nézzük a kérdést. Vagyis azt vizsgáljuk, hogy az inflációhoz képest mennyi egy befektetés hozama. Ha többet fial egy befektetés, mint amennyit romlik közben a pénzünk értéke, akkor pozitív a reálhozam, azaz jó a befektetés. Ha az infláció alatt keresünk, akkor még a hozammal együtt is valójában romlik a pénzünk.
Aki rámegy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyitóoldalára, mindig lát három fontos mutatót, mennyi a forint árfolyama, mennyi az alapkamat (most éppen 12,25 százalék), mennyi az infláció (202. szeptemberi adattal 12,2 százalék).
Utóbbi kettő nem feltétlenül jár kéz a kézben, de most éppen szinkronban vannak, vagyis egy alapkamatnak megfelelő befektetés éppen megőrzi a pénzünk értékét. Ezt a kijelentést majd mindjárt árnyaljuk egy kicsit.
Az Államadósság Kezelő Központ kínálata
Ha ezek után megnézzük, hogy a magyar államadósságot menedzselő Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) most milyen befektetéseket kínál, elsőre kicsit elszontyolodhatunk.
Két oldalt is érdemes lehet használni, mindkettőn minden fontos információt megtalálhatunk az aktuális papírokról.
Azt fogjuk látni, hogy van azért olyan termék, amely az infláció felett fizet.
A 2033/I prémium, vagyis inflációkövető sorozat mellett 14,75 százalékos hozamot látunk, de a legtöbb fix kamatozású papír mellett 8, esetleg 8,5, vagy legjobb esetben is csak 8,75 százalékos fix kamatot láthatunk.
A meglepő azonban az lehet, hogy valójában minden felsorolt papír reálhozamot ígér, csak ezt egy kicsit érdemes elmagyarázni.
Az inflációkövető papír
Kezdjük a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozattal.
Az inflációkövető termék esetében a 14,75 százalékos magas kamat úgy jött ki, hogy a kamat a 2022-es év átlagos éves inflációjából (14,5 százalék) és a kamatprémiumból (0,25 százalék) áll. A termék nevében látható 2033 arra utal, hogy a termék majd 2033-ban jár le. Mivel 2023-ban elég magas, 18-18,5 százalékos éves átlagos infláció várható, ez a papír 2024-ben 18,25-18,75 százalékos kamattal fog ketyegni, ami egészen kiváló lesz.
A termék részletesen is megismerhető itt.
A papír mindig január 20-án fizet kamatot, 2024. január 20-án 14,75 százalékot, de 2025. január 20-án majd jóval többet. Ugye a 2023-as inflációs adat még nem ismert, de az említett várható infláció alapján 18,25-18,75 százalék reális.
Az infláció messze nincs ekkora
Ezek a hozamok magasabbak, mint a jelenlegi infláció (12,2 százalék), de az egész logika legfontosabb eleme most jön.
A 12,2 százalék egy visszatekintő adat, 2023 szeptemberében az árak 12,2 százalékkal voltak magasabbak, mint 2022 szeptemberében.
De mi nem a múlt inflációját szeretnénk megverni, hanem a jelen és a jövő inflációját. Vagyis aki ma befektet egy évre, akkor jár jól, ha a következő egy év inflációját (ezt csak 2024 novemberében ismerjük majd meg) képes lesz megverni.
Ma pedig már sokkal kisebb az infláció.
Hogy pontosan mennyi, azt tényleg csak jövőre ilyenkor látjuk majd, de jó eséllyel bőven egy számjegyű lesz, vélhetően valahol 5 és 6 százalék körül. Vagyis az ÁKK, amikor 14,75, esetleg 18, 75 százalékot fizet, sőt, még amikor az említett 8-8,75 százalékos sávban fizet kamatot, akkor is minden józan ész szerint reálhozamot fizet.
Kockázatok nincsenek?
De természetesen vannak.
Mi biztosan nem azért írunk ezekről a remek reálhozamokról, mert állampapír-vásárlásra szeretnénk bárkit ösztönözni, vagy szándékosan elhallgatnánk kockázatokat. Azok mindig vannak.
Lehet, hogy nem sikerül tartani a ma látható inflációcsökkentési pályát.
Lehet, hogy a forint gyengül annyira, hogy majd kiderül, hogy az járt jól, aki devizában tartotta a pénzét.
Legrosszabb esetben (bár erre Magyarország esetében nincs reális esély) még gond is lehet azzal, hogy az állam vissza tudja-e fizetni az adósságát.
Ezek kockázatok, érdemes őket rögzíteni. De ha a kormány, az MNB, vagy a tőlük teljesen független magyar vagy külföldi elemzők előrejelzéseit nézzük, akkor a 14,75, vagy a 8 százalék ma egyaránt jó befektetés.
Miért különböző a hozam?
Felmerülhet persze a kérdés, hogy miért van 8 százalékos papír a piacon, ha van 14,75 százalékos is?
Az ÁKK sokféle választást ígér a befektetőknek. A 8 százalékos papírok, például egy Egy Éves Magyar Állampapír, vagy egy Kincstári Takarékjegy rövid távú, kiszámítható elkötelezettséget vár el tőlünk.
A 2033/I kilenc, sőt majdnem tíz éveset. Igaz, ma az ÁKK annyira kedvező visszaváltási lehetőséget kínál (ennek 1 százalék az ára), hogy ez a befektetés is lehet rövid távú.
Mindenesetre termék többféle van, mindenki kialakíthatja a maga stratégiáját, például aszerint, hogy meddig tudja kölcsönözni a pénzét.
Az egyébként egyáltalán nem általános, hogy ilyen kedvező az állampapír.
Kár lenne eltagadni, hogy amikor a magyar infláció még 20 százalék fölé is elszállt és sok befektető benne ragadt egy 4,95 százalékot ígérő állampapírban, akkor negatív volt a reálhozam.
De most tényleg nagyon kedvező az állampapír, még akkor is, ha természetesen mindig van olyan nemesfém, deviza, egyedi magyar, vagy külföldi részvény, amelyikről majd utólag kiderül, hogy még többet hozott volna, de előre kiszámítható hozamban ez most „király”.
Miért fizet ilyen sokat az állam?
Azt kell, hogy mondjuk, hogy alapvetően az állam nem szívjóságból fizet ennyit, de az is benne van a gondolkodásában, hogy amennyiben sokat fizet, azt már inkább a magyar lakosságnak fizesse, aki majd itthon költi el a kamatjövedelmét, mint egy londoni befektetési alapnak.
A magyar állam nagyon számít a magyar lakossági befektetőkre, vagyis szaknyelven hisz az önfinanszírozásban. Ennek az is az oka, hogy minden államnak a legkedvezőbb a saját devizás, saját állampolgárai felé fennálló adóssága, mert ott nincs árfolyamkockázata.
De még az sem fenyeget, hogy egy alapkezelő rosszul ébred és hirtelen kiszáll a magyar állampapírokból. Az ugyanis hirtelen nagyon hiányozhat, de több millió magyar kisbefektető aligha fog egyszerre rosszul ébredni.
Most mindenesetre tényleg idilli pillanatok vannak a magyar állampapírpiacon, de azt senki ne gondolja, hogy ez mindig így lesz. Ha nem is egyszer volt Budán kutyavásár, de azt leszögezhetjük, hogy ritkán van Budán kutyavásár.
