Egy magyar felfedezésű kisgolybó robbant fel hajnalban a Föld légkörében

Családi napot tart a Beporzók napja alkalmából a Magyar Természettudományi Múzeum
2023-02-14
Közzétette az erdélyi fejedelmek portréinak digitalizált változatát a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár
2023-02-14
Show all

Egy magyar felfedezésű kisgolybó robbant fel hajnalban a Föld légkörében

Sárneczky Krisztián csillagász fedezte fel azt a kisbolygót, amelyik hétfőn hajnalban csapódott be a La Manche csatorna térségében.

Sárneczky Krisztián elmondta, hogy az egy-két méteres égitestet vasárnapról hétfőre virradó éjjel fedezte fel a Piszkéstetői Obszervatórium hatvanéves speciális nagylátószögű Schmidt-tácsövével. Az észlelést követően a kisbolygó hat és fél óra alatt, magyar idő szerint hajnali négy körül érte el a Föld légkörét.

A űrszikláról, amely a felfedezéskor nagyjából 200 ezer kilométerre volt tőlünk, a számítások alapján hamar kiderült, hogy ütközni fog a Földdel, és ez magyar idő szerint hajnali négy óra környékén meg is történt a La Manche csatorna térségében

mondta, hozzátéve, hogy az ilyen kisbolygók 90 százaléka elég a légkörben, és csak kisebb darabok érik el a Fölet.

A jelenség bevilágította az éjszakai égboltot Dél-Nagy-Britanniában, Északnyugat-Franciaországban, de még Brüsszelből is készültek róla felvételek.

Ez a csillagász szerint annak köszönhető, hogy nagyon szerencsések voltak a körülmények: derült volt az égbolt és az esemény lakott terület felett történt.

Elmondta azt is, hogy a becsapódott 1-2 méteres nagyságú kisbolygó méreténél fogva nem okozhatott volna bajt, mivel nagyjából 30-40 kilométeres magasságban egy nagy robbanást követően szétesett. A Föld légköre védelmet nyújt az ilyen méretű űrszikláktól, azonban az ennél nagyobb (30-40 méteres) kisbolygók lakott területre zuhanva katasztrófát is okozhatnak. Ezért is van nagy jelentősége a Földet súroló kisbolygók megfigyelésének.

Mint mondta, a felfedezés különlegességét az adja, hogy az elmúlt húsz év alatt mindössze hét alkalommal sikerült kisbolygót becsapódás előtt fölfedeznie a csillagászoknak, és ebből három az elmúlt 11 hónapban történt. Ezek közül kettő felfedezése Sárneczky Krisztián nevéhez fűződik.

A sikerhez hozzájárult, hogy 2019-ben egy nagy kamerával bővült a Piszkéstetői Obszervatórium Schmidt-tácsöve, emellett kiépítettek egy országos kamerahálózatot, amellyel a légkörben elégő meteorokat fürkészik. Ezzel az obszervatórium a Föld kozmikus védelmét ellátó távcsőrendszerek élvonalába került.

Ez az eszköz egyedülálló a térsében, ennél erősebb tácsövek csak Amerikában vannak, így méltán büszkék lehetünk rá

mondta a csillagász.

Cikk küldése e-mailben
MTI
MTI

Comments are closed.