Egyedülállóan összetett és példátlanul korszerű lett az Opera Eiffel Műhelyháza – amit a beruházó főépítész mutat be

Rejtélyes okokból “eltemették” az Apostolok templomát egy középkori földrengés után
2021-10-24
A társadalom és a technológia jövőjével foglalkozik a Neumann Társaság idei konferenciája
2021-10-25
Show all

Egyedülállóan összetett és példátlanul korszerű lett az Opera Eiffel Műhelyháza – amit a beruházó főépítész mutat be

Stílszerűen mozdonyfüttyre fáradunk be a nézőtérre. Ahol ma Mozart, vagy Pendereczki zenéje szól, egykor mozdonyok pöfögtek, súlyos kalapácsok muzsikáltak. A MÁV hajdani mozdonyjavító csarnokából sokrétű művészeti központ lett: a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyháza. Józsa Anka beruházó főépítész segítségével mutatjuk be a tudás.hu számára a ma átadásra kerülő műhelyházat és a párhuzamosan futó munkákat.

A tavalyi hivatalos megnyitót elsöpörte a pandémia, de előadásokat, érdeklődő látogatókat, filmforgatásokat, lemezfelvételeket a tegnapi átadásig is fogadtak itt. Egy ilyen gigantikus feladat nyilván erős kötődést kíván.

Nem egy, hanem két gigaprojektről van szó, és valóban erősen kötődöm hozzájuk. A kettő nemcsak a fenntartó/üzemeltető révén, hanem történetileg is kapcsolódik egymáshoz, mindössze két év van közöttük.

Az Andrássy úti Operaház és a Műhelyház beruházásának előkészítése 2015-ben indult, bár a két épület projektszemlélete természetesen eltér. Mindkét projekt hatalmas kihívás, nem napi nyolc órás munka, hanem hivatás, és több mint hét éve tartó életforma.

Én hét és féléve dolgozom a MÁO-nál, először az Erkel Színház felújításába kapcsolódtam be.

Józsa Anka

Műemlék épületben a 21. század technikája 29 ezer négyzetméteren

Ha jól tudom, ez az első munkahelye?

A Budapesti Műszaki Egyetem építészettörténet tanszékén doktoráltam színházépítészetből. Tehát a téma elméleti részét hazai és nemzetközi tekintetben is alaposan átfésültem mire beléptem az Operaházhoz. Szerencsés, hogy az elméleti kutatásom kérdéseit a gyakorlatban tapasztalhatom meg.

Hogyan változik és épül be a barokk kortól a 21. századig a különféle stílusú objektumokba a színházfunkció. És: hogyan lehet egy műemlék épületbe a 21. századot beilleszteni.

Ez az Operaháznál különösen izgalmas dilemma, mert a rendkívül dús architektúrájú környezetben kötelező megjelennie a modern színházi eszközöknek. Mindkét beruházásnak erős karakterű a tervező csapata, a dalszínházét Zoboki Gábor, az Eiffelt a nemrég elhunyt Marosi Miklós jegyzi. Mindkét munkából nagyon sokat tanulok, mint beruházó főépítész egyeztetem az Operaház megrendelői igényeit vezetőséggel, kollégákkal és a tervezőkkel, társvállalkozókkal, felelek a beruházásokhoz kapcsolódó beszerzésekért, kivitelezésért és a használatbavételért.

Az Eiffel Műhelyház épületeinek teljes nagysága csaknem 29 ezer négyzetméter. A mostanra kialakult struktúrában minden épületrész nevet kapott, őrzendő az Operához és az Északi Járműjavítóhoz kapcsolódó nagy elődök emlékét.

A telepen belül 1884 és 1886 között épült fel Feketeházy János tervei alapján az Eiffel-csarnokként ismertté vált mozdonyjavító csarnok, ami 2011 óta ipari csarnok műemléki védettséget élvez. (A tervezőről itt olvasható korábbi cikkünk IDE kattintva elérhető)

Eiffel Műhelyház - Mozdonycsarnok

Mozdonycsarnok (Fotó: Nagy Attila)

Ennek igen tágas központi teréből nyílik a 400-600 fő befogadására képes, mozgatható nézőterű, állítható mélységű zenekari árokkal és gyűrűs forgószínpaddal is felszerelt Bánffy Miklós terem, valamint a hasonló méretű, 150-250 fő befogadására alkalmas Hevesi Sándor háziszínpad.

Ezek az operaházi és Erkel színházi nagyszínpadokkal szinte azonos feltételeket nyújtanak a rendpróbák, próbák megtartásához, amire a Magyar Állami Operaház történetében korábban nem volt példa.

Ugyanitt a Fricsay Ferenc stúdió Magyarországon jelenleg a legnagyobb minőségi lemezfelvételre alkalmas stúdió és az ország legnagyobb szimfonikus zenekarának próbaterme.

A termek akusztikai terveit a szakma jeles képviselője, Arató Éva készítette, aki az Operaház felújításán is velünk dolgozik. A Fricsay stúdióba hatféle akusztikai elemet kellett beépíteni, s büszkén mondhatjuk, hogy ezeket, de a többi terem akusztikai burkolatát is az Opera saját szcenikai műhelyei készítették el, és Éva és a kollégák is nagyon elégedettek velük.

Amit a közönség majd csak a látogatói folyosón végigvezető szervezett sétákon láthat: a Borsa Miklós díszletállító csarnokban a műszaki kollégák a rendpróbáktól függetlenül tudják kipróbálni a díszletek össze- és szétszerelését.

A jelmezvarrodák közelsége pedig a rend- és jelmezpróbák összehangolását teszi könnyebbé a művészek és a jelmezkészítők számára. Egy ilyen sétán alkothat a vendég teljes képet az Eiffel nagyságáról. Egy melléképületben helyeztük el a Márk Tivadar jelmezcsarnokot, ahol 1800 folyóméternyi jelmez és tartozék (pl. fejdíszek, kiegészítők) szakszerű elhelyezésére van lehetőség, ez csaknem fele az Opera teljes jelmezállományának, mozgatásukat számítógéppel lehet irányítani.

Az Eiffel Műhelyház főépülete mögött található hajdani műemléki védettség alatt álló indóház is hamarosan megújul, Radnai Miklós állomás néven lesz az Opera stúdiója, ami a V4 országok zeneakadémiát végzett diákjai számára nyújt majd posztgraduális képzést az Operaház zenész és énekes művészei által.

z Eiffel Műhelyház főépülete mögött található hajdani műemléki védettség alatt álló indóház is hamarosan megújul

Eiffel neonfelirat (Fotó: Nagy Attila)

Túl vannak egy negyedéves próbaüzemen, hónapok óta pedig a repertoárdarabok előbemutatói láthatók, közönséggel. Egy családi ház sosincs készen, ebben az óriási objektumban mit kell még korrigálni?

Szakmai ártalom: nagyon kritikus szemmel nézem a házat. De a sok apróságon túl nem tűnik föl számomra semmi olyan, ami akadályozná a ház működését, a varrodáknál a szellőzést kell javítanunk és az áthallásokat csillapítani. Fontos, de nem az Operaház mulasztása miatt, hogy az Eiffel megközelítése máig rendezetlen, a Kőbányai útról csak egy irányból tudnak a munkatársak és a nézők behajtani. Két nagy csomópont szerepel a tervekben, a Közlekedési Múzeum Diesel csarnokánál lehetne a Hungária körút, illetve a Belváros felől érkezőknek balra behajtani, a Kismartoni útnál egy nagy lámpás kereszteződés létesül, valószínűleg csak 2023-ra. Az egész terület mögött fut egy elkerülő út, szeretnénk, ha ez a célforgalom számára nyílna meg és nem valami menekülő út lenne.

Logisztikai központ és képzőhely lesz a Forgóvázcsarnokban

A beruházás az átadás ünnepséggel nem fejeződik be. Ebben az úgynevezett rozsdaövezetben egy valóban monumentális kulturális színtér körvonalai rajzolódnak ki.

Az egyik oldalon a Közlekedési Múzeum a szomszédunk. A másikon lévő ugyancsak hatalmas területen hozzuk létre az Opera Campus elnevezésű beruházást.

A Forgóvázcsarnok hasznosítására több tervet készítettünk ahhoz, hogy az Operaház logisztikai központja legyen.

A csarnok Kőbányai útra néző fejépületében hoznánk létre az Opera Művészeti Iskolát. Az Opera Gyermekkar és a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei számára, kollégiummal együtt, egy bázisiskolát létesítenénk. A képzés így összhangban lehet a gyerekek színházi elfoglaltságaival. A balettnövendékeknek gyakorlótermekre is szükségük van. Áll a területen egy 1899-ben épült fachwerk, azaz gerendavázas, fafedélszékes épület, amelyben 7-8 balett termet alakíthatunk ki. A Campussal szomszédos területre kerül még a Kőbányai Jazz Stúdió, immár Póka Egon Művészeti Akadémiaként. A Forgóvázcsarnok befogadja az Opera Depót, amely az intézmény logisztikai bázisa lesz, majdnem 300 konténerrel, anyagmozgató eszközökkel, világítási, hang- és kelléktárral. Az Eiffel csarnok központi terében, „óriáscsarnokában” további öt próbatermet is megvalósítunk, továbbá bővítjük a gyártóbázist, mert szeretnénk más hazai, sőt külföldi színházaknak is dolgozni. Egy koprodukciót már teljesített is az Eiffel, a genfi színház, a Grand Théâtre de Genève számára nálunk készült Prokofjev Háború és béke című operájának díszlete. Calixto Bieito rendezése később az Andrássy-úti Operhaázban is látható lesz. A csarnok negyedik hajóját a Közlekedési Múzeum raktározásra kapja meg. És még mindig jut hely egy kellemes Campus parknak is.

Az Eiffel Műhelyház körüli park Kodály Zoltán nevét kapta (Fotó: Barta Dénes)

Azt mondja, hogy Európában nem találtak hasonló létesítményt, ahol az előadóhely, a próbacentrum, a hangstúdió, képzési központ és a műhelyház, valamint a raktárbázis együtt lenne. Ekkora és ilyen sokrétű beruházásnak nem lehet nekiugrani külföldi vizsgálódás nélkül.

Az Opera vezetőivel jártunk az oslói új operaházban, az Ybl által tervezett Operaház miatt elmentünk a stockholmi operaházba is, ahol éppen akkor cserélték vadonatújra a színpadtechnikát. Megnéztük Szentpéterváron a Mariinszkij II.-őt, ami egy abszolút modern, hatalmas – s hozzáteszem: teljesen ki sem használt létesítmény. Időutazást tettünk a régi Mariinszkij Színházban, ami eredeti – muzeális – állapotában létezik, egy hátsószínpad alatti folyosón még megvannak a sínek, amelyeken valaha lófogat húzta be a díszleteket. Jártunk a Mihajlovszkij Teátrumban, ami egy kastélyszínház, jobbára baletteket játszanak benne. Kíváncsi voltam a londoni Covent Gardenre, a Királyi Operaházra. Voltam a Milánói Scala műhelyházában, a Laboratori-atelier Ansaldóban, amely a leszerelt Ansaldo Acélgyár területén van. Méretét és funkcióját tekintve is a legjobban ez hasonlít az Eiffelre, de kevésbé komplex. Természetesen meglátogattuk a pesti Operaház “rokonát”, a bécsi Staatsopert, valamint a teljesen korszerű technikával felszerelt új linzi színházat. A magam gyönyörűségére megnéztem Velence ékszerét, a Teatro La Fenicét, ahová lagúna vizén hajón szállítják be a díszleteket.

Említette, hogy a doktoranduszként színháztörténettel foglalkozott. Az Operaház nem akármilyen része ennek a történetnek.

A dalszínház történetét, Ybl Miklós munkásságát – elsősorban művészettörténészek – elég jól feldolgozták. A színházépítészeti összefüggéseket azonban kevéssé kutatták.

Ybl jó kezű és tájékozott építész volt. Az Operaháznak nyilvánvalóan megvannak az előképei, sablonszerűen a párizsi Garnier Operát és a drezdai Semper Opert szokták említeni, de ezek nagyon általános megállapítások. A 19. században minden operaház hasonlóképpen épült fel, funkciójukat tekintve aszimmetrikusak, a drezdai Semperoper óta megvan bennük a király lépcső, amelyen elegánsan lehet felvonulni, a nézőtér és a színpad aránya sem nagyon különbözik. Ybl három kihangsúlyozandó érdekes és szép megoldást választott, az egyik a telek szűk voltából következett, a bejárati lépcsőket egy szinttel megemelte, így a megérkezés nem az utcaszinten, hanem egy emelettel feljebb történik, így szenzitívebb, és, ha belépünk a nézőtérre, páratlan élményt adóan kinyílik a tér. A másik az Asphaleia hidraulikus színpadgépészet alkalmazása, ami ugyan osztrák találmány, de itt szerelték be először és csaknem 100 évig működött. A harmadik a fordított hajóforma lefedés, ami felülről összefogja a nézőteret és a színpadot. Hasonlót Palladio vicenzai bazilikájánál láthatunk.

Az Eiffel kívülről (Fotó: Rákossy Péter)

Ybl hagyatékából került elő az Operaház új vasfüggönyét díszítő Olimposz

Csehországban sokat költenek arra, hogy működőképessé tegyék a barokk játszóhelyeiket, a Cesky Krumlov-i kastélyszínház a legszebb példa, rendszeresen tartanak operaelőadásokat abszolút korhű díszletekben és jelmezekben. Nálunk viszonylag kis befektetéssel milyen barokk termeket lehetne életre kelteni?

Jól dokumentáltak a jezsuita iskolaszínpadok, fennmaradtak értékes díszlettervek, ezeket korábban ki is állították az Országos Széchenyi Könyvtárban. Az Egri Esterházy Károly Katolikus Egyetem barokk épületében például volt egy ilyen iskolaszínpad. Fertődön a Marionett Színház kutatásában egyetemistaként részt vettem, az a munka abbamaradt. Fraknóban, az Esterházy Levéltárban és az Országos Levéltárban találhatók erről és a hajdani operaházról is használható dokumentumok.

Térjünk vissza a jelenbe: 2022. március 12-én egy gálakoncerttel megnyílik az Operaház, azután folyamatosan játszanak az Ybl palotában. Hogy halad a felújítás?

Jó ütemben folyik a közönségforgalmi részek restaurálása, a fa és díszítő festések, a réz csillárok, márványok és műmárványok megújítása. A nézőtérre új székek kerülnek olasz kivitelezésében, reméljük, hogy februárban már elkezdik beszerelni őket. A generál kivitelező várja a textileket, például a páholyok kis előfüggönyeinek anyagait. A színpadtechnika nagyon jól áll, például már egy éve működésre kész a zenekari árok három süllyedője. A színpadon az alsó és felső gépészet próbaüzeme zajlik a színpadtechnikai kivitelező vezetésével. Ugyanolyan méretű, 11 méteres gyűrűs forgószínpad lesz, mint itt, a Bánffy teremben. Halkabb lett, bővült és többet tud a színpadtechnika. Az Operaház festőműhelyében már festik a vasfüggönyt díszítő Olümposz képet, a vázlat Ybl tervhagyatékából került elő.

Festőműterem (Fotó: Nagy Attila)

A munkatársainknak jóval előbb be kell költözniük, díszleteket szerelni, a hang- és fénytechnika beszerelésével együtt meg kell tanulniuk a színpadtechnikai és szcenikai eszközök működtetését, például a modern színpadtechnikai vezérlő rendszert, ami eddig igencsak hiányzott az Operaházból.

És szurkolunk, hogy az üzemi területre is mielőbb bemehessenek a szólisták, a zene- az ének- valamint a balettkar tagjai és természetesen az előadások megvalósításáért felelős háttér irodák.

Mi lesz az Erkel Színházzal? Hiszen, ami ott történt, azt csak jóindulattal lehet ráncfelvarrásnak nevezni.

Az Erkellel mindenképpen kezdeni kell valamit, a színpad nagysága nem kompatibilis sem a Bánffyéval, sem az Operáéval, a technikai felszereltsége szerény, az öltözők egyáltalán nem komfortosak, az üzemi terület leromlott állapotban van.

Többlépcsős felújítást tervezünk, rövidebb évadokkal és hosszabb nyári szünettel. Teljes bezárásra nem gondolnak az Operaház vezetői.

Sztárgála (Fotó: Rákossy Péter)

Minden projekjét számba véve, egyhamar nem lesz munkanélküli… Mégis, ha kívánhatna valamit, mi lenne az? Merre indulna?

A színházi világból nem lehet és nem is akarnék kilépni.

Egy új színház építésén dolgozni nagy kihívás lenne. Annyi hasznos tapasztalatot szereztem, szívesen továbbadnám ezt a tudást, legyen szó régiről vagy újról, hazairól vagy külföldiről. Külföldön létező szakma a színházi konzultáns. Amikor hozzákezdenek egy felújításhoz vagy új színház építéséhez, megbíznak valakit, jelesül egy színházi konzultánst, aki minden területre képes rálátni, mindenhez ért valamennyire, és így komplexitásában tudja összefogni az adott projektet. Ha ilyen feladat adódna például Olaszországban, biztosan arra venném az irányt.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close