Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a túlfogyasztás és a fosszilis tüzelőanyagok használata sterilizálhatja az emberiséget.
Nagy vihart kavart az Egyesült Államokban, amikor az alabamai legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy az in vitro megtermékenyítési eljárásokból (IVF, magyarul lombikbébi programokból) származó fagyasztott embriók „méhen kívüli gyermekek”. Az “eredmény” az lett, hogy számos jogi eljárás indult el, hogy betiltsák az ilyen típusú megtermékenyítéseket az államban. Az eset azért példaértékű, könnyen lehet hogy jövőben az emberiségnek egyre nagyobb szüksége lesz erre módszerre – az éghajlatváltozás és a a környezetben lévő mérgek elszaporodása miatt – írja a Salon című amerikai lap.
Bár úgy tűnhet, hogy a lombikprogramokhoz való hozzáférésnek semmi köze az éghajlatváltozáshoz, a szakértők úgy vélik, hogy a bolygó hőmérsékletének további emelkedésével az emberiséget meddőségi válság fenyegeti.
Shanna Swan, az Icahn School of Medicine at Mount Sinai környezeti és reproduktív epidemiológusa könyvet írt arról, hogyan csökkent az emberi spermiumok száma az elmúlt fél évszázadban, melynek címe:
Count Down: How Our Modern World Is Threatening Sperm Counts, Altering Male and Female Reproductive Development, and Imperiling the Future of the Human Race.(Visszaszámlálás: miként fenyegeti modern világunk a spermiumok számát, változtatja meg a női és a férfi reprodukciós mechanizmusokat, és veszélyezteti az emberi fajt.)
A könyv ismerteti, hogy 1973 és 2011 között a spermium koncentráció a milliliterenkénti 99 millióról 47 millióra csökkent. Fontos megjegyezni, hogy 15 millió/milliliter a küszöbérték, amely után egy férfit terméketlennek nyilvánítanak. Ez legalábbis részben annak köszönhető, hogy az emberiség túlságosan sok endokrin diszruptort használ, vagyis olyan vegyi anyagokat, mint amilyenek például a műanyagokban találhatók, s beavatkoznak a hormonális rendszerünkbe.
Az endokrin diszruptorok a környezetből az állati (emberi) szervezetbe jutó olyan természetes vagy mesterséges molekulák, amelyek hormonreceptorokhoz kapcsolódva serkentik vagy gátolják adott sejtek tevékenységét, hormonok vagy receptorok előállítását, illetve transzportját.
Swan hozzáteszi, hogy a meddőség elterjedésének hátterében a klímaváltozás is állhat.
A magas herezacskó-hőmérsékletet összefüggésbe hozták a spermiumok számának és mozgékonyságának csökkenésével, így a környezeti hőmérséklet emelkedése (például a globális felmelegedés miatt) csökkentheti a sperma minőségét
magyarázza a szerző.
A megnövekedett hőmérséklet, különösen a szélsőségesen meleg régiókban, hőstresszhez vezethet, ami negatívan befolyásolhatja a spermiumok termelését és minőségét. Emellett a globális felmelegedés következményei, mint például az élelmezési bizonytalanság, a természeti katasztrófák és a gazdasági instabilitás, hozzájárulhatnak a krónikus stresszhez, amely negatívan befolyásolja a sperma minőségét, a reproduktív hormonokat és a termékenységet
teszi hozzá.
Ravindran Jegasothy, a Kuala Lumpur-i MAHSA Egyetem orvosprofesszora, aki az éghajlatváltozást és a termékenységet tanulmányozza Malajziában, a lapnak elmondta, hogy számos tényező okozza a meddőségi arányok emelkedését mindkét nem körében. Ezek közé tartozik a már említett vegyi szennyezés, valamint az életmódbeli tényezők, mint például a kábítószerrel való visszaélés és az elhízás.
Az éghajlatváltozás, különösen az emelkedő hőmérséklet, mind a férfiak, mind a nők termékenységére hatással van
magyarázta Jegasothy.
A férfiak esetében a herezacskó megnövekedett hőmérséklete hatással van a spermiumok minőségére, mozgékonyságára és alakjára. A nőknél befolyásolja a petefészek működését, a petesejtek minőségét és a terhesség kimenetelét.
Mivel ezeket a negatív hatásokat elsősorban
fiziológiai stressznek, oxidatív stressznek és az endokrin rendszer zavarainak
tulajdonítják, ez azt jelzi, hogy a “hőstressz” reproduktív egészségkárosodást okozhat.
Luca De Toni, a Padovai Egyetem orvosprofesszora, aki a globális felmelegedés és a férfi ivarszervek kapcsolatát kutatja, a lapnak elmondta, hogy
az embernél, más állatfajoktól és alacsonyabb rendű emlősöktől eltérően, a herék a hasüregen kívül helyezkednek el. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a szerv hőmérséklete 2-4 Celsius fokkal a testmag hőmérséklet alatt maradjon.
Ennek következtében, ha az emberi herék rendszeresen és közvetlenül nagy hőhatásnak vannak kitéve, akkor akár a foglalkozás (például szakács vagy kovács), akár az egészségi állapot (például az elhízás) miatt, a sperma minősége és mennyisége csökken.
E hatások ugyan erősen változnak egyénenként, mégis meglehetősen általánosíthatóak
mondta De Toni.
A gyermeket tervező férfiak számára Amelia Wesselink, a Bostoni Egyetem Globális Fenntarthatósági Intézetének epidemiológusa szerint hasznos lehet, ha törekednek a hőhatás csökkentésére – például a hőhullámok idején korlátozzák a szabadban töltött időt.
Természetesen ez a teher nem kizárólag az egyénekre hárul – strukturális szintű beavatkozásokra van szükségünk, hogy megvédjük az embereket a hőségtől, tekintettel mindarra, amit az extrém hőségnek való kitettség egészségügyi hatásairól tudunk
mondta Wesselink, aki az éghajlatváltozás és a reproduktív egészség összefüggéseit kutatja.
A reproduktív endokrinológusok, urológusok és más, fogamzással próbálkozó párokat kezelő orvosok figyelmét is fel kell hívnunk, hogy megkérdezzék pácienseiket a környezetükről, így például a hőségről, amely hatással lehet termékenységükre.
Jegasothy azt javasolja, hogy a gyermekvállalást tervező embereknek fontolóra kellene venniük
az orvosi beavatkozásokat a konkrét termékenységi problémák kezelésére, az életmódbeli változtatásokat a hő- és szennyezőanyagoknak való kitettség csökkentése érdekében, valamint a közegészségügyi intézkedéseket az általános egészségi állapot javítására és az éghajlattal összefüggő betegségek hatásának csökkentésére.
Persze ezt könnyebb mondani, mint megtenni:
az ezekhez a kezelésekhez való hozzáférés régiónként eltérő, és az egészségügyi infrastruktúrától, a közegészségügyi politikától és az egyéni körülményektől függ.
És persze mindig ott vannak a lombikbébi programok. Ha kiderül, hogy az éghajlatváltozás önmagában is széles körű meddőséget okoz, akkor elképzelhető, hogy a fosszilis tüzelőanyagok használatának visszafogásának lassúsága nehéz döntésekre kényszeríti a társadalmakat. A különböző nemzetek különböző módon kezelik ezt a problémát.
A termékenységi kérdés nemzeti szinten szinte megoldhatatlannak tűnik
magyarázta Swan.
Dél-Korea, Szingapúr, vagy Kína évek óta próbálja megfordítani ezeket a csökkenő tendenciákat gazdasági ösztönzőkkel és egyéb intézkedésekkel. A folyamatot azonban mégsem tudják megállítani. Viszont Izraelben például, ahol az asszisztált reprodukciót, a mesterséges megtermékenyítést kifizeti az állam, a termékenységi ráták nem csökkentek.
Az IVF tehát lehet eszköz arra, hogy az emberiség termékenységi problémáit enyhítse – az éghajlatváltozás romlásával párhuzamosan -, viszont csak akkor megvalósítható, ha van rá pénz. Márpedig egy ilyen eljárás meglehetősen sokba kerül.
