Az idős emberek vidéken még ma is büszkék arra, hogy milyen ízletes gyümölcsöket termesztenek a kertben. Egy-egy befőzés alkalmával nincs is annál jobb, mint a portánkon előállított gyümölcsökből lekvárt főzni a családnak. Sok magyar hobbikertész ma már a házi kivilekvárnak és a kakiszilvás pudingnak örül. Számos egzotikus országokból származó gyümölcs is megterem hazánk tájain.
Minden vidéknek megvannak a maga sajátosságai, a jellemző éghajlati és talajviszonyoknak köszönhetően bizonyos fajták évszázadok óta otthon érzik magukat egy-egy tájon. A szabolcsi alma, a szatmári szilva, vagy az érdi bőtermő országszerte híresek, de az utóbbi évtizedekben számtalan különleges gyümölcs is megjelent a hazai hobbikertekben.
Az egzotikus vidékekről érkezett fajták termesztésével egyre többen kísérleteznek, sőt, ma már vannak olyan gyümölcsök, melyek több-kevésbé szokványosnak mondhatók a hazai hobbikertészek körében. Egy kivilugas vagy datolyaszilva fa üde színfoltja lehet a kertünknek, mellyel elkápráztathatjuk a hozzánk érkező vendégeket.
Változó éghajlati adottságok
Az egzotikus gyümölcsök gondolata elsőre talán elérhetetlen álomnak tűnhet Magyarországon, de a globális éghajlati változások, a nemesítési programok és a kísérletező kedvű kertészek munkája révén egyre több lehetőség nyílik a különleges növények hazai termesztésére. Bár az ország klímája nem mindig kedvező a számukra, a mikroklímák kihasználásával, illetve megfelelő gondozással sokféle mediterrán, szubtrópusi és trópusi növény is meglepően jól érzi magát nálunk.
Magyarország éghajlata közel sem ideális a trópusi gyümölcsök számára, amelyek rendszerint folyamatosan meleg hőmérsékletet és magas páratartalmat igényelnek.
Ám az elmúlt években tapasztalt enyhébb telek és a hosszabb, melegebb nyarak kedvezőbb feltételeket teremtenek bizonyos egzotikus növények számára.
Okosan telepítsünk
A növények telepítésekor a megfelelő hely kiválasztása rendkívül fontos, hiszen a távoli vidékekről származó fajok többsége eredetileg védett, napos helyen terem, ahol a mikroklíma a lehető legkedvezőbb a számára. A déli fekvésű falak, kerítések mellett kialakított ágyások, vagy a ház közelében lévő védett helyek ideálisak lehetnek ezeknek a növényeknek.
A legtöbb egzotikus faj a jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajokat kedveli. Az ültetés előtt érdemes komposzttal, szerves trágyával javítani a talajt, és ügyelni a megfelelő pH-érték biztosítására. Mivel a trópusi és szubtrópusi növények kevésbé tűrik a hideget, a téli hónapokban gondoskodni kell a takarásról. Ez történhet szalmával, geotextíliával vagy akár mulccsal. A dézsában nevelt növényeket pedig a téli időszakra a legegyszerűbb fagymentes helyre vinni.
Füge
A zártabb kertekben, védett udvarokban hazai kertekben gyakran találkozhatunk a fügével.
Az emberiség egyik legrégibb kultúrnövényét a régészeti leletek tanúsága szerint már 11 000 évvel ezelőtt is termesztették a Közel-Keleten, így a füge az egyik legősibb gyümölcs, amelyet az ember fogyasztott.
Mézédes termésével a füge (Ficus carica) az egyik legismertebb és legkönnyebben termeszthető egzotikus gyümölcs Magyarországon. Jól bírja a hazai klímát, és különösen jól fejlődik déli fekvésű, védett helyeken, ahol sok napsütést kap. Bár a füge elvileg fagyálló, a fiatal növényeket az első években célszerű télire takarni. Ízletes gyümölcsei július végétől szeptemberig érnek, de van, ahol még októberben is szüretelnek a bokrokról. Rendkívül ízletes gyümölcse frissen és aszalva egyaránt fogyasztható, sőt, a fügelekvárral megkent palacsinta sokak számára ízletesebb, mint egy baracklekváros.
Gránátalma
A gránátalma (Punica granatum) a fügéhez hasonlóan mediterrán gyümölcs, amely megfelelő körülmények között sikeresen termeszthető Magyarországon.
Egy-egy cserje vagy kisebb fa jól bírja a szárazságot és a meleg nyarakat, de fontos, hogy a téli hónapokban gondoskodjunk a megfelelő takarásról.
A gyümölcsök ősz elején érnek, és a bennük található rubinvörös magok frissítően savanykás ízűek, tele vitaminokkal és antioxidánsokkal. A gránátalma sokoldalúan felhasználható gyümölcs. A magokat frissen fogyasztva salátákhoz, joghurtokhoz adhatjuk, vagy gyümölcstálak, sütemények díszítésére használhatjuk.
A magok tele vannak antioxidánsokkal, vitaminokkal, különösen C-vitaminnal, így immunerősítő hatásúak.
A gyümölcs leve frissítő ital, amelyet önmagában vagy más gyümölcslevekkel keverve is fogyaszthatunk, de kiváló alapanyag lehet akár a koktélokhoz is. A gránátalma leve amellett, hogy finom, jótékony hatású: támogatja a szív- és érrendszert, javítja a vérkeringést.
Goji bogyó
A goji bogyó (Lycium barbarum), más néven farkasbogyó eredetileg Kínából származik, de a hazai mérsékelt éghajlatot is jól bírja. A növény kifejezetten igénytelen, és szinte bármilyen talajban megél, de a napos, jól vízelvezető helyeket kedveli a legjobban.
A goji cserje akár 2-3 méter magasra is megnőhet, a növény ültetése tavasszal vagy ősszel ajánlott.
Az ültetési távolság legyen legalább 1,5 méter, hogy a növények kényelmesen terjeszkedhessenek. A növény a harmadik évtől kezd el gyümölcsöt hozni, és nyáron, július-szeptember között virágzik, a termések ősszel érnek be.
A goji bogyók frissen és szárítva is fogyaszthatók. A szárított goji bogyók hasonlítanak a mazsolához, és sokféle ételhez hozzáadhatók. Keverhetjük müzlibe, joghurtba, zabkásába vagy süteményekbe.
A szárított bogyók kiválóan alkalmasak teák készítéséhez, forró vízbe áztatva enyhén édes ízű italt kapunk, ami tele van antioxidánsokkal.
Az ázsiai konyhában gyakran használják a goji bogyót levesekben, rizsételekben és húsételekben, a gyümölcs termése édes-savanykás ízt kölcsönöz a fogásnak.
Kivi
A kivi (Actinidia deliciosa) eredetileg Kínából származik, de Magyarországon különösen jól érzik magukat a hidegebb teleket is elviselő, fagyálló fajták.
Az ázsiai országban több mint ezer éve termesztik, ahol „kínai egres” vagy „yang tao” néven is ismert.
A kivi ültetésekor érdemes figyelni arra, hogy mind női, mind hímivarú növényeket telepítsünk, mert csak így biztosíthatjuk a gyümölcsök megkötését. A kivi szereti a napos, de nem túl száraz helyeket, valamint a jól vízelvezető, enyhén savanyú talajt.
A kivi természetes élőhelye nedvesebb környezetet biztosít a növény számára, ami hozzájárul a gyors növekedéséhez.
Mivel futónövény, már ültetéskor gondoskodni kell az erős támrendszerről. A fiatal növényeket a támasztékhoz kell kötözni, és segíteni kell őket abban, hogy megfelelő irányban növekedjenek. Ha magunknak neveljük, sokat kell metszeni, hogy ne legyen belőle dzsungel, hiszen ez a növény még egy-egy szőlőtőkénél is dúsabb indákat növeszt. Bolyhos gyümölcsei október környékén érnek be, és magas C-vitamin tartalmuk miatt különösen egészségesek.
Datolyaszilva
A datolyaszilva (Diospyros kaki), vagy más néven kakiszilva, egy kelet-ázsiai eredetű gyümölcs, amely szintén termeszthető Magyarországon. Ez a növény szintén napos, védett helyet igényel.
A datolyaszilva fa közepes méretű, és gyümölcse élénk narancssárga színű, diónál nagyobb, általában gömbölyded alakú. Az ízletes gyümölcsök ősz végén érnek, és érett állapotban édesek, krémes állagúak, míg az éretlen termések összehúzó, kesernyés ízűek.
Termése frissen fogyasztva is nagyon finom, de többféle módon felhasználható a konyhában. Az érett datolyaszilvát lehámozzuk, majd szeletekre vágjuk, és már mehet is bele a gyümölcssalátákba vagy a desszertekbe. Az érett kakiszilva krémes állagú és édes ízű, ezért kiváló alapanyag desszertekhez, például pudingokhoz, sorbetekhez, vagy gyümölcstortákhoz. Az érett gyümölcsökből készíthetünk pürét is, amely ízletes kiegészítő lehet süteményekhez vagy palacsintákhoz.
