Enyedi Ildikó: Csak ez az egyetlen törékeny életünk van

Koronavírus – Rövid életű a megfertőződéssel szerzett erős immunitás amerikai kutatók szerint
2021-10-06
Nobel-díj – Molekuláris kutatásokért ketten kapják a kémiai Nobel-díjat
2021-10-07
Show all

Enyedi Ildikó: Csak ez az egyetlen törékeny életünk van

Szeptember 23-án került a magyar mozikba Enyedi Ildikó filmje A feleségem története. Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett, azonos című regénye alapján írta a forgatókönyvet.

A főhős, a rejtélyes Störr Jakab hajóskapitány feljegyzései életéről, házasságáról, társadalmi és üzleti kapcsolatairól nyomtatásban mintegy 400 oldalt töltenek meg. A vásznon a férfi aránylag keveset beszél, bár az ő narrációja szövi a történetet.

A filmnél a verbalitás csak egy eszköz a sok közül. Fényekben, kompozícióban próbáltuk sűrítetten megjeleníteni a film lényegi kérdését, hogy mi is az élet, jelesül: Störr élete? Milyen tépelődések, szenvedések alakítják a sorsát. Füst Milán két-három könyvoldalnyi szövegét nem pótolni akartuk, hanem a leírtak által elindított asszociációkat, érzeteket megmutatni a nézőknek. Hogy miért épp úgy és annyi ideig mutatjuk a szereplőket és a környezetet? A filmnek abszolút más a nyelve és nagyon máshogy is mesél, a tétje viszont ugyanaz. Ezért is próbáltam a kollégáimmal együtt minden olyan eszközt bevetni, amelyek segítségével ez a lényeg valamiképpen artikulálódik.

Nem arra neveltek minket, hogy a másik embert valóban tiszteljük

A filmművészet emlékezetes alkotásaiban, az ön filmjeiben is, az igenek és a nemek viszonylagosak, ráébresztenek, hogy semmi sem csupán fekete vagy fehér, az emberi kapcsolatok változó dinamikával fejlődnek.

Nem arra neveltek minket, hogy a másik embert – vagy akár saját magunkat -valóban tiszteljük, és teljes valójában igyekezzünk meglátni. A másik érzékelése, megértése, mint feladat jelentkezik. Megoldásokat keresünk, megkíséreljük valahogy menedzselni a dolgokat. De sajnos meglehetősen eszköztelenek vagyunk. A kapitány is újabb és újabb feladatokat, leckéket kap a feleségétől, Lizzytől, amelyek mind próbára teszik.

“Hat láb és egy hüvelyk magas ember vagyok s kétszáztíz font, tehát valóságos óriás…” – közli magáról a regény harmadik mondatában Störr kapitány. Az a néző benyomása, hogy Gijs Naber holland színész, ha centire és dekára nem is, alkatilag mindenképp megfelel ezeknek a paramétereknek. Robusztus férfi, az arca apró rezdülései mégis gyengédségről és gyötrődésről árulkodnak.

Naber az egyik legkarizmatikusabb színész, akivel pályám során dolgoztam. Van összehasonlítási alapom, hiszen a Bűvös vadász című filmemben Tarkovszkij kedvenc színész-rendezője, az ugyancsak igen erős kisugárzású Alekszandr Kajdanovszkij alakította Maximot. A kapitány szerepére először egy kitűnő norvég színészt kértem föl, már el is kezdtünk dolgozni. De az egyik mesterszakos tanítványom vizsgafilmjében megláttuk Gijst. Tudtam, hogy ő lesz az igazi Störr kapitány! Tudtam azt is, hogy vele a film fókuszát úgy irányíthatom, hogy nem kell belemennem fölösleges dialógokba.

Négyes – magyar, német, olasz és francia – koprodukcióban készült a film. Könnyű volt meggyőzni a producereket a csere szükségességéről?

Az előzőleg választott színész gázsiját természetesen ki kellett fizetnünk, nekem pedig annyit húzni a forgatókönyvből, hogy kigazdálkodjuk a nem tervezett kiadást. Mécs Mónika magyar vezető producer lelkesen támogatott a cserében, mert tudta, hiszen ismer, hogy ez nem valami szeszély, hanem a film javára válik. Az egész produceri csapat csodálatos emberekből állt, és mindvégig teljes és kölcsönös bizalomban dolgoztunk együtt. Nagyon szép munkafolyamat volt a forgatás.

Először Lizzy szerepére is mást szemelt ki.

Igen. Louis Garrelt már szerződtettük egy fontos mellékszerepre, ő mutatta meg a forgatókönyvet Léa Seydouxnak, aki azt kérte, igyunk meg egy kávét. Az az első párizsi beszélgetés eldöntötte bennem, hogy a kapitány feleségét neki kell játszania. Szerintem fantasztikus esély, hogy A feleségem történetében egészen más arcát mutathatja meg, mint más filmjeiben.

Minél kisebb egy szerep, annál fontosabb, hogy erős személyiség játssza

Ascher Irma casting direktor nem először fontos társam a munkában. Ennél a filmnél olasz és német kollégák szintén részt vettek a szereplők kiválasztásában. A Kodort alakító olasz Sergio Rubini például nemcsak rendkívül gazdag eszköztárú színész, hanem elismert rendező is. Egy-egy epizódfigurára német nyelvterületről sikerült – akárcsak egy napra – olyan kiváló színészeket szerződtetni, mint pl. Joseph Hader. Minél kisebb egy szerep, annál fontosabb, hogy nagy tudású, erős személyiség játssza, hogy az alatt a pici idő alatt, amíg látjuk a vásznon, komplex személyiséget rajzoljon meg.

Vajon az élettapasztalat befolyásolja A feleségem története minden mozzanatának katartikus átélését?

Tizenkilenc éves koromban volt egy nagyon furcsa és intenzív élményem: egy nyári estén egyszerűen rájöttem, hogy halandó vagyok. Ezt persze tudja az ember, de ahogy telik az idő, lassan szűkül az a kertecske, ami az ő birodalma. Ez a felismerés egyszer csak sokkszerűen bezuhant nekem. Nem lépésenként, hanem egyszerre kaptam meg a tudást, hogy csak ez az egyetlen törékeny életünk van. Ez az élmény meghatározó ennek a filmnek az elkészítésében is. Valami módon mindegyik munkámban benne van a szereplőim iránti megértés és minden emberben próbálom megkeresni az eredendő jót.

1989-ben kezdte írni a film első forgatókönyvét. Akkor jogi és pénzügyi akadálya volt a munkának. Hogy tudta három évtizeden át frissen tartani a vágyat, hogy Störr kapitányt életre keltse a vásznon?

Nagyon erősen hatott rám a regény. A feleségem története kakukktojás a filmjeim között, mert minden forgatókönyvemet én írtam. Nem is gondolom, hogy még egyszer adaptálni fogok.  Nem foglalkoztam folyamatosan a forgatókönyvvel, közben megszülettek és felnőttek a gyerekeim, akiktől igen sokat tanultam. Telt az idő, de nem hiszem, hogy más ember lennék, talán csak “olyanabb” vagyok, erősebben, tétovázás nélkül tudok önmagam lenni.

Science fiction Békés Italának

Mi a következő filmterve?

Egy science-fiction-t írok most Békés Itala számára. Nagyon remélem, hogy meg tudjuk csinálni, Itala szédületes formában van, egy cyborg figurát fog alakítani. A messzi jövőben, amikor már 150 éves, egy biodómban kutatja a régi, 9 éves kislány önmagát. Mi pedig látjuk a mostani világunkat.

Hol folytatja a tanítást?

A Budapesti Metropolitan Egyetemen, ezen kívül volt és lesz kurzusom Bécsben. A FreeSZFE-n Gigor Attila rendező kollégámmal szerettünk volna májusban elindítani egy mesterszakos osztályt a saját “kifutó” diákjaink számára. Sajnos nem sikerült, mert nem volt se pénz, se hely. De összeállítottunk egy mesterkurzust, amit az őszi félévben hat kolléga tart, a következő félévben pedig Gigor Attilával mi is bekapcsolódunk a kurzusba.

Nyitókép Forrás: Wikimedia

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close