A mell-, tüdő- és prosztatarák agresszív formáiban szenvedő emberek számára az elmúlt években mentőövet jelentettek az új kezelések, a ritkább rákfajtáknál azonban nagy a lemaradás.
A hasnyálmirigyrák – a betegség leghalálosabb, leggyakoribb formája, amely a diagnózistól számított öt éven belül nyolcból hét beteggel végez – elleni küzdelemre például nem, vagy csak alig születtek új terápiák.
Majdnem minden beteg, aki belép az ajtón, egy csomó régi gyógyszert kap együtt
mondta a Financial Times című lapnak Anirban Maitra onkológus, aki a hasnyálmirigyrákot kutatja a houstoni MD Anderson Rákközpontban, Texasban.
Ez a gyenge láncszem a rák elleni küzdelemben.
Pedig a legnehezebben kezelhető daganatok gyógyítása alapvető fontosságú lesz a jövő közegészségügyi erőfeszítéseiben, hiszen a fejlett országokban a fiatalabbak körében egyre gyakoribb ez a betegség.
A hasnyálmirigyrák és más daganattípusok, köztük a vastagbél- és az agydaganat kezelésére szolgáló, valódi áttörést hozó kezelések felfedezéséért folytatott küzdelem továbbra is nagy erőkkel folyik
hiába költöttek el a nagy gyógyszeripari csoportok az elmúlt évtizedben közel ezer milliárd dollárt onkológiai gyógyszerfejlesztők felvásárlására – derül ki az Evaluate iparági tanácsadócég adataiból.
Az, hogy a rák bizonyos típusai miért maradtak ki az innovációból részben annak tudható be, hogy ezek nem kezelhetőek az olyan széleskörűen célzó termékekkel, mint például a Merck által gyártott Keytruda, amelyet most a betegség 40 formájára engedélyeztek.
Az adatszolgáltató IQVIA statisztikái szerint a tavaly indított 2143 klinikai kutatás csaknem fele az emlő-, a tüdő- és a vérrákra fókuszált, míg alig 8 százalékuk vizsgálta csupán a hasnyálmirigyrák kezelését.
A hasnyálmirigyrák kutatására 2016 és 2020 között egy halálesetre globálisan mindössze 317 dollár állami és jótékonysági támogatás jutott, míg a mellrák esetében egy halálesetre csaknem 3600 dollár volt ez az összeg – derül ki a Lancet tavaly közzétett tanulmányból.
A pályázati finanszírozás eltörpül a gyógyszergyártók kutatási és fejlesztési kiadásai mellett, de a kísérleti jellegű kutatásokhoz elengedhetetlenül fontos.
Az amerikai Kongresszusi Költségvetési Hivatal szerint a rákos megbetegedésekre fordított globális pályázati támogatás 2019-ben 13 milliárd dollárt tett ki, szemben az amerikai gyógyszergyártó csoportok által kutatásra fordított 83 milliárd dollárral,
amelynek nagy része onkológiai kutatásokat finanszírozott.
A nehezebben kezelhető rákos megbetegedések elleni küzdelemben egy másik probléma az, hogy a közvélemény előtt általában háttérbe szorulnak más ráktípusok mellett.
A hasnyálmirigyráknak nincsenek szószólói, mert mind meghalnak
mondta Julie Fleshman, a Pancreatic Cancer Action Network (Hasnyálmirigyrák Akcióhálózat) vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a terület gyógyszerfejlesztését
a kudarcok hosszú története
jellemzi, ahol a vállalatok gyakran több százmillió dollárt költöttek, hogy aztán a klinikai vizsgálatok során a kezelés elbukjon.
Charlie Fuchs, a Roche és leányvállalata, a Genentech onkológiai részlegének vezetője szerint
kereskedelmi szempontból könnyebb a továbblépés, ha egy olyan, igen elterjedt rákról van szó, mint például a mellrák.
A betegség bizonyos formáira vonatkozó új kezelések hiánya magyarázza a befektetők Revolution Medicines nevű cég iránti érdeklődését.
A biotechnológiai csoport piaci értéke idén mintegy 50 százalékkal, több mint 7 milliárd dollárra emelkedett, miután adatokat tettek közzé arról, hogy egy új, célzott terápia megállította a daganat növekedését a hasnyálmirigyrák leggyakoribb típusában.
Mark Goldsmith, a cég vezérigazgatója szerint az innováció általános hiánya a területen „igazságtalanság”.
Az utolsó dolog, amit egy nagyvállalaton belül megtehetsz, hogy odamész a klinikai fejlesztés vezetőjéhez, és azt mondod neki: van egy új gyógyszerem, amely a hasnyálmirigyrák kezelésére szolgál
mondta a brit lapnak.
Elküldenek a sor végére
tette hozzá.
A piaci igény azonban akkor is piaci igény, ha nem olyan jelentős, mint a gyakori rákfajták esetében. A BioNTech és a Genentech együttműködik egy vastagbélrák elleni vakcinán, amelynek célja a tumor műtét utáni újra-növekedésének megállítása. Emellett egy hasnyálmirigyrák elleni vakcinán is dolgoznak, amely egyelőre még a klinikai fejlesztés korai szakaszában van.
A Genentech munkatársa, Fuchs elmondta, hogy a vállalatok célja több, mint
kis járulékos előnyök
elérése. A hasnyálmirigyrák elleni vakcina
valóban jelentős előrelépés lenne egy nagyon nehéz betegségben… Nemcsak a globális egészségügy szempontjából tartjuk fontosnak, hanem úgy gondolom, hogy az üzleti szempontból is legitim lesz.
Egy másik gyógyszeróriás, a Bristol Myers Squibb (BMS) idén gyorsított eljárásban kapott engedélyt az amerikai gyógyszerhatóságtól egy új célzott terápiás gyógyszerre, amely ugyanazt a génmutációt célozza meg, mint a Revolution Medicines vezető gyógyszere – másodvonalbeli terápiaként a vastagbélrákos esetek egy kis alcsoportjának kezelésére.
A szóban forgó mutáció az úgynevezett KRAS, amelyet alig több mint egy évtizeddel ezelőtt még gyógyíthatatlannak tartottak.
Most gyógyszeripari csoportok a gén különböző változatait kutatják.
Könnyű? Egyáltalán nem
mondta Samit Hirawat, a BMS vezető orvosigazgatója.
Ehhez sok türelemre, rugalmasságra van szükség, és sok gyógyszer elbukik, mielőtt végül egy sikeres lesz.
A KRAS mutáció a hasnyálmirigyrák 90 százalékában, a vastagbélrákok mintegy 40 százalékában és a leggyakoribb tüdőrákos esetek nagyjából negyedében – ezek a rák leghalálosabb formái – van jelen.
A KRAS mutáció gátlásával ezek az új gyógyszerek a hasnyálmirigyrák sejtjeit „forróbb daganattá” változtathatják, amely jobban reagál az immunrendszerre.
Így megnyílik annak lehetősége, hogy akár az olyan “népszerű” gyógyszerekre is reagálhat a betegség, mint például az évi 25 milliárd dollár forgalmat hozó Keytruda.
A nehézségeket jól jelzi, hogy a prosztatarák kimutatására szolgáló vérvizsgálatot már három évtizede engedélyezték az Egyesült Államokban. Ugyanakkor a vastagbélrák esetében csak idén júliusban hagytak jóvá egy hasonló, folyékony biopsziaként ismert tesztet.
Ennek során a keringő vérből vett minta helyettesítheti a műtéti úton, a daganatból vett szöveti biopsziát.
A hasnyálmirigyrák esetében egy ilyen teszt még messze van.
Helmy Eltoukhy, a Guardant Health, a „Shield” nevű új vastagbélrák-vérteszt mögött álló vállalat vezérigazgatója szerint a folyékony biopszia ígéretet nyújt arra, hogy
megszünteti a rákos megbetegedések kivizsgálása körül fennálló egészségügyi egyenlőtlenségek nagy részét.
Az Egyesült Államokban a 45 év feletti jogosult felnőttek mintegy 30 százaléka nem veszi igénybe a kolonoszkópiás vizsgálatot.
A fiatalabb korosztályok körében még alacsonyabb a vizsgálat igénybevételi aránya. A folyékony biopsziás módszer jelentősen javíthat ezeken a meglehetősen rossz mutatókön. Hasonló erőfeszítéseket tesznek a kutatók a hasnyálmirigyrák esetében is.
A kaliforniai City of Hope Nemzeti Orvosi Központ tudósai olyan korai stádiumú hasnyálmirigyrák-tesztet fejlesztettek ki, amely az előzetes eredmények szerint több mint 90 százalékos pontosságú lehet.
Ha korán felfedezzük a hasnyálmirigyrákot, akkor ezeket a betegeket műtétileg kezelhetjük, de a későbbi stádiumú betegeknél is alkalmazhatjuk a fejlesztés alatt álló új kezelések egy részét
mondta Ajay Goel, a kutatás vezetője.
