Orbán Viktor: nem meggyőzni akartam Volodimir Zelenszkijt, hanem tájékozódni az álláspontjáról
2024-07-03
Távozik a Wizz Air elnöke
2024-07-03
Show all

A vízesések szerte a világon vonzzák a természet szerelmeseit, egy-egy csodálatos zuhatagot turisták ezrei keresnek fel minden évszakban. Magyarországon is számos vízesésnél megpihenhetünk, melyek szépségük mellett különös történetekkel is vonzzák a kirándulókat.

Vízesés az erdőben

A hazánkban megcsodálható vízesések különleges szépségükkel és egyedi karakterükkel mindenképpen megérnek egy látogatást. Legyen szó a Bükk-hegység látványos zuhatagairól, a Bakony rejtett kincseiről, vagy a Mecsek vadregényes völgyeiről a természeti csodák felejthetetlen élményt nyújtanak.

A magyarországi vízesések nemcsak természeti szépségükkel, hanem kulturális és történelmi jelentőségükkel is lenyűgözik a vándort. Közülük több régi legendákhoz, történelmi eseményekhez kötődik, és mindegyik sajátos hangulatot áraszt. Ezek a vízesések nem csupán a természetjárók kedvelt úti céljai, hanem a helyi közösségek számára is fontosak, hiszen hozzájárulnak a helyi turizmus fellendítéséhez és a természeti értékek megőrzéséhez.

A szerelmesek találkahelye

A Lillafüredi vízesés az egyik legismertebb és leglátványosabb magyarországi zuhatag a Bükk-hegység ismert látványossága. A Sajó-folyóba torkolló Szinva patak legszebb szakasza a Lillafüredi vízesés, Magyarország legmagasabb függőleges esésű vízesése. A Miskolc közelében elterülő Lillafüred település nevezetessége a Palotaszálló, amelynek parkjában található a mesterségesen kialakított vízesés.

A Lillafüredi vízesést az 1930-as években épült Palotaszálló építésekor hozták létre, és ma is lenyűgöző látványt nyújt a 20 méter magasról lezúduló víz. A vízesést azért hozták létre, hogy a szálloda parkjának látványosságát növeljék. Az építkezés során a Szinva-patak vizét vezették a sziklafalon keresztül, így alakult ki a ma is látható, 20 méter magas vízesés.

Különleges irodalomtörténeti vonatkozása is van a hangulatos vízesésnek, József Attila, a Lillafüredi Palotaszállóban írta meg “Óda” című versét 1933-ban. A vízesés és a környező táj inspirálta a költőt, aki a természet szépségét és az emberi érzelmek mélységét fejezte ki lírájában. A szálloda falán emléktáblát is elhelyeztek, amely felidézi a költő itt tartózkodásának körülményeit.

A vízesés környékén található sziklák és barlangok számos rejtélyes történet alapjául szolgálnak. Egyes legendák szerint a vízesés mögött rejtett barlangok húzódnak, amelyekben elrejtett kincseket őriznek. Bár ezek misztikus a történetek inkább a fantázia birodalmába vezetnek, mégis fokozzák a hely varázsát. A Lillafüredi vízesés a közelében elhelyezkedő látnivalók miatt is rendkívül vonzó. A vízesés szomszédságában elterülő Hámori-tó és a Szent István-barlang is népszerű célpont a Bükkbe érkező turisták számára.

A Bükk lépcsős vízesése

Az ország vízesései közül kétségkívül a legnépszerűbb a festői Szalajka-völgyben csobog. A Bükk-hegység gyöngyszeme a Szilvásváradon található Fátyol-vízesés. A különleges hangulatú vízesés jellegzetessége, hogy nem egyetlen zuhatagból áll, hanem több lépcsőből, amelyek fátyolszerű, szétterülő alakzatban hullanak alá a felszínen. A több forrásból táplálkozó víz kristálytiszta, és a környező erdő csendjével együtt harmóniába ringatja a látogatók lelkét

A népszerű vízesés remek példa arra, hogyan hozhat létre a természet hosszú idő alatt lenyűgöző képződményeket. Az édesvízi mészkő kicsapódási folyamata, a források állandó vízhozama és a környezeti hatások egyaránt hozzájárultak a vízesés egyedi lépcsőzetes szerkezetének kialakulásához.

A Bükk-hegység jelentős része mészkőből áll, a karsztosodásra hajlamos kőzet repedésein keresztül a víz könnyen utat talál magának, és oldja a kőzetet, üregeket és járatokat hozva létre. A Szalajka-patak vize gazdag oldott mészben. Amikor a víz a patakmederbe ér, a nyomás és a hőmérséklet változása miatt a mész kicsapódik, és édesvízi mészkő (travertin) rétegeket hoz létre. Ez a folyamat lassan, de folyamatosan építi a jellegzetes mésztufagátakat, lépcsőket.

A Fátyol-vízesés a Szalajka-völgy turistaútvonalakon könnyedén megközelíthető, a környék további látnivalói, például az Istállós-kői-barlang, a Szalajka-forrás és a pisztrángos tavak változatos programot kínálnak a vendégeknek.

A Bakony „fürdője”

A Bakony hegység bővelkedik látványos földtani képződményekben. Egyik rejtett kincse a Római-fürdő, amely egy sziklás, mély völgyben található vízesés. A Gaja-patak által formált zuhatag igazán misztikus hangulatot kölcsönöz a turisták által felkapott környezetnek.

A Római-fürdő nevét a római korból származó legendáknak köszönheti, melyek szerint hajdan a katonák és a környék lakói itt fürödtek. Bár közvetlen régészeti bizonyítékok erre nincsenek, a rómaiak közismerten kedvelték a termálvizeket és a fürdőket, így a név utalhat a helyi hagyományra.

Egy másik elképzelés szerint az elnevezés arra utal, hogy a természetes sziklamedencék és vízesések a római fürdők építészeti stílusát idézik. A római kori fürdők ugyanakkor gyakran épültek természetes forrásokhoz.

A vízesés és környezete csodálatos kirándulási lehetőséget nyújt, különösen tavasszal és ősszel, amikor a természet színei még lenyűgözőbbek.

Az Ilona-völgyi vízesés

Az Északi-középhegység – és egyben hazánk – legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga az Ilona-völgyi vízesés. A különleges szépségű turisztikai célpont a Mátra hegységben, Parádfürdő közelében található. A 10 méter magas vízesés egy sziklás szurdokban alakult ki, és különösen hóolvadás idején vagy esős időszakban mutatja meg legszebb arcát.

A vízesés neve egy helyi legendát őriz, amely szerint egy Ilona nevű gyönyörű lány gyakran látogatta a völgyet. Ilona szerelmes volt egy pásztorfiúba, akivel titokban többször találkozott a vízesésnél. A plátói történet szerint kapcsolatuk tiszta és örök volt, így a vízesés halk moraja róluk mesél. Egy másik legenda szerint egy környéken élő gazdag földbirtokos elrejtette kincsét a vízesés mögött egy barlangban. Bár soha nem találták meg a kincset, sokan még mindig reménykednek abban, hogy egyszer rábukkannak.

Az Ilona-völgyi vízesés népszerű kirándulóhely volt már a 19. században is, az akkori arisztokraták és ismert művészek gyakran keresték fel a vízesést. Az ide vezető túraútvonal jól kiépített és könnyen követhető, így a megkapó szépségű vízesés napjainkban a családok számára is ideális kirándulóhely.

A Mecsek természeti csodája

A Mecsek-hegység legnagyobb vízesése a Mánfa és Orfű között húzódó Meleg-mányi-völgyben zúdul alá a sziklákon. A Meleg-Mányi-vízesés környezetének egyedülálló hangulatot kölcsönöz a mésztufagát lépcsőkön csörgedező víz látványa. A vízesés a híres bükki vízesésekhez hasonlóan a mészkőlerakódások miatt vált lépcsőzetes szerkezetűvé.

A Mecsek legnagyobb vízesését építő patak a völgy felső részén, az Anyák kútjánál ered. A patak vize több kisebb patakkal és forrással táplálkozik a Mecsek erdeiben és dombjainak ölelésében. A mészkőfalakon kialakult medencékben a kristálytiszta víz tavacskák formájában gyűlik össze, ami tovább fokozza a hely varázsát.

A vadregényes Meleg-Mányi-völgy gazdag növény- és állatvilága, valamint a vízesés környékét behálózó túraútvonalak lehetővé teszik a kirándulók számára, hogy felfedezzék a Mecsek természeti szépségeit. A sárga virágú tavaszi hérics (Adonis vernalis) a Mecsek-hegységben gyakori, védett fajnak számít. A tavaszi hérics a sziklás, napos dombokon és réteken növekszik, április és május hónapokban virágzik.

Az erdei fokhagyma vagy medvehagyma (Allium ursinum) ugyancsak gyakori lakója a Mecsek-hegységnek. A védett növény hosszú levelei tavasszal jelennek meg az erdőben, értékes élelmiszerforrást jelentenek a vadon élő állatok és az emberek számára egyaránt.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.