Az utóbbi hetekben egy állítólagos fekete párduc tartja izgalomban az ország lakosságát. A nagymacskát rendszeresen látni vélték Kiskunhalas-Szolnok térségében, amint a határban kószál. De hogyan kerülhetett oda? És vajon legálisan tartotta-e a gazdája? Egyáltalán, milyen feltételekkel lehet otthon tartani veszélyes és egzotikus nagyvadakat?
Úgy tűnhet az utóbbi hónapokban, hogy az országot ellepték a megszökött, és most szabadon portyázó egzotikus vadállatok. Tavaly decemberben tűnt fel először a közösségi interneten, hogy Kiskunhalas határában egy nagy fekete macskaféle állatot láttak, amely akár fekete párduc is lehetett. Az állatot azóta többen is látni vélték, sőt le is fotózták-videózták.
Ahogy az azonban a hasonló rejtélyeslény-észleléseknél lenni szokott, e felvételek csak messziről, elmosódottan ábrázolnak valami feketét, egyik „bizonyíték“ sem alkalmas egyértelmű azonosításra.
Forrás: Pixabay.com
Mintha csak a fekete párduc lenne a magyar jeti, nagyláb, vagy loch nessi szörny. Mindenesetre a videókon valóban látható egy fekete, macskaszerűen mozgó állat, amely valóban nagy termetű. Nem kizárható tehát, hogy a látott állat (vagy inkább a látott állatok egyike, hiszen, ha valaki látott valahol valamit, akkor a tőle független jelenségeket is hajlamosabbak az emberek ugyanazzal a valamivel azonosítani) valóban fekete párduc.
Állatkert és cirkusz tarthat csak nagymacskát
De a fekete párduc csak a jéghegy csúcsa. Számos egzotikus állatot láttak ugyanis az elmúlt időszakban szabadon, emberi felügyelet nélkül az ország különböző pontjain. Kecskemét mellett az út szélén egy legelésző tevét fotóztak, 2021 novemberében egy szervált fogtak el Bükkben, amely nem sokkal később elpusztult covidban. Minthogy a szervál a szubszaharai Afrikában honos, biztos nem lábon érkezett Magyarországra.
A szabadon talált egzotikus vadállatok szinte mindegyike magánfogságból szökhetett meg. Egyelőre egyik egyed gazdáját sem sikerült azonosítani, ugyanakkor jogosan vetődik fel a kérdés, hogy vajon ezeket az állatokat legálisan tartották-e, illetve betartottak-e minden, tartásukra vonatkozó rendszabályt. Az, hogy az észlelésükkor egyedül voltak, azt valószínűsíti, hogy megszöktek vagy kidobták őket.
A veszélyes állatok tartásáról szóló jogi szabályozás (konkrétan a 85/2015. (XII. 17.) FM-rendelet) alapján azt kell megállapítanunk, hogy ezek tartása nem feltétlenül illegális, de rengeteg szabálynak kell megfelelnünk, amelyek részben az állatok jólétét, részben a környezet biztonságát szolgálják. Magyarul elsődleges fontosságú, hogy az állat ne tudjon kijutni a szabadba. Hogy rögtön választ adjunk a legakutabbnak tűnő kérdésre: fekete párducot tartani csak akkor lehetséges, ha állatkertünk, vagy cirkuszunk van, otthon sajnos erre nincs lehetőségünk.
Igaz, párduccal a legritkábban foglalkoznak az idomárok, túlságosan kiszámíthatatlan. De ez nem jelenti azt, hogy semmilyen nagy testű, egzotikus állatunk sem lehet. A rendelet a veszélyes kategóriába sorolt állatokat három csoportra osztja aszerint, hogy ezek mennyire jelentenek kockázatot az állat tartójának, illetve szökés esetén mindenki más testi egészségére. Az első kategóriába a különösen veszélyes állatok tartoznak, ezeket otthon nem lehet tartani, kizárólag állatkertben vagy cirkuszban, hatósági engedéllyel.
Az emlősök közül ide tartozik a legtöbb nagymacska, az oroszlántól a gepárdon és a tigrisen át a pumáig, jaguárig és a leopárdig. Fekete pedig az utóbbi kettő bármelyike lehet.
Kevesen tudják ugyanis, hogy a „fekete párduc” nem különálló faj, hanem vagy a Közép- és Dél-Amerikában élő jaguár, vagy az Afrikában, illetve Ázsiában élő leopárd fekete színváltozata.
Vipera és csörgőkígyó lakásban is lehet
De rajtuk kívül sok ismert, és a laikusok által nem feltétlenül veszélyesnek tartott faj is a különösen veszélyes (tehát gyakorlatilag tiltott) kategóriába tartozik. Így a legtöbb főemlős (például az összes emberszabású), a vadjak, a pézsmatulok, a kafferbivaly, az elefántfóka és a rozmár is. Sajnos cápákat sem tarthatunk otthon, ahogy fekete özvegyet, aligátor- és keselyűteknőst sem. Semmilyen krokodilt, mérges siklót (kobrát, mambát), de komodói sárkányt sem engedélyeznek. Sőt például a kazuárt is tilos otthon tartani, ahogy a hárpiát és a majomevő sast is.
A következő kategóriába a közepesen veszélyes állatok tartoznak, amelyek megfelelő feltételek esetén már esetleg otthon is tarthatók. Ezeknél is engedélyre van szükség, hiszen gyakorlatilag minden velük kapcsolatos lépéshez, és az országban élő minden veszélyes állatról nyilvántartást vezetnek. Vannak azonban olyan közepesen veszélyes állatok (mint például a tigrispiton), amelyeket ugyan állatkerten kívül is lehet tartani, de kizárólag jogi személyeknek (vagyis szervezeteknek, cégeknek), természetes személyek, tehát magánemberek számára tilos a tartásuk. A piton esetében például szakembert kell alkalmazni a tartásra, és engedélyt kell kérni a szomszédoktól is. Ha az állat mérges, akkor igazolni kell, hogy a gazda rendelkezik ellenméreggel a marással szemben.
Azaz mérgeskígyó lehet a birtokunkban. Ha ugyanis mindenáron közepesen veszélyes állatot akarunk tartani, akkor a következő fajokból választhatunk: bármilyen skorpió, törpekajmánok, többféle varánusz (a komodói kivételével), számos óriáskígyó (anakonda, piton), bizonyos viperák, egyes csörgőkígyók, többféle sas. Itt meg kell jegyezni, hogy a törvény hatálya alól bizonyos (egyébként veszélyes) állatok főként hagyományőrzési és sportcélok miatt kivételt képeznek. Így a solymászatra használt vágómadarak sokkal megengedőbb szabályok szerint tarthatók.
Forrás: Pixabay.com
Az emlősök közül közepesen veszélyes állatnak minősül a Bükkben talált szervál és az ocelot, a hiúz, az aranymacska, a ködfoltos párduc – tehát azért nem teljesen kizárt, hogy macskaféléket tartsunk, ha a házi macska már nem elég nekünk. Tarthatunk engedéllyel vaddisznót, dingót, hiénakutyát, egyes kengurukat, sőt farkast is, ahogy bölényt, antilopot, karakált (sivatagi hiúzt) és szinte bármilyen szarvast.
A harmadik, legenyhébb kategóriába tartozó, mégis veszélyes állatnak minősülő fajok az úgynevezett elővigyázatosságot igénylő állatfajok. Ide tartozik a strucc, a hangyász, az óriástatu, a tevék, a disznók (a vaddisznó kivételével), a fossza (madagaszkári cibetmacska), és például a méhészborz. Fontos észben tartanunk viszont, hogy minden veszélyes állat tartása engedélyköteles. Ha ezt elmulasztjuk (vagy nem tartjuk be a szabályokat), két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekményt követünk el. Az, hogy az állat veszélyes-e, a törvényben rögzített státuszától függ, nem pedig az egyed természetétől, vagy a fajról kialakult véleményünktől.
Állatkertből, vadasparkból nem jelentettek elszökött ragadozót
Könnyen előfordulhat természetesen, hogy egy engedély nélkül tartható, nem veszélyesnek minősülő állat is veszélyes lehet az emberre, akár meg is ölheti.
A szamarak például meglepően sok emberrel végeznek, pedig nem sokan sorolnák őket a fenevadak közé.
Valószínűleg sok nem veszélyesnek tartott állat van, amelyek a valóságban sokkal veszélyesebbek, mint például a közepesen veszélyesnek számító uhuk. Vagyis a szabályozás nem teljesen objektív, bizonyos, hagyományosan tartott állatokat kiemel az engedélyköteles fajok köréből.
Érdemes a törvény betűjének betartásán túl a józan eszünkre is hallgatni.
De vissza az állítólagos feketepárducra. Hanga Zoltán a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője szerint meglepő módon hazánkban majd százra tehető a vadállatokat tartó intézmények száma, igaz közülük csak 13 tagja a Magyar Állatkertek Szövetségének (MÁSZ), a többi magánállatkert, vadaspark, állatsimogató.
Ezeknek is be kell azonban tartaniuk az állatok tartására vonatkozó jogszabályokat, s ha valahonnan megszökne egy veszélyes állat, azt jelenteniük kell.
Egyébként ezekről az intézményekről a legutóbbi időkig nem létezett lista, de miután a koronavírus járvány miatti lezárás idején alatt az állatkertek bezártak, a közösségi intézmények kompenzációt kaptak a bevételkiesésük után.
A magánállatkertek ebből kimaradtak, (bár a MÁSZ kezdeményezésére a részükre is elkülönítettek egy pénzalapot) s többek között emiatt is hozták létre a Magánállatkertek és Akváriumok Egyesületét. Ennek elnöke, Kardos Roland a tudas.hu-nak elmondta, tudomása szerint a tagintézményeik közül nem szökött el sehonnan párduc, s amúgy sem hiszi, hogy egy ilyen nagyragadozót láttak volna.
A hazai magánállattartó helyek netes jelenlétét végig böngészve, nem találtunk egyet sem, ahol fekete párduc szerepelt volna a bemutatott állatok listáján, két helyen volt párduc, de az sem fekete.
