Fénysorompó védi a dunavirágokat az Árpád-hídon

WHO: A második vezető halálok a világon sok esetben megelőzhető lenne
2023-08-02
Egy hét a csillagok alatt – Számos helyen gyönyörködhetünk ismét a Perseidákban
2023-08-02
Show all

Fénysorompó védi a dunavirágokat az Árpád-hídon

Kékfényű lámpák segítik szerdától a fehér kérészek, azaz a dunavirágok várható rajzását a Duna budapesti szakaszán – közölte a fényforrások elhelyezését koordináló Budapest Közút Zrt.

A közlemény szerint a Budapest Közút Zrt. fogta össze azt a munkát, amelynek eredményeképpen

az Árpád híd négy pillérén nyolc kékfényű lámpát helyeztek el a szakemberek.

Ezek a világítótestek a hídhoz érkező rovarokat a víz felszíne közelében tartják, így megakadályozzák azt az elmúlt években jellemző problémát, hogy a hidak közvilágítása miatt

a kérészek felrepüljenek a hídra, és petéiket az úttestre rakják le a Duna vize helyett.

A Budapesti Dísz- és Közvilágítási (BDK) Kft. szerezte be a lámpákat és építette ki a szükséges elektromos hálózatot a hídon, a fényforrásokat július 29-én szerelte fel és kötötte hálózatra a Budapest Közút.

Augusztus elsején este megtörtént a próbavilágítás, és beállították a lámpák dőlésszögét úgy, hogy a fény ne legyen zavaró a Dunán közlekedő hajósok számára, de a kérészek tájékozódását is segítse.

A dunavirágok rajzásának pontos idejét megfigyelések alapján lehet megállapítani,

Budapestre érkezésük azt követően várható, mikor már megjelennek a Duna felsőbb szakaszán.

A rajzás általában 10-14 napon keresztül minden este megtörténik, ha nem esik az eső.

A fénysorompót csak a rajzás idején működteti a Budapest Közút Zrt.

Megjegyezték, hogy a fehér kérészek 2012-ben több mint negyven év után jelentek meg a Dunán, miután a korszerűtlen szennyvíztisztítás és a kedvezőtlen táplálékviszonyok miatt szinte teljesen eltűntek a folyóról.

A kérészek visszatérése ökológiai jelzés volt arra, hogy a modern szennyvíztisztító berendezések beváltak, és a Duna vize egészséges mértékben megtisztult

– írták.
Az erős fényű hídlámpák az elmúlt években megzavarták a kérészek esti rajzását.

A rovarok a vízfelszínről tükröződő poláros fényt követték, ám amikor elértek egy hídhoz, az árnyékot vetett a vízre, a kérészek pedig elveszítették tájékozódó képességüket.

A vizet keresve felemelkedtek az őket vonzó, erős fényű hídlámpák felé, és meglátták a következő poláros fényt visszaverő felületet, az úttestet és az aszfaltra rakták le petéiket, mely óriási természetvédelmi kárt jelentett, valamint közlekedési szempontból is veszélyes helyzetet teremtett.

A kék-ultraibolya fény azonban megoldást jelent erre a problémára, mivel jobban vonzza a kérészeket, mint a közúti lámpák fehéres, sárgás fénye – olvasható a közleményben.

Cikk küldése e-mailben
MTI
MTI

Comments are closed.