Az évek alatt összeadódott napsugárzás mennyisége rosszindulatú elváltozásokat okozhat a bőrfelszínen. Rosszindulatú elváltozás anyajegyekből is kialakulhat, de nem kizárólag azokat kell figyelni. Dr. Holló Péter egyetemi tanárral, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemi Kórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatóját kérdezte a tudás.hu
A nyár közeledtével bőrünket egyre több napsugárzás éri, amely az évek során összeadódva kóros elváltozásokat okozhat. A szakemberek általánosságban évi egy bőrgyógyászati vizsgálatot javasolnak, amelyre valóban szükség van.
Az időben felfedezett és diagnosztizált elváltozásokat ugyanis sokkal nagyobb eséllyel lehet gyógyítani.
Melyek a leggyakoribb bőrrák típusok?
A leggyakoribb bőrdaganatok a bazalióma és a laphámrák.
A rosszindulatú daganatok közül az egyik legveszélyesebb a melanóma, amelynek 30%-a régebben megtalálható anyajegyekből alakulhat ki, 70%-a azonban olyan bőr területen jelentkezik, ahol előtte nem volt semmilyen eltérés a bőr felszínén.
Ilyen esetben egy újonnan megjelenő elváltozás látható a bőrfelszínen, amely folyamatosan növekszik és változik. Ilyen esetben mindenképpen szakemberhez kell fordulni mielőbb.
Elég az évente egyszeri bőrgyógyászati szakvizsgálat?
Az esetek túlnyomó többségében igen, ugyanakkor nagyon nagy szerepe van a havonkénti önvizsgálatnak.
Aki azt észleli, hogy egy régebben meglevő anyajegye vagy bármilyen bőrelváltozása akár alakjában vagy színében, a bőr szintjéből való kiemelkedésében megváltozik, vagy például kisebesedik, az menjen el mielőbb orvoshoz.
Az évenkénti szűrővizsgálat mindenképpen ajánlott és fontos:
a melanómák döntő többsége lassabban alakul ki, így évenkénti vizsgálattal nagy valószínűséggel kiszűrhetőek.
Van persze olyan melanóma is, amely gyorsabban alakul ki, ezeket általában egy újonnan megjelenő bőrelváltozás jellemzi. A hám eredetű bőrdaganatok közül a bazalióma jellemzően lassan növekszik, de a laphámráknak van olyan rosszabb fajtája, amely akár gyorsan, 2-3 hónap alatt is megnőhet. Ott az esetek döntő többségében a páciens bőrén már a daganatot megelőzően látszanak a fénykárosodás kifejezett nyomai. Ilyen esetekben a bőrgyógyász már figyelmeztet, hogy nagy valószínűséggel kialakulhat laphámrák, így ezek a páciensek jó esetben már évente többször járnak szakorvosi ellenőrzésre.
Az első és legbiztosabb módszer a bőrdaganatok súlyos következményeinek a kivédésére, ha időben észreveszik és diagnosztizálják azokat.
Az a tény, hogy a bőr könnyedén vizsgálható, jelentős könnyebbséget jelent az önvizsgálat, de az orvosi vizsgálat szempontjából is.
A Bazalioma ritkán okoz áttétet, de általában mégis el szokták távolítani. Miért?
A bazalióma úgynevezett félig rosszindulatú daganat. Rosszindulatúnak az számít, hogy ha a környezetét roncsolva növekszik, kiújulásra hajlamos eltávolítást követően, és áttétet okoz.
A bazalióma életet veszélyeztető belső szervi áttétet gyakorlatilag nem ad.
Ugyanakkor környezetét roncsolva növekszik, és kiújulásra is hajlamos. Ezért az időben való lehetőség szerint műtéti eltávolítása, vagy más módon való hatásos kezelése mindenképpen indokolt.
Minden rosszindulatú bőrelváltozás összefüggésbe hozható a napsugárzással?
A hám eredetű bőrdaganatok kifejezetten a bőr napfénynek kitett területein alakulnak ki.
Ezek hátterében az áll, hogy a bőrünket egész életünkben érő napfény mennyisége összeadódik. Ezt kumulatív fénydózisnak nevezzük. Ezen daganatok kialakulásának esélye annál nagyobb, minél többet ér valakit erős napfény sugárzás. A melanomák jelentős része is a napfénynek kitett bőrterületeken indul, ilyen esetekben a napégések száma az, ami számottevően növeli a kockázatot.
Azt szintén pontosan tudjuk, hogy genetikai tényezők, valamint az immunrendszer állapota is közrejátszanak az elváltozás megjelenésében, sok más tényező mellett.
Egyes melanómák például belső szervekről, nyálkahártyákról indulnak ki, amelyeket soha nem ér napsugárzás, mégis kialakulhat rajtuk. A napfénynek jelentős szerepe van például a Merkel-sejtes karcinóma kialakulásában is – amely, szerencsére lényegesen ritkább – de ebben az esetben is a napfény csupán egy a több tényező közül, amelyek hatással lehetnek a megjelenésére.
A hirtelen napsütés ártalmasabb tavasszal, vagy kifejezetten a nyári erős UV sugárzás?
A bőrünk természetes védekező rendszere az UV fény ellen a barnulás. Amennyiben nagyon lassan és fokozatosan, kisebb adagokban éri a bőrt az UV fény, akkor kialakul egy bizonyos fokú védettség ellene.
A hirtelen nagy adag sugárzás, – ami leégést okoz, – mindenképpen növeli a melanóma kialakulásának valószínűségét.
Az UV sugárzás aktuális erősségét tavasztól őszig a Meteorológiai Szolgálat az UV index értékével folyamatosan jelenti, így érdemes azt figyelni. A napsugárzás erőssége sok mindentől függ: hol tartózkodunk a szabadban, milyen földrajzi viszonyok között, és milyen az aktuális időjárás. A tengerparton, vagy egy tónál például köztudottan visszaveri a víz az UV sugarakat, ami nagyobb terhelést jelent a bőrnek.
Elővigyázatosságból le kell szedetni az anyajegyeket akkor is, hogyha nincsen velük probléma? Eltér-e hazai orvosi protokoll e tekintetben?
Magyarországon a bőrgyógyászok egységesen az európai irányelvek alapján dolgoznak, amelyek kidolgozásában jelentősen részt is vállaltak. Minden esetben egyedi mérlegelést és döntést igényel, hogy egy anyajegyet el kell-e távolítani. Ez a témában jártas bőrgyógyász szakorvos kompetenciája.
Minden olyan anyajegyet el kell távolítani, amiről nem zárható ki nagy biztonsággal a rosszindulatú átalakulás lehetősége.
Azokat az anyajegyeket is el szokták távolítani, amelyek rendszeres mechanikai sérülésnek vannak kitéve. Ugyanakkor a békés anyajegyek nagy számban történő megelőző jellegű eltávolítása indokolatlan.
