Freddie Mercury, a sokat kritizált, de csodálatos tehetségű indiai-brit világsztár

Felbocsátották a James Webb-űrteleszkópot
2021-12-25
Bántalmazott kutyáknak ad új életet a Magyar Honvédség
2021-12-26
Show all

Freddie Mercury, a sokat kritizált, de csodálatos tehetségű indiai-brit világsztár

Harminc éve hunyt el Freddie Mercury, a Queen együttes frontembere, a világ egyik leghatásosabb előadója, a híres rockénekese. Mi magyarok egy 1986-os budapesti koncertje miatt különösen is a szívünkbe fogadhattuk, de kicsapongó élete, megkérdőjelezhető, teátrális, önimádó pózai miatt már életében, de azóta is, eléggé vegyes megítélésű maradt.

Forrás: Wiki Commons

A világ imád listákat készíteni, ki volt a legjobb, a legismertebb, a legnépszerűbb. A rockbandák sorba állítása meglehetősen szubjektív műfajnak tűnik, a hetvenes és a nyolcvanas években, két évtizedig működő angol Queen együttes például a Business Insider 100-as listáján dobogós, a Beatles és a Led Zeppelin mögött a harmadik legfontosabb rockegyüttes, de akadnak olyan listák is, ahol a legjobb tízbe sem fért bele.

A Queen Nagy meglepetést aligha okozunk, ha eláruljuk, hogy a fent felsoroltak mellett a The Rolling Stones, a U2, a Pink Floyd, az AC/DC, a Guns N’ Roses, a Metallica, illetve az Eagles szoktak az ilyen rangsorok elejére odaférni.

A Queen az a fajta zenekar, amelyet szerethetünk, vagy utálhatunk, de ha megszólal egy-egy ismertebb sláger, szinte biztosan mindenki be tudja azonosítani. Lehet, hogy akad, akinek hirtelen nem könnyű felsorolni az ismert slágereiket, de ha megszólal a Radio-Ga-Ga, a We are the champions, a Bohemian rhaposody, az I want to break free, a Kind of magic, vagy a Don’t stop me now, nem is lehet kérdés, hogy ki is játszotta ezeket el.

A budapesti koncert

Nekünk magyaroknak ráadásul van egy emblematikus élményünk is a csapattal, a Népstadionban megrendezett koncert, amikor

Freddie Mercury a tenyerére írt szövegből elénekelte „A tavaszi szél vizet áraszt” című népdalt.

Az 1986. július 27-én, 35 éve megtartott koncert, a Magic Tour koncertsorozat része volt, korabeli jegyeken látszik, hogy 200-220 forint volt egy jegy, és arról az öt napról, amit a Queen itt töltött, egész estés film is készült, egy stáb végig követhette a zenekart, dunai hajókázáson, Hungaroringes gokartozáson, vagy pálinkakóstolás közben.

Rövid élet, sok kritika

Freddie Mercury mindössze 45 évig élt, 1946 szeptemberében született, bőven lehetne még akár ma is aktív zenész, a kortársunk, de már 30 éve nincsen közöttünk, 1991 novemberében, mindössze 45 évesen elhunyt.

Rendkívül sokoldalú ember volt, kifejezetten jól rajzolt, festett, gyerekkorában pingpongversenyt nyert Indiában, és bár lehet, hogy nem volt képzett zenész, de azon túl, hogy énekelt, hangszeren is játszott, dalokat is írt, és fantasztikus színpadi ember volt, egészen hatásosan adott elő mindent, sőt, üzletemberi erényei is voltak.

Kicsapongó élete, eltitkolt AIDS-betegsége, megkérdőjelezhető közéleti megnyilvánulásai miatt azonban már életében is rengeteg támadás érte, és valójában a halála óta sem nyugszanak a kedélyek körülötte.

Kritikusai mindig elmondják, hogy zenészként tehetett volna többet a fajgyűlölet ellen, ha vállalja származását,

serkenthette volna az AIDS- szel kapcsolatos kutatásokat, ha egy ilyen népszerű ember beszél annak fontosságáról, tehetett volna a homofóbia ellen, ha nyíltabban vállalja, hogy biszexuális, de ezeket elmulasztotta.

Zanzibár

Az alighanem egy igen nehéz, beugratós kérdés lenne egy kvízversenyen, hogy hol, milyen néven látta meg Freddie Mercury a napvilágot és milyen származású volt. Az első kettő tényszerű adat, a harmadik egy kicsit összetettebb.

Freddie Mercury valódi neve ugyanis Farrokh Bulsara volt, és bár ő Stone Town-ban, a ma Tanzániához tartozó Zanzibár szigetén látta meg a napvilágot, a történetírói szerint minden kétséget kizáróan alapvetően indiai származású voltak.

Ezt csak annyiban érdemes árnyalni, hogy a családja már valóban Indiából származott, közel egy évszázada nagyjából asszimilálódott, azaz indiai hátterű volt, de valaha Iránból a muszlim hit térhódítása elől menekültek, vagyis perzsa vér is csörgedezett az ereiben. Friedrich Nietschének, a híres német filozófusnak van egy híres könyve, az „Ímigyen szóla Zarathustra”.

Nagyon mélyen nem szeretnénk elmerülni Zarathustra, vagy más néven Zoroaszter ősi iráni pap tanaiban, aki a Zend-Aveszta ("magyarázat") című szent könyvét még jócskán Jézus születése előtt lejegyezte, ez csak annyiban kapcsolódik a történetünkhöz, hogy Freddy Mercury családja Zarahustra követője volt, vagyis zoroasztriánus irániak voltak.

Amikor hazájukban kisebbségbe kerültek, elmenekültek, de még Freddie Mercury szülei is ezt a vallást követték, végül a rocksztárt is e hagyomány alapján temették el.

Amikor a kis Farrokh megszületett, a perzsa hátterű indiai család éppen afrikai kiküldetésén (édesapja pénztáros volt egy gyarmati hivatalban) dolgozott.

Kitűnt tehetségével

Farrokh, vagyis a későbbi Freddie Mercury 8-9 éves korától a mai Mumbai mellett, vagyis Indiában járt iskolába, egy angol college-ban, ahol már próbálgatta énekesi tudását, az iskolatársai nevezték el Freddienek. Gyermekkorában sok indiai zenét hallgatott, de hatott rá a The Beatles, Jimi Hendrix és Elvis Presley zenéje is. A családja viszonylagos jómódban élt, 1963-1964 viszont Zanzibár életében nagyon viharos változások következtek be, kalandleső gerillák támadták meg a szigetet, amely előbb függetlenedett, majd egyesült Tanganyikával, és létrejött Tanzánia (Tan + Zan).

A sok emberéletet követelő viaskodás közben Mercuryék családja Angliába menekült.

A tehetséges énekes Londonban művészeti iskolába járt, megismerkedett Roger Taylorral és Brian May-jel, és 1970-ben megalapították a Queent. Mercury ebben az időben megismerkedett egy lánnyal, Mary Austinnal, akivel (ez az énekes későbbi életútja alapján már nehezen elképzelhető) hat-hét évig monogám kapcsolatban élt.

A frontember

Freddie Mercury saját bevallása szerint sem ismerte igazán a kottát, nem volt képzett zenész, de a nagy hangja, a bő hangterjedelme, önbizalma, magamutogató pózai, a közönség énekeltetése, hamar rendkívül sikeressé tették a zenekart.

A kritikák ugyan fanyalogtak, de a koncerttermek rendre megteltek, a frontember magamutogató előadásai pedig elhomályosították a többieket. Freddie Mercury pillanatok alatt berobbant, millió és millió lemezt adott el az egész világon, remekül keresett, és már rendre róla szóltak a hírek.

London mellett, New Yorkban és Münchenben, később Svájcban is élt, és sokáig állandóan hatalmas, őrült partikat adott. Nagyvonalú ajándékozó, rámenős vendéglátó volt, és a pletykákban elterjedt, hogy őrült partijain folyik a drog, az ital és a kaviár, ő maga pedig kicsapongó élete során mindig ott van a buli közepén, és a nemek között sem válogat, női és férfi partnerei is bőven voltak.

A csúcson

Akadt olyan partija, amikor az egész társaságot felültette egy bérelt repülőre és elvitte Ibizára. Komoly sleppje alakult ki, barátai, vagy inkább azok a haszonlesők, akik örömmel fürödtek az ingyenes kokainban, a luxuspartik világában, mindenhova örömmel elkísérték.

Pályája talán akkor volt a csúcson, amikor Bob Geldof punkzenész szervezésében 1985-ben összegyűltek a világ vezető zenészei, hogy egy dupla Live Aid koncerttel segítsenek Afrikán.

A londoni Wembleyben 72 ezres közönség gyűlt össze, Philadelphiában, a JFK stadionban 90 ezren. Sok neves fellépő volt (itt robbant be a U2 és Madonna igazán), emlékezetes sztorikkal, például Phil Collins mindkét helyszínen fellépett, mert a koncert alatt egy szuperszonikus Concorde-dal átszelte az óceánt, de Freddie Mercury mindenkit lenyomott hangulatban.

Egyszerűen nem volt vita utólag, hogy az ő hat szám elénekléséből álló fellépése volt az esemény csúcspontja, Freddie Mercury élete legnagyobb alakítását nyújtotta, és „a Queen a Live Aiden” úgy vonult be a rocktörténelembe, mint a világ valaha volt legjobb élő rock- showja.

Elfáradt

Valamikor a nyolcvanas évek közepén Freddie Mercury látványosan elfáradt, visszavonult, igyekezett takaréklángra kapcsolni. Szólókarrierbe kezdett, illetve állandóan visszaköszönő operarajongását próbálta kiélni, Montserrat Caballéval lépettfel. Közös slágert írtak például az 1992-as barcelonai nyári olimpiára.

Csak utólag derült ki, hogy már 1987 óta AIDS-es volt, nem kockázatott, nem koncertezett, de a munkától nem vonult vissza, saját stúdiójában még 1989-ben és 1991-ben is felvett egy-egy új albumot.

Kicsapongásaiból teljesen visszavett, ebben az időben a párja egy Jim Hutton nevű borbély volt, aki a legenda szerint a Savoy londoni luxusszállodában dolgozott, és amikor megismerkedtek, nem ismerte fel a hírességet. 1991. november 23-án aztán bejelentette, amiről a szórványosan megjelenő fotói alapján már mindenki suttogott, nagyon beteg, AIDS- ben szenved.

Drámai közleményben szólított fel mindenkit, hogy küzdjön a betegség ellen, kutasson, tegyen meg mindent azért, hogy legyen ellenszere az alattomos kórnak.

Alighanem ekkor már tudta, hogy csak órái vannak hátra, másnap el is hunyt.

Emlékezete, támadások

Egykori londoni otthona, a zanzibári szülőháza, ahol ma étterem működik, és a Genfi-tó partján álló Montreux-i szobra egyaránt kultikus hely, a ma is tömeges Queen-tábor zarándokhelye.

Adtak ki róla brit bélyeget is, készült film is a Queenről, 2016-ban, születése 70. évfordulóján 17473 Freddiemercury(wd) nevet adtak egy csillagnak, illetve amikor Kurt Cobain, a Nirvana frontembere öngyilkos lett, még a búcsúlevelében is méltatta Mercuryt, mint a világ legjobb előadóját.

Ám, mivel Freddie Mercury nagyon megosztó személyiség volt már az életében is, azóta sincs olyan megemlékezés, hogy ne kezdené ki azonnal a közvélemény. Zanzibár mára szinte teljesen muszlim lett, itt főleg azért érik támadások az emlékezetét, mert drogokkal, italokkal élt és ha nem is teljesen vállaltan, de azért nagyjából nyíltan homoszexuális kapcsolatai is voltak.

Az európai megemlékezések ellen pedig azért szoktak felszólalni, mert bár karizmatikus előadó volt, de narcisztikus személyisége, kicsapongó, önpusztító élete nem volt éppen példamutató.

Az angolszász világban azt is fel szokták róni neki, hogy nem válogatott, ha hívták, mindig elment diktatúrákba is énekelni. Egyszer, amikor egy dél-afrikai koncertturnéja után számon kérték, hogy miként léphetett fel az apartheid-rendszer nagyvárosaiban, ő csak értetlenkedve széttárta a kezét, én csak szórakoztatni szeretném az embereket. Kétség nem férhet hozzá, ahhoz nagyon értett.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.