A kicsi Szingapúr egy fejlett pénzügyi központ. Ezt próbálta kihasználni egy nagy nemzetközi banda, amely a világ több pontjáról származó illegális pénzeket (elsősorban illegális online szerencsejátékok és netes csalások bevételeit) próbálta tisztára mosni. Az azonban alighanem a rajtaütésben részt vevő 400 szingapúri rendőrt és ügynököt is meglepte, hogy milyen mennyiségű, szó szerint szekrénynyi készpénzt, órát, táskát, luxuscikket, illetve temérdek autót, vagy éppen aranyrudat találtak az elkövetőknél.
Az Európai Uniónak van egy dicséretes, de némileg önsorsrontó jellemzője, fontos és szigorú szabályokat fogalmaz meg tagországai számára, ám ezzel üzletet is veszíthet.
Mutatunk pár példát.
Szén-dioxid kvótát kell fizetnie a szennyezőknek, így viszont versenyképes lesz a szerb, az ukrán, vagy a török szénerőmű, aki ilyet nem fizet.
Az állattartásnak nagyon szigorú szabályai vannak az állatok védelmében, ugyanakkor, ahol ilyenek nem korlátozzák az állattartókat, ők olcsóbban állítják elő a húst.
Az EU megtiltja a tagországainak, hogy az ársapka feletti orosz olajszállítmányt biztosítsa, de az ehhez szükséges biztosítói kapacitások az Egyesült Arab Emírségekben kiépülnek.
Végül nagyon szigorú azonosítási, pénzmosáselleni szabályok vonatkoznak az európai bankokra, a pénzügyi szolgáltatások egy része átköltözik új pénzügyi központokba, Dubaiba, Szingapúrba.
Ennek azonban, mi t látni fogjuk, vannak vadhajtásai is.
Összeomlott egy méretes csalás piramis
Szingapúrban a helyi rendőrség részletes közleményben számolt be arról, hogy rajtaütött egy nagyon nemzetközi pénzmosási hálózaton. Itt olvasható a hivatalos közlemény.
Érdemes belekattintani, mert egyrészt a közlemény végén fotókkal is illusztrált zsákmányból (szekrényekben álló pénzről és luxuscikkekről vannak képek) jól látszik, hogy nem kispályás csapatról volt szó,
másrészt az is érdekes lehet, hogy a szűkszavú és hivatalos szakzsargonban megírt hazai rendőrségi közleményekkel szemben az ázsiai miniállam hatósága milyen hosszasan és büszkén mutatja be az apróbb részleteket is.
Leírja az egyes elkövetőkről, hogy hol, milyen lakásban ütöttek rajtuk, pontosan mit találtak náluk, illetve hogyan próbáltak ellenállást tanúsítani.
Érdekes, hogy a több tucat, egymással bonyolult hálózati rendszerben együttműködő elkövetőből álló banda egyetlen tagja sem volt szingapúri állampolgár, még állandó lakhelyük sem volt, ugyanakkor Szingapúr számára is elgondolkodtató lehet, hogy mi az a rés, ami miatt mégis ennek az államnak a pénzügyi rendszerét használták fel a tevékenységükhöz.
A „világválogatott”, amelyből akár film is lehet
Az okirat-hamisítások segítségével végrehajtott pénzmosást elkövető csapat a harmincas éveiben járó emberekből állt. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy olyan állampolgárságú embereket hozott össze a bűn, akiket a térképen követve, aligha gondolnánk,
vannak közöttük ciprusi, török, kínai, kambodzsai, de még vanuatui bűnözők is.
Feltéve persze, ha valóban azok, és nem csak hamis okiratokat használtak.
A 400 fős kommandó, 10 embert fogott el a razzia során, további egy tucatot pedig azonosítottak és keresnek a hatóságok.
A csapat szingapúri bankszámlák felhasználásával, hamisított okiratok gyártásával egy igen régi mesterséget folytatott, illegális forrásból származó, elsősorban online szerencsejátékokból származó pénzeket próbált legálisnak mutatni. Ám, hogy a kép még csúnyább legyen a csoport online csalásokból származó „bevételeket” is megmozgatott a rendszerben.
Miért ekkora üzlet?
Magyarországról nézve felmerülhet, hogy egyáltalán miért ekkora üzlet az illegális szerencsejáték, hiszen aki fogadni akar, vagy rulettezni, az bemehet egy kaszinóba, vagy egy lottózóba, talál egy csomó legális oldalt.
Nos, ez igaz, de vannak olyan országok, elsősorban Kína emelhető ki, ahol ezt nem tehetik meg az állampolgárok (ezért járnak annyian át Makaóba, ahol viszont igen). Más országokban pedig, így az Egyesült Államokban az adóterhek elkerülése miatt jobb üzlet ezt illegálisan csinálni.
Hogy buktak le?
A nyomozás megkezdésében az informatika segített. Van ugyanis egy olyan világszerte használt eljárás a Suspicious Transaction Reporting (STR), amely a gyanús tranzakciókról ad jelentéseket.
Ez globálisan úgy működik, hogy amikor akár az ügyfélkapcsolat létesítése során (erre hazai példa lehet a gyanúsan sok Bissau-Guinea-i ügyfél), vagy az eseti ügyletek lebonyolítása során szokatlan mintázat látszódik, vagyis felmerül a gyanú, hogy a tranzakciók pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatosak, akkor az informatika jelez és a bank köteles lépni.
Ilyenkor megpróbálhatja a bank maga ellenőrizni az ügyfél és a tényleges haszonhúzó személyazonosságát, de ha azt gyanítja, hogy a pénzeszközök bűncselekményből származó bevételnek minősülnek, vagy terrorizmusfinanszírozáshoz kapcsolódnak, haladéktalanul jelentenie kell a gyanúját a megfelelő hatóságnak.
Itt is ez történt, a gyanús tranzakciók elemzése után a szingapúri a rendőrség azonosította a külföldi állampolgárok egy csoportját, akikről joggal feltételezhette, hogy részt vettek a szervezett bűnözésből származó bevételek tisztára mosásában. Majd feltárta a kapcsolataikat.
A rajtaütés
Maga a razzia 2023. augusztusában történt, és annyi ember kellett hozzá, hogy a 400 „kommandóst” négy szingapúri hatóság, nyomozók, ottani „tekesek”, rendőri és hírszerzési egységek együttesen hajtották végre.
Az, amit összességében lefoglaltak, döbbenetes érték volt, zároltak 94 ingatlant, 50 járművet, de előkerült egy csomó, egész szekrényben, vagy jégszekrényben tárolt készpénz, amelynek összértéke meghaladja a 815 millió szingapúri dollárt (ez 214 milliárd forint, képzeljük ezt el készpénzben!).
A rendőrségi fotókon is látható emellett rengeteg ékszer, dísztárgy, aranyóra, táska, muzeális értékű boros palackok és még két aranyrúd is.
A rendőrség több mint 35 kapcsolódó bankszámlát is zárolt, ezeken több mint 110 millió szingapúri dollár, vagyis közel 30 milliárd forint volt az összesített egyenleg.
A főszereplők
Maguk a személyek sokfelől jöttek, és jellemzően több, hamis útlevéllel is rendelkeztek.
A bandavezért egy 40 éves ciprusi férfit az elegáns, Ewart Park melletti lakhelyén próbáltak letartóztatni, neki kínai és kambodzsai útleve is volt. A férfi azonban nem járt jól, mert amikor a rendőrök igazoltatni próbálták, kiugrott a második emeleti erkélyéről, és az eszméletét is elvesztette, ahogy egy lefolyóba zuhant. Csak az ő vagyonából 13 ingatlant és 5 járművet zárolt a rendőrség és emellett mintegy 30 milliárd forintnyi, különböző devizákban tartott készpénzt és számlaegyenleget lefoglaltak.
Egy kínai páros eléggé nemzetközire vette a figurát, mert a férfinak St. Kitts és Nevis államban kiállított útlevele volt, a nőnek pedig dominikai. Náluk volt a bandavezér után a második legtöbb érték.
Volt olyan török elkövető, aki inkább a luxusórákra esküdött, mindenféle vagyontárgy mellett, órákból 36-ot tartott a lakásán. Egy kambodzsai férfi pedig luxustáskákat halmozott fel.
A banda alighanem készült arra, hogy forró lehet a talaj és menekülni kell, erre utalt, hogy szinte mindenkinek volt valami egzotikus, elsősorban Vanuatuban, vagy Dominikán kiállított útlevele és mindenki rengeteg készpénzt tartott a lakásán.
Büntetés
A jogi eljárások bizonyára elhúzódnak, de az amúgy is szigorú Szingapúr alighanem példásan fog büntetni. Szingapúrban a magánszemélyek pénzmosás miatt 10 évig terjedő szabadságvesztéssel és/vagy 500 ezer dollárig terjedő pénzbírsággal büntethetők. Az okirat-hamisításnak is hasonló a maximális büntetési tétele. A hamisított okirat felhasználása pedig négy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal sújtható.
A hatóságok azóta bejelentették, hogy a razzia után már további 4 elkövetőt elfogtak, 8-at még keresnek, a hivatalos képviselőik végül rögzítették zéró toleranciát alkalmaznak azok ellen, akik Szingapúr pénzügyi rendszerét használják fel a csalásaikra, és a banki szolgáltatásokkal visszaélnek.
Mint a rendőrség írja:
„Üzenetünk ezeknek a bűnözőknek egyszerű – ha elkapjuk őket, letartóztatjuk és ha megtaláljuk a jogosulatlanul szerzett pénzeszközeiket, lefoglaljuk azokat. „
