Ha nem is mindenki tudja, hogy mit jelent, tudományos-fantasztikus filmekben sokan hallottak már a terraformálásról, amely egy bolygó földszerűvé alakítását jelenti. A napjainkban oly népszerű ‘B’ bolygóhelyszín keresésével kapcsolatban gyakran emlegetik a folyamatot, hiszen ha az emberiség valamiért a Föld elhagyására kényszerülne, egy másik planétát először biztosan terraformálni kellene az odaköltözésünk előtt. Utánajártunk, hogy kivitelezhető lenne-e a folyamat. Kereszturi Ákossal, a Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadójával beszélgettünk.
Terraformálni azt jelenti, hogy egy bolygót olyanformán alakítunk át, hogy az az emberiség számára hosszú távon élhető környezetet tudjon biztosítani. Az elmélet háttere nem tisztázott, bár szakmai berkekben már lehetett olvasni komolyabb tanulmányokat, amelyek foglalkoztak a terraformálás pontos menetével. Azonban az emberiség mai tudása még nem teszi lehetővé, hogy hosszú távon egy, a földi légkörhöz és talajhoz hasonló környezetet legyünk képesek fenntartani a miénktől eltérő égitesten.
mondja Kereszturi Ákos.
A terraformálás fogalma a Mars bolygó kapcsán merült fel, olyan tudományos indíttatásból, miszerint ha az emberiség eljutna a Marsra és egy kolóniát szeretne oda letelepíteni, akkor a vörös bolygót az ember számára élhetővé kellene varázsolni.
Milyen lépésekben lehetne megvalósítani a terraformálást?
Alapvető tényezőket kell megváltoztatni a Marson. A felszíni viszonyokat át kellene alakítani, amely egy nagyon-nagyon komoly feladat. Először is meg kellene növelni a légkör sűrűségét körülbelül tízszeresére, másodszor növelni kellene a felszíni hőmérsékletet több tucat Celsius fokkal, ezek után pedig belélegezhetővé kéne tenni az ottani légkört olyanformán, hogy oxigénnel dúsítjuk azt. Amennyiben ezeket valamilyen technológiával meg is tudnánk valósítani, még mindig felmerülne problémaként a sugárzás, amely nem kis megoldandó feladat lenne.
A Marson sokkal erősebb a UV sugárzás, mint a Földön. Ez a fajta sugárzás ugyan ismert az emberiség számára, így ellene már képesek vagyunk védekezni. Ezzel a sugárzásfajtával A Földön is meg kell bírkóznunk ruházat és napszemüveg segítségével.
Komolyabb fejtörést okozna a részecskesugárzás vagy az ionizáló sugárzás ellen védekezni.
Az ionizáló részecskesugárzások a mágneses tér hiánya, valamint a ritka légkör együttes jelenlétének az eredményei a Mars felszínén. Ezeket sajnos nehéz lecsökkenteni. A Földön azért nem jelentkeznek ezek a sugárzások, mert itt egy globális magnetoszféra van jelen a légkörünk felett. A legnehezebb feladatot az jelentené, hogy a Marson mágneses teret generáljunk. A mai napig nem értjük pontosan, hogy a Földön, – egy folyamatosan forgó bolygón – a mag külső részében az ott jelenlévő áramlásokkal hogyan is keletkezik a globális mágneses tér. Pláne azt nem értjük, hogy miért nincsen ilyen a Mars bolygón. Úgy gondoljuk, hogy a Mars globális dinamója körülbelül három és fél milliárd évvel ezelőtt leállt. Ezért nincs, ami ma a sugárzásoktól megvédené a bolygót. Ezt megoldani nagyon-nagyon nehéz lenne.
A terraformálás egy hosszabb folyamat, amelyet még sohasem próbáltunk ki. Amennyiben a légnyomást sikerülne csökkenteni és a bolygót felmelegíteni, már elképzelhető lenne az ottani lét bizonyos paraméterek mellett.
Pár dolgot biztosan tudunk: az emberi lénynek megfelelő oxigéntartalomra van szüksége, így esetleg olyan védőöltözetben mint egy búvár, valamint oxigénpalackkal valamilyen módon talán el lehetne lenni ha a légnyomás és hőmérséklet már megfelelő. Azonban ha egy bolygót ilyen mértékben meg akarunk változtatni, – ennek ékes példája a globális felmelegedés itt a Földön – nagyon sok egyéb dolog is megváltozna és beláthatatlan következményekkel járna, amelyekkel még nem is vagyunk tisztában.
Elméleti ötletek terraformálásra
A marsi légkör korábbi állapota eltérő volt.
A számunkra szükséges gázok mennyisége a mai napig jelen van a bolygón, csak nem olyan formában, ahogyan nekünk arra szükségünk lenne.
A légkör sűrűségének növelését úgy lehetne elérni, hogy valahogyan felmelegítenénk az úgynevezett illóraktárokat, vagyis a pólus sapkákat és a felszín alatti tárolókat (permafroszt). Az ezekből kipárolgó anyag gazdagítaná a légkört. A számunkra szükséges gázok ugyanis – nem a felszínen, de a felszín alatti rétegekben fagyott formában – a mai napig megtalálhatóak a bolygón. A szén-dioxid és a légköri vízpára is ott vannak jég formájában.
A bolygó felmelegítésére több elmélet is született már.
Mindenféle elképesztő ötlettel találkoztunk már. Hallottam olyanról, hogy nagyméretű tükröket kellene elhelyezni Mars körüli pályára, amelyek az erős fényt visszatükrözve a bolygóra felmelegítenék azt. Hallottunk már olyat is, hogy atombombákat kéne szórni a bolygó pólus sapkáira, amelyek ennek hatására felolvadnának. Ez egy rettenetesen drasztikus változást okozna, ráadásul hatalmas radioaktív sugárzást eredményezne. Volt azonban egy reálisabb, érdekes elmélet is, amely szerint egy olyan egyszerűbb életformát, vagyis mini ökoszisztémát kellene kitenyészteni baktériumokból, algából, amely túléli a marsi felszíni viszonyokat. Ha ezzel beborítanánk a marsi pólus sapkákat, akkor az sötétebb lenne és több napfényt nyelne el, amelytől elpárologna az ott található jég.
A légkör melegítését üvegházhatású gázokkal is el lehetne érni.
A szakemberek szerint nem opció az, hogy innen, a Földről oldjuk meg a folyamatot. Mindegyik elmélet a helyszíni forrásokat felhasználva próbálja előteremteni az ehhez szükséges anyagokat és energiát.
Miért akarunk terraformálni? El kell-e hagynunk a Földet?
A legegyszerűbb szintű terraformálás is sokkal nagyobb feladat, mint a globális felmelegedés megállítása a Földön.
Az biztos, hogy ‘B bolygó’ helyszínnel számolni nagyobb falat lesz nekünk, mint fegyelmezetten megoldani az emberi tevékenység által okozott földi problémáinkat.
A Nap lassan erősödő sugárzást biztosít bolygónk számára. Ez azt jelenti, hogy a Nap fényének intenzitása nagyon lassan nő. Ennek érezhető következménye körülbelül néhány száz millió év múlva fog jelentkezni. Azonban még nem tudjuk hogyan is működik egy bolygó méretű kölcsönható mechanizmus. Elképzelhető, hogy a Nap sugárzása hiába erősödik, a Föld légkörében ezzel párhuzamosan megnő a felhőzet, így egy darabig semmilyen problémát nem okozna.
Egy bolygó működési rendszere sok mindent meg tud oldani.
A Nap élettartama még 5 milliárd évig kitart. A földi életkörülmények kialakítása egy másik bolygón nem kizárólag az említett körülmények megváltoztatásának a függvénye.
Egy borzasztóan elszennyezett és tönkretett Földet rendbehozni és meggyógyítani még mindig nem jelent akkora kockázatot és nehézséget, mint egy kolóniát kitelepíteni egy másik bolygóra, ahol akár az egész kolóniát kiölheti egy durvább vírus néhány hét alatt. A jövőnk megoldását tt a Földön kell megtalálnunk.
