Hormonzavarokat okozhatnak mindennapi műanyag tárgyaink

Hormonkezelés a “nemi identitászavarban” szenvedő gyerekeknek Hollandiában
2024-03-27
Azonnali hatállyal hazarendelték az Eurohadtest lengyel tábornokát
2024-03-27
Show all

Hormonzavarokat okozhatnak mindennapi műanyag tárgyaink

Autoimmune thyroiditis, Hashimoto's disease. 3D illustration showing antibodies attacking thyroid gland

Egyre többet tudunk meg azokról a hétköznapi környezetünkben is jelen lévő vegyi anyagokról, amelyek azáltal károsíthatják az emberek – köztük a csecsemők agyát, hogy beleavatkoznak a hormonális folyamatokba. A jószerivel eddig alig ismert anyagok veszélyeinek felszámolásával foglalkozik néhány uniós kutatás, melyekről a Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja adott hírt.

A svédországi Uppsalai Egyetem vezeti azt az uniós kutatási projektet, amely ilyen anyagok idegrendszeri fejlődésre gyakorolt hatását vizsgálja. Ezeket endokrin rendszert károsító vegyi anyagoknak vagy EDC-knek nevezik, és legveszélyesebb a magzatokra és a gyermekekre kifejtett hatásuk.

A hormonbefolyásoló anyagok mindenütt ott vannak

Az endokrin rendszer hormonokat termel, amelyek a vérkeringésbe jutva különféle hatásokat fejtenek ki az egész szervezetben a növekedés, az anyagcsere, a szaporodás és még akár a hangulat szabályozásában is – a hormonális zavarok pedig súlyos következményekkel járhatnak. A svéd kutatók szerint az elmúlt években összegyűlt bizonyítékok összefüggést mutattak ki az EDC-k és például az autizmus, a hiperaktivitás és az alacsonyabb IQ között. Bár a kapcsolat hátterében álló mechanizmusok közül sok még ismeretlen, az uniós projekt célja ezek jobb megismerése.

De milyen anyagokról is van szó. Az EDC-k a játékoktól és a műanyag edényektől kezdve a kozmetikumokon át a növényvédő szerekig mindenféle termékben jelen vannak. Ezek közé tartoznak a dioxinok, a műanyaggyártáshoz használt biszfenolok és a ftalátok, melyek a levegővel vagy vízzel érintkezve, a bőrön keresztül vagy akár az élelmiszerekből is felszívódhatnak.Ezek a nehezen lebomló vegyületek a legelterjedtebb szennyező anyagok, megtalálhatók élelmiszerekben, flakonokban, ruhákban és műszaki cikkekben egyaránt, a számítógép műanyag részeitől kezdve a telefonkábelen át a kábelszigetelésekig, valamint csövek, autóalkatrészek, adalékanyagok, festékek, lőszerek és szerszámok műanyag részeiben is.

Gyakorlatilag minden ember vérében, a hazai élővizekben és a házi porban is kimutathatunk ftalátszennyezést., Mára több száz anyagról derült ki, hogy károsítják a hormonális rendszert, amely igen kis változásokra is érzékeny.

Új uniós szabályok és szűrőmódszerek

Az ötéves ENDpoiNTs projekt idén nyáron zárul és az EDC-k pontosabb felmérését, azonosítását célozza.

A kutatók eddig már kilenc olyan hormonális útvonalat találtak, amelyek a káros anyagok idegrendszer fejlődésére gyakorolt negatív hatásaival függenek össze, és ezek közül hatot eddig nem ismertek. Olyan útvonalakra is fény derült, amelyek csak az egyik nemet érintik s ez a különbség a memóriafunkcióknál jelenthet eltéréseket.

Az új felismeréseket követően 2023-ban új európai szabályok léptek hatályba az endokrin rendszert károsító anyagokkal kapcsolatban. Az EDC-k jobb megismerése segítheti a velük kapcsolatos vizsgálati módszereket és az a legjobb, ha már idejekorán meg lehet mondani egy anyagról, hogy az hatással lehet-e az agy fejlődésére.

A projekt kutatói ezért már tesztelési és szűrőmódszereket fejlesztettek ki annak előrejelzésére, hogy egy bizonyos vegyi anyag hatással lesz-e az idegrendszer fejlődésére. A tervek szerint a különféle termékek gyártásánál már a lehető legkorábban azonosítanák a veszélyes összetevőket.

A vízben is mérni kell

Egy másik uniós kutatás célja, hogy a környezetben előforduló EDC-ket azonosítsa, koncentrációjukat felmérje. A GREENER nevű projekt keretében például környezetbarát érzékelőket fejlesztenek ki a vízben lévő EDC-k mérésére. Eddig ez a folyamat időigényes és költséges volt, mivel a mintákat laboratóriumba kellett szállítani a vizsgálathoz. A kutatók célja egy helyszínen elvégezhető mérés és ehhez egy speciális spektrométert fejlesztenek, egy olyan eszközt, amely azáltal azonosítja az anyagokat, hogy megméri, mennyire nyelik el a különböző hullámhosszúságú fénysugarakat. A működő modell jövőre várható.

Az ilyen kompakt, kenyérsütő méretű érzékelő különösen hasznos lehet a halászatban, mivel az EDC-k megváltoztatják a halak anyagcseréjét és befolyásolhatják nemi érésüket. A spektrométerrel a halgazdaságokban időben észre tudják venni, jelen vannak-e a halakra veszélyes anyagok. Az eszköz bármilyen vízcsőre is felszerelhető és az abban folyó szenny-, vagy ivóvízben is megmérhető az EDC-k koncentrációja.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.