Augusztus a hullócsillagok hónapja, de számos más, különleges csillagászati esemény miatt is megéri tekintetünket az égboltra vetni a következő hetekben.
Meteorrajok, óriásbolygók és páratlan együttállások követik egymást hamarosan az éjszakában. A Bükki Csillagda csillagászati tárlatvezetője megkeresésünkre a Tudás.hu-nak szívesen mesélt a különleges fényjelenségekről, valamint a
speciális tükrös távcsőről,
mellyel a vendégek is megfigyelhetik a bolygókat.
Siomos Angelos ezek mellett az ország legmagasabban fekvő obszervatóriumának izgalmas programjairól is elárult érdekességeket.
Répáshuta határában, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság csillagászati látogatóközpontjában mesés élményekkel gazdagodhatnak a csillagrajongók.
Milyen látványos égi jelenségek miatt érdemes fürkészni a csillagos égboltot augusztusban és szeptemberben?
Augusztus 8-án egy együttállásban lesz részünk a hajnali égbolton.
Aki hajnal 3-4 óra környékén már felkel, az együtt láthatja az utolsó negyed fázisában lévő Holdat, és a legnagyobb bolygót, a Jupitert.
Utóbbi bár csak fényes pontként ragyog az égen, de a távcsöves bemutatókon ősztől részleteket is meg lehet figyelni. Az együttálláskor bár közel látszódik a két égitest egymáshoz, de jókora távolságbéli különbség van köztük.
A Jupiter majdnem 2000-szer távolabb lesz a Földtől, mint a Hold.
Augusztus 11-13 között tetőzik a Perseidák meteorraj, ami jól ismert és látványos meteorzáporral, „hullócsillagokkal” jár.
Ezen éjszakákon és hajnalokban érdemes egy fényszennyezéstől mentes helyre mennünk, ahol a panoráma minél kisebb részét takarják be a fák, épületek. Mivel a Hold sem lesz fent ezeken az éjszakákon, szerencsés esetben óránként akár több tucat meteort is láthatunk.
Nem csak a Perseidák, hanem más meteorrajok is vannak az év különböző pontjain, ezek intenzitása változó, de ugyanúgy meg lehet figyelni őket.
Ezek a jelenségek az üstökösökhöz kapcsolódnak, parányi méretű kőzetszemcséik belépnek a Föld légkörébe, és a hihetetlen nagy, 15-40 km/s-os sebességükből adódóan felizzanak a légkörrel találkozva. Ezt a fényt láthatjuk ilyenkor.
Augusztus 27-én a Szaturnusz oppozícióba kerül.
Ekkor a Nappal átellenesen lesz látható, így éjjel, az éjszaka közepén éri el a legnagyobb horizont feletti magasságát, vagyis ekkor delel. Emiatt megfigyelhetősége a késő esti órákra, az éjjel közepére tehető. Ez tehát azt jelenti, hogy a gyűrűs óriás látványában szeptembertől már lefekvés előtt is gyönyörködhetünk.
Augusztus 30-án Hold-Szaturnusz együttállást láthatunk.
Ekkor az égi kísérőnk teleholdként jelenik meg az égen, bár meglehetősen alacsonyan, a Szaturnusz kissé magasabban lesz látható.
A hullócsillagok időszaka augusztus. Milyen kisbolygókat, fényes égi objektumokat lehet ilyenkor látni?
A legismertebb és az egyik leglátványosabb meteorzápor, a Perseidák valóban augusztus közepén látható, azonban az év számos pontján akadnak gyengébb-erősebb meteorrajok. Egy-egy meteorraj egy-egy üstököshöz köthető,
a Perseidák a 109P/Swift-Tuttle üstököshöz, az őszi Orionidák pedig a jól ismert Halley üstököshöz.
Az üstökösök magjából rengeteg anyag távozik apró gáz és szilárd anyagszemcsék formájában.
Ez az anyagfelhő elszóródik az üstökös pályáján, így amikor a Földünk a Nap körüli keringése során keresztezi egy üstökös pályáját, minden évben ugyanakkor keresztülhalad ezen a rendkívül ritka anyagmezőn.
A picike porszemcsék belépnek a Föld légkörébe, és a nagy sebességük miatt a közegellenállás hatására felizzanak a légkörben. Ekkor látjuk a meteor jelenséget, vagy ahogy emlegetjük, a hullócsillagot.
Hogyan válnak láthatóvá ezek az apró szemcsék ilyen távolságból?
Ezek a szemcsék legtöbb esetben
kisebbek 1 centiméternél,
szerény méretük miatt lehetetlen az előzetes észlelésük, csak akkor válnak láthatóvá, ha találkoznak a légkörrel és felizzanak.
Éppen ezért a távcsövekkel előre nem lehet befogni őket. Maga a jelenség nagyon nagy kiterjedésű, sok esetben több csillagképen, akár a fél égbolton is keresztülhaladhat.
Ezért a távcsövek nagy nagyítása helyett éppen a szemünkre, „nagy látószögre” van szükség, ha minél többet akarunk megfigyelni. A Perseidák esetében óránként 60 meteort is szemrevételezhetünk.
Hogyan tudnak a csillagászok adatokat nyerni a hullócsillagok mozgásáról, különféle adatairól (tömeg, nagyság, fényesség, sebesség)?
A legfontosabb eszközök ezen égitestek tanulmányozásához az
allsky kamerák, melyek a teljes égboltot képesek megfigyelni egyszerre.
Ezekkel rögzíteni lehet, hogy a meteorzápor mikor a legintenzívebb, valamint, hogy összességében hány meteor jelent meg a csúcsidőszakban. Fontos, hogy egy-egy meteorraj nem kifejezetten egy-két napig tart.
Akár előtte és utána egy héttel is érzékelni lehet a meteorjelenségek sűrűsödését.
Amennyiben egy meteor nagy felfényléssel jár, megvan az esélye, hogy a kőzet nem porladt teljesen szét, hanem akár egy része földet ért.
Ezt a kőzetet hívjuk meteoritnak. Ebben az esetben már nem centiméteres, hanem kezdetben méteres nagyságrendről beszélünk. Ezek a darabok a földre hullva sokkal kisebbre aprózódnak.
Ha több kamera egyszerre rögzített egy ilyen fényesebb jelenséget, háromszögeléssel meg lehet határozni a meteor térbeli pályáját, sebességét, a fényessége alapján pedig a méretét. Ha egy ígéretes jelenség következik be, a meteoritvadászok útnak is indulnak.
A Bükki Csillagda tetején kapott helyet a Magyar Tűzgömbkamera Hálózat (MTH) egyik kamerája,
melynek feladata, hogy az égboltot folyamatosan figyelve adatot szolgáltasson a nagyobb meteorjelenségekről.
Milyen eszközökkel tudják a szakemberek „közelebbről vizsgálni” a jelenségeket?
A meteorzáporok és az együttállások megfigyelésére a saját szemünk a megfigyelőeszköz, míg külön-külön az égitesteket számos távcsővel tudjuk közelebb hozni.
A fő műszerünk egy 61 centiméter átmérőjű tükrös távcső,
mely az ország legnagyobb bemutató távcsöve.
Ezzel az eszközzel főként a halvány égitesteket lehet szépen megfigyelni. A kupolánkban egy 10 centiméter átmérőjű lencsés távcső egészíti ki a nagytávcsövet, ennek a lencséjén keresztül a Hold, a bolygók, a kettőscsillagok igazán kiváló látványt nyújtanak.
A „nagyok” mellett a teraszon különböző méretű mobil távcsöveket tudunk használni, melyek szintén lenyűgöző látványt képesek a szemünk elé tárni. Gömb és nyílt halmazokat, planetáris ködöket, galaxisokat, és egyéb égitesteket kémlelhetünk velük.
Milyen programokkal várják a Bükkben az éjszakai égbolt szerelmeseit?
Esténként szombati napokon van előre meghirdetett programunk, ezekre kizárólag online, a honlapunkon lehet jegyet váltani.
A látogatók megtalálhatják az adott esti program időpontját, hiszen az mindig alkalmazkodik a sötétedéshez, emellett felsoroljuk a látható égitestek listáját is. Fontos azonban, hogy a program időjárásfüggő.
Derült égbolt esetén távcsöves bemutatón, ha borult, élőszavas planetáriumi előadáson tudjuk bemutatni az égbolt és az égitestek rejtelmeit és csodás világát.
Külön csoportoknak 20 fős létszámtól előzetes egyeztetés után tudunk biztosítani esti programot más napokon is.
Nappal is nyitva tartunk, ekkor planetárium, kiállítás, és jó idő esetén a Nap megfigyelése várja a kupolában a vendégeket. A nappali nyitvatartásról érdemes a honlapunkon tájékozódni, ahol online jegyvásárlásra is van lehetőség.
A cikkben szereplő felvételeket Siomos Angelos készítette.
