Húsz év óta először emelkedett tbc-s betegek száma – ok a Covid

Csütörtökön kezdődik a Szánsájn fesztivál a Cirko-Gejzír moziban
2023-06-14
Évente ezrek halálát okozza a hőség Németországban
2023-06-15
Show all

Húsz év óta először emelkedett tbc-s betegek száma – ok a Covid

A világ leghalálosabb fertőző betegségét, a tuberkulózist a tervek szerint 2035-ig szeretnék végleg eltűntetni a föld színéről s ebben európai kutatók is vezető szerepet játszanak, amint ezt a Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja részletezte.

Évente világszerte mintegy 10 millió felnőtt és gyermek betegszik meg tbc-ben, és 1,6 millió ember hal bele a kórba. Ezzel a tuberkulózis kétséget kizáróan vezet a fertőző betegségek okozta halálozás szomorú versenyében.

Míg Kínában, Indiában, Indonéziában, Pakisztánban és a Fülöp-szigeteken régóta magas a tbc előfordulási aránya, azért Európa sem küzdötte még le a betegséget. Földrészünkön világosan behatárolható régiókban – többnyire szociálisan hátrányos helyzetű közösségekben – továbbra is magas a tbc-s betegek száma.

A Covid sajnos újra “felhozta” a tbc-t

Bár a betegséget a Covid-19 átmenetileg kiszorította a toplistáról, a világjárvány és a lezárás azzal járt, hogy a szokásosnál kevesebb embert diagnosztizáltak és kezeltek tbc-vel, ami újra felhozta az ugrásra, azaz terjedésre készen álló fenyegetést.

Idén márciusban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztetett, hogy az európai régióban 2021-ben az előző évhez képest megnőtt a tbc okozta halálozások száma. Ez 20 év óta az első alkalom, hogy a tbc-s megbetegedések száma emelkedett, ami aggodalomra ad okot a betegség 2035-ig történő felszámolására kitűzött globális cél megvalósíthatóságával kapcsolatban.

A tbc a Covid-19-hez hasonlóan a levegőn keresztül terjed egyik emberről a másikra. A tuberkulózis baktériummal fertőzött emberek ráadásul sokáig tünetmentesek maradhatnak.

Amint azonban a betegség elhatalmasodik, a betegnek mind a baktérium által okozott rombolással, mind pedig a szervezet ellene folytatott harcának során kialakuló gyulladással is meg kell küzdenie.

Jelenleg a tuberkulózisos betegek mintegy fele szenved maradandó károsodást. Ez azt jelenti, hogy még ha a bakteriális fertőzésből ki is gyógyulnak, a visszamaradó sérülések a mindennapi tevékenységeket súlyosan korlátozzák, például a járás során a páciensek nehezen kapnak levegőt.

Amikor a kutatók néhány létező, gyakori gyulladáscsökkentő gyógyszert tbc-s egereken teszteltek, kiderült, hogy ibuprofen vagy aszpirin adására a tüdejük kevésbé károsodott.

Ennek eredményeképpen az EU által támogatott négy éves SMA-TB projekt 2020 januárjától azt kezdte vizsgálni, hogy ezek a széles körben elérhető és viszonylag biztonságos gyógyszerek segíthetnek-e a tbc-s betegeknek is abban, hogy tökéletesebben felépüljenek a betegségből.

A Barcelonából irányított kutatás a tbc-s betegek adatait egy orvosi algoritmusba táplálja be azzal a céllal, hogy megjósolja a betegség lefolyását, és azonosítsa azokat az embereket, akik a legjobban reagálnak a gyulladáscsökkentő gyógyszerekre. Ez segíteni fogja az orvosokat abban, hogy személyre szabottabb lehetőségeket dolgozzanak ki a betegek számára a jobb gyógyulás érdekében.

Köpet helyett teszt a leheletből

A tuberkulózis ennek ellenére még messze van a felszámolástól. A hat ország 16 kutatóintézetének szakembereit tömörítő INNOVA4TB nevű, uniós finanszírozású projekt a tuberkulózis diagnosztizálásának egyszerűbb módjait és újszerű kezelési módszereit keresi.

Az egyik csapásirány új, a tbc-vel összefüggő biomarkereket keres – ezek a szervezet belső állapotának biológiai mutatói ­-, hogy a diagnózis gyorsabbá, olcsóbbá és hozzáférhetőbbé váljon.

Ennek során a kutatók olyan árulkodó molekulákat fedeztek fel a vizeletben, amelyek nemcsak a betegség diagnosztizálására alkalmasak, hanem potenciálisan jelezhetik, ha egy személy alvó vagy “látens” fertőzésből aktív fertőzésbe lép át.

Ez azért fontos, mert bár az aktív tbc átmeneti, látens szakaszában lévő embereknek még nincsenek tüneteik, mégis fertőzőek lehetnek, és továbbadhatják a betegséget családtagjaiknak és barátaiknak. Ha már ilyen szakaszban azonosítani lehet a tbc-s betegeket, akkor gyógyszerekkel kezelhetők lesznek és elkerülhető a betegség fellángolása.

A projekt kutatói olyan módszereken is dolgoznak, amelyekkel a tuberkulózist egyszerűen a személy leheletének vizsgálatával lehet diagnosztizálni. E diagnosztikai megközelítésnek számos előnye van a jelenlegi köpetvizsgálattal szemben, amelyhez a betegeknek ki kell köhögniük a tüdőből a váladékot, ami különösen a gyermekek számára nehézséget okoz.

Az új tesztek emellett kórházi körülmények között is könnyen elvégezhetők, és az eredmények gyorsan rendelkezésre állnak majd – ez főként a szegényebb országokban és vidéki régiókban lehet hasznos

Tbc gyilkos baktériumok a tenger mélyéről

Különösen aggasztó fejlemény viszont a gyógyszerrezisztens tuberkulózis megjelenése, különösen olyan országokban, mint Moldova és Ukrajna.

Az első vonalbeli antibiotikumok ilyen esetekben nem hatnak, és a betegeknek ezek helyett adott gyógyszerek súlyos mellékhatásokkal járhatnak. Ráadásul a betegség gyógyszerrezisztens formáinak teljes kezelése 18 hónapig is eltarthat.

Az INNOVA4TB kutatócsoportja ezért olyan tesztet is kifejlesztett, amely három órán belül meg tudja állapítani, hogy egy személy gyógyszerrezisztens tbc-vel fertőzött-e, így az orvosok azonnal megkezdhetik a kezelést. Az elkészült teszt szakmai értékelését hamarosan Európában és Indiában több helyszínen is elkezdik. 

Egy másik csoport a gyógyszerrezisztens tbc-törzseket genetikai elemzéssel, DNS-szekvenálással azonosítja és ellenőrzi Ukrajnában és Moldovában. Ez is segíteni tud annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló kezelések a leghatékonyabbak legyenek

Eközben a kutatók potenciális új antimikrobiális szereket keresnek, és ennek céljából ilyen módon hadra fogható új tengeri baktériumokat, konkrétan Actinobacteria-törzseket izoláltak a Fekete-tengerből.

A projekt keretében végül olyan új módszereket is vizsgálnak, amelyek a gyógyszereket célzottabban tudja a tüdő mélyére juttatni. Ez hagyományosan nagy kihívást jelent, mivel a tüdő természetes védekező mechanizmusai minden idegennek tűnő anyagot eltávolítanak vagy inaktiválnak.

A kutatók nanorészecskéket használnának „hatóanyagpostásként, s a gyógyszert spray formájában szeretnék a tüdőbe juttatni. Ha sikerül, ez nemcsak Európa, az egész világ számára jelenthetne megkönnyebbülést.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.