A politika úgy látszik mindenhol ugyanolyan. A választási kampányban a jelölt bemond valami nagy és egyszerűnek tűnő változtatást. Aztán a megvalósítás közben kiderül, hogy az valójában nem is olyan egyszerű. Donald Trump amerikai elnök és Elon Musk Tesla-vezér egy 2000 milliárd dolláros szövetségi költségcsökkentéssel kampányolt, eddig ennek a tizedét sem sikerült elérni, de így is elég sok botrány keletkezett.
Az amerikai közvélemény egy része rémülten, másik része kíváncsian figyeli, hogy miként is alakul Donald Trump amerikai elnök és korábbi lelkes támogatójának, a világ leggazdagabb emberének, Elon Musk Tesla-főnöknek a viszonya.
A piac azt várja, hogy az a két erős egyéniség, amelyik egyáltalán nincsen hozzászokva a kompromisszumhoz, hogy bármiben ne az ő elképzelésük érvényesüljön, előbb-utóbb összetűzésbe keveredik.
Példáulazért, mert a Trump által belengetett, de Musk által ellenzett vámok súlyos veszteségeket jelentenek a Teslának.
Elon Musk erre a maga nem éppen kifinomult stílusában a vámokat állítólag kitaláló Peter Navarro kereskedelmi tanácsosról úgy nyilatkozott, hogy egy bolond, akinek kevesebb esze van, mint egy zsák téglának. Peter Navarro amúgy nem vette fel a kesztyűt, Trump szavajárásával csak annyit mondott, hogy nagyszerűek (we are great) vagyunk.
Igaz Elon Muskot annyiban biztosan nem kell sajnálni, hogy eddig nem zavarta, ha német, vagy brit politikai véleményalkotásai – mindenhol a szélsőjobboldali erőket szerette támogatni, a mérsékelteket pedig hergelni – nyomán saját aktivitása is erősen lenyomta a Tesla árfolyamát.
A DOGE
Van azonban a két fontos embernek egy közös vállalkozása, ez pedig a DOGE, vagyis az Elon Musk által vezetett és Donald Trump adminisztrációja által létrehozott állami költségcsökkentő (hatékonyságjavító) intézmény, a Department of Government Efficiency.
A DOGE európai szemmel ugyan elképesztő ámokfutásba kezdett, állandóan olyan hírekkel van tele az amerikai sajtó, hogy egy fontos hivatalból válogatás nélkül elküldték az ott dolgozó elkötelezett embereket,
ők erre megsértődtek, gyorsan elhelyezkedtek dupla fizetésért a magánszektorban, aztán amikor az adminisztráció mégis rájött, hogy kell közlekedésrendészet, vagy nukleáris felügyelet, esetleg szövetségi sztárnyomozó az adóhivatalba, akkor már nem lehetett a legjobbakat visszacsábítani.
Az összeg
Már eleve az összegek is eléggé megváltoztak. Képzeljük el, hogy 2024-ben először Elon Musk bemondta, hogy 2000 milliárd dollárt könnyű lenne megtakarítani,
2025. január 2-án Musk már ezt úgy módosította, hogy a DOGE-nak jó esélye van 1000 milliárd dollár kiadás-csökkentésre, de – ahogy ő fogalmazott – a 2000 milliárd dollár előzetes bemondása a lehető legjobb forgatókönyv volt a program megalapozására.
Aztán tényleg elindult a második Trump-kormányzás, majd a februári első kormányülésén Musk még mindig a teljes költségvetés 15 százalékát, vagyis 1000 milliárd dollárt tartott megfoghatónak, ebből
2025 áprilisára Musk szeint is csak 150 milliárd dollár sikerült, viszont máris felfoghatatlan kínos ügyek szaporodtak el.
A DOGE mindenesetre transzparenciát ígért és a honlapján egyrészt naplózza az intézkedéseket, másrészt bemutatja az összes megtakarítást.
Eszerint Musk már 155 milliárd dollárt spórolt meg és mivel az Egyesült Államokban 161 millió adófizető állampolgár él, ez fejenként 963 dollár. A program átláthatóságát ugyanakkor a sajtó élesen bírálta.
A részletek
Elon Musk valójában mindenhol falakba ütközött. Eredeti elképzelése szerint a kormányzati adatrendszerekben lett volna hozzáférése racionalizálni; elindíthatta a szövetségi dolgozók tömeges elbocsátását; külön fókuszt kapott volna az éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezések, a tudományos kutatások, valamint a sokszínűségi, méltányossági és befogadási (DEI) programok visszaszorítása.
Csak aztán rögtön a rajtnál, a kijelölt „minisztertársa”, Vivek Ramaswamy visszalépett, és bejelentette, hogy inkább az ohiói kormányzói tisztségért indul harcba,
mint kiderült, Ramaswamy és Musk összevesztek, egymást vádolták a megfelelő elkötelezettség hiányával.
Ramaswamy jogi aggályokkal is indokolta visszalépését, hangsúlyozta, hogy őt nem menesztették, hanem magától lépett. Erre aztán valóban jogi ügyek is felszínre kerültek.
Egy szövetségi bíró megállapította, hogy Musk szerepe sértheti a jogot, mert Musk nem vált meg olyan cégektől, amelyek milliárdos állami szerződéseket kaptak a szövetési kormánytól.
Azért csinálja…
Ettől függetlenül Muskot nem fosztották meg vezetői, tanácsadói, de mindenképpen kissé megfoghatatlan szerepétől (trump olykor őt, olykor saját adminisztrációját nevezi főnöknek) és Musk folyamatosan nyilatkozik is, de eközben folyamatosan botrányokba is keveredik.
Musk például azt mondta a Medicare egászség-biztosítóról és a társadalombiztosításról, hogy tele van csalással és pazarlással,
ezt a republikánusok szeretik hangoztatni, hiszen az Obamacare egészségügyi reform eleve a demokratákhoz (Barack Obamához) kötődik, ugyanakkor Musk nem hozott fel valós példákat és a szegényebb Trump-szavazók, az alsóközéposztálybeli választók körében inkább az szokott lenni a kritika, hogy nem kapnak elég egészségügyi szolgáltatást a drága amerikai rendszerben.
Szelektív kirúgások
De a legtöbb kritikát az elbocsátások hozták.
Donald Trump felajánlotta a szövetségi alkalmazottaknak, hogy aki akar, nyolc havi pénzzel, elmehet. Ez valóban sikeres létszámredukálási program lehet, csak ugye pont azok mennek ilyenkor el, akik jók és piacképesek, és egy ilyen program egyáltalán nem szelektál. Vagyis azt mondja, hogy mindenki nélkülözhető. Ha elmegy minden demográfus, akkor majd nem lesz demográfiai kutatás szövetségi szinten, de ha a nukleáris felügyelet munkatársai élnek a felajánlással, akkor majd nem ellenőrizzük az atomerőműveinket.
A program első felvonása után igazi vadhajtások jelentkeztek, Trump ijedten próbált volna visszaszervezni állami részlegeket, de ez nem igazán sikerült neki.
Musk pedig azért kapott kritikákat, mert szelektív döntéseket is átvitt. Az amerikai közlekedési minisztérium mintegy 57 ezer alkalmazottal rendelkezett,
Musk szerint feleslegesen, erre elküldött egy csomó közlekedési szakembert, de pont azokat, akik az ő cége, vagyis a SpaceX űrkutatási projektjeihez voltak szükségesek,
a légi forgalmi irányítókat és a kiberbiztonsági területeket teljesen megkímélte.
A projekt természetesen nemcsak személyi döntéseket jelent, bár az is nagy visszhangot váltott ki, hogy Trump bejelentette, hogy a még próbaidőn levő szövetségi munkavállalók nem maradhatnak. De emellett több szövetségi programot is leállítottak, illetve március 4-én közzétették, hogy 443 ingatlant eladnak, szövetségi és bírósági épületeket.A program tehát zajlik, csak lassabban, mint azt elsőre hinni lehetett volna és szinte minden egyes intézkedés valakinek fáj.
