„Jó ez nekünk?” Igen, de nem nagyon – okosóra-alapozó

Kiss László: az újabb vizsgálatok bizonyították, hogy a Mars nemcsak egy kősivatag
2020-10-07
Meteorológiai szolgálat: csütörtök éjjel csillaghullás lesz látható
2020-10-07

A rovat támogatója:

„Jó ez nekünk?” Igen, de nem nagyon – okosóra-alapozó

Háromféle ember van: akinek van okosórája, akinek volt, és akinek soha nem volt és nem is lesz. A jelenség megmutatja, hogy a piac nem teljesen biztos abban, hogy okosórának egyáltalán muszáj léteznie. Ami természetesen nem gátolja meg, hogy tízmilliószámra fogyjon a világszerte.

Körülbelül akkor, amikor az emberek (a kereskedelem számára legfontosabb 18-35 évesek) 2013-ban csaknem teljesen leszoktak a karóráról, megjelent az első okosóra, a Pebble (magyarul: kavics, mégpedig az a gömbölyű, folyami fajta – nagyon jó név). Az alaptulajdonságai megegyeztek a mai termékekével: a telefonra érkező értesítések és üzenetek jelzése és megjelenítése, a saját alkalmazásával való kapcsolattartás. Ja, és az időt és a dátumot is kijelezte, és ha semmit nem csináltunk vele, akkor 2-3 naponta kellett tölteni.

A mai okoseszköz-ökoszisztémában kétféle okosóra van: a nagyon okos és a kicsit okos. Előzőt minden áldott nap kell tölteni, utóbbit pedig minden héten. Cserébe a nagyon okos óra nagyon sok mindent tud a telefon nélkül is, a kicsit okos óra önmagában csak azt a három dolgot tudja, amire szükség is van.

Nem mellesleg a nagyon okos óra több tízezer forintba kerül, a kicsit okos óra pedig 1 (esetleg 2) tízezerbe. Érthetőbben: a kicsit okos óra (magyarul: okos karkötő, lásd alább) ritkán kerül húszezer forintnál többe.

A Pebble meséje

2010 után kezdett ismertté válni a „crowdfounding”, közösségi finanszírozás fogalma: ha valaki meg szeretett volna csinálni valamit, mondjuk egy új terméket, meghirdette, hogy kell neki x ezer (millió) dollár, itt egy bankszámlaszám, tessék utalni.

Hol hirdette meg? Egy erre a célra létrehozott közösségi portálon, a legismertebb ezek közül (ma is az) a Kickstarter (magyarul, szabadon „rajtgép”, precízen: „berúgókar”…) Mit kapott, aki adott? Egyrészt, az elsők között kapta meg a terméket, amikor az létrejött, másrészt az adománya pedig valamilyen arányban beleszámított az árba.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Nos, a Pebble okosóra 2013-as meghirdetése a Kickstarter 10 legsikeresebb kampánya között van ma is, szinte órákon belül összejött mintegy 10 millió dollár. Érthető: a „kockák” nagyon szeretik a digitális kütyüket, és áldoznak is rá.

Eltelt 3-4 év, a Pebble (egyébként a „nagyon okos” kategóriába tartozó óra) három generáción és rengeteg változáson ment keresztül (folyamatosan változott a kijelző: fekete-fehér, háttérvilágítás nélküli LCD-ről színes e-papírra, majd színes LCD-re), és jellemzően negyed-fél évet késett a bejelentett időhöz képest, ráadásul nem is mindenki jutott termékhez az első befizetők közül. Tulajdonképpen semmi csoda nincs abban, hogy a Pebble-t 2016 végén felvásárolta a Fitbit, azt meg most nyáron a Google… de már 2,1 milliárd dollárért.

2015 végén az Apple nem bírta tovább, hogy a kockák között más menő cucc is van, mint az iPhone, megjelent hát az Apple Watch, amely mellett egyébként a Pebble már nem rúghatott labdába, s egyebek között ezért is fordult balra a sorsa.

Mit tud az Apple Watch? Amely egyébként már a 6-os változatnál tart? Amit az okosórák általában, továbbá pulzust is mér. Ami fontos: az okosóra nemcsak digitális, hanem egészségügyi eszköz is.

Pulzusmérő minden okosórában van. Az óra hátulján van egy fényforrás és egy érzékelő, amely a csukló bőre alatti hajszálerekről visszaderengő fényt „látja”. Ez a visszaderengés nagyon sok mindentől függ, nemcsak a hajszálerek pillanatnyi színétől, ezért az okosórák pulzusmérése nem pontos. Ettől még számos dolgot lehet kikövetkeztetni a pulzusból, főleg, ha már néhány napja rajtunk van az óra (van átlagérték, napi maximum, napi minimum): mikor alszunk, mikor mozgunk.

Vannak órák, amelyek állítólag a vérnyomást is mérik: ez azonban a mai okosórákkal lehetetlen, tehát ne higgyük el, és főleg ne fizessünk érte. Ameddig az óra egy kis lapos szerkezet, amely nem méri a szíj feszességének pillanatszerű változásait, addig nem mér vérnyomást.

Az okosórák alapszolgáltatásai

A legfontosabb (a sikert megindokoló) lehetőség, hogy változtatható az óra képe, a számlapja. A nagyobb képernyős órákhoz adnak vagy tízféle kinézetet (a többit le lehet tölteni hozzá), de az okoskarkötők kis képernyőjén is lehet állítgatni a számok méretét, és hogy mi jelenjen meg.

A legfontosabb használati szolgáltatás: ha az óra folyamatos Bluetooth kapcsolatban van a telefonnal, akkor a hívások, SMS-ek, értesítések érkezését rezgéssel és hanggal (választhatóan) jelzi, és, amit tud, ki is írja a képernyőjére. Azokat az egyéb értesítéseket jelzi, amelyeket a telefonon beállítottunk, hogy az értesítési sávban láthatók legyenek.

Telefon nélkül időt mér, stopperóra, időzítő, visszaszámláló van benne, de ennél fontosabb, hogy számolja, hány lépést tettünk meg, és amelyik tudja (és be is állítottuk), méri, és kijelzi a pulzusfrekvenciát. Helyzet- és gyorsulásérzékelő van benne, ezért, amikor a kezünket felemeljük és az arcunk elé tartjuk, magától bekapcsol a képernyő: egykezes a működtetés. Amelyik nem ilyen és külön gombra kapcsol csak be, azt ne is vegyük meg.

Amikor kapcsolatba kerül a telefonnal, a fiziológiai adatokat átküldi a fitnesz-appnak, amely a kedve szerint kezeli ezeket. Napi limit, max. és min pulzus, alvásfigyelés (ha éjjel is viseljük az órát) stb.

Okosórák története, fajtái

Az okosóra története erősen hasonlít az okosszemüveg, a Google Glass történetére: létrehoztak egy technológiailag rendkívül fejlett dolgot. A fejlettség és szokatlanság rengeteg működési és fogadtatási problémát okozott, úgyhogy a termék, bár megjelent, nem hódította meg a piacot. Mindenki ismerte, elismerte, de nem vették elegen, a Google abba is hagyta. Mostanában az Epson próbálkozik gyártástámogatási célra okosszemüveggel „Moverio” néven.

A Pebble-t is minden „kocka” ismerte, vették is. Nem volt rossz az akkuélettartama, emlékeim szerint átlagosan 4 napig bírta töltés nélkül. A mostani Apple Watch 6 a saját bevallása szerint (!) 18 óra üzemidőt bír ki, ez olyan adat, mint az autók fogyasztása: „akár” 18 órát is kibír… (Ténylegesen minden egyes éjjel tölteni kell, és akkor kibírja a következő nappalt.)

Mások nyilván lemásolták a Pebble-t, majd az Apple Watch-ot is. A kínai versenypiacon beindult az evolúció, a csúcson a mintegy 4×5 cm-es, 1,5 cm vastag, komplett okostelefonok voltak az okosórák, saját Android operációs rendszerrel, 16 millió színű, háttérvilágított, 256×256 pixeles LCD-vel – és mindezek miatt 10 óra alatti akku-élettartammal.

Az egyre több szolgáltatás trendje egy adott ponton megfordult: megjelentek az okoskarkötők, amelyek önmagukban buták, viszont a telefonnal együttműködve tudtak mindent (is), amit az emberek az okosórától elvártak, viszont egy (két) hétig bírták (és bírják) töltés nélkül. Az ikonikus termék a Xiaomi Mi Band, amely jelenleg az 5. generációnál tart.

Az okoskarkötők jellemzően egy elektronikát tartalmazó „magból” és szíjból állnak, utóbbiból a gyártók széles választékot tartanak fenn a szimpla szilikonszíjtól a csillogó-villogó, Swarowski-kristállyal díszített fém (acél-, arany-) karkötőig. Az átlagosan 1,5×5-6 centis, maximum 1 centi vastag okoskarkötő „magok” belül műgyantával vannak kiöntve, a töltőcsatlakozók rövidzárlat ellen védettek, ilyenformán az okoskarkötő úszásbiztos, sok termék a 30-50 méteres mélységben töltött több órát is vállalja. Ezt a nagyon okos órák közül a gombjaik miatt általában csak a legdrágább márkák és típusok teljesítik.

Fontos, hogy az okosórák (mind a kicsit, mind a nagyon okosak) érintőképernyősek, s vannak közöttük nagyon jó és kevésbé jó kezelőfelületek és menürendszerek.

Mit csinál a piac?

Miután az okosórák és -karkötők bensőséges kapcsolatot ápolnak az okostelefonnal, minden nagy okostelefon-gyártó kihozta a saját okosóráját. Az Apple-t már említettük, nyilván a Samsungnak is van, Huawei Watch, a Xiaomi órája a Mi Band sorozat, stb. Érdekesség, hogy az LG hozott ki először hagyományos óra formájú, kerek okosórát, ráadásul kitalálta a kerek számlap körül elhelyezett forgatható gyűrűt, mint magától értetődő kezelőelemet. Sajnos, ahogy az LG maga kicsit hátrébb vonult az élvonalból, az okosóráit sem látjuk gyakran. A Google pedig az Android gazdájaként a szoftverhátteret biztosítja, van külön operációs rendszere órákhoz Wear OS néven, a jobb kínai okosórák ezrei ezzel működnek, és persze van Google Watch is.

Megemlítjük, hogy létezik kicsit okos óra „rendes”, általában mutatókkal rendelkező kvarcórába építve. Ennek nem cserélhető a számlapja, viszont jelzi az értesítéseket, lépésszámot és pulzust mér, prémium külsőt sugároz, az ára a nagyon okos órákkal azonos szintű. Ilyen okosórája van például a Nokiának.

Vegyük észre, hogy sokkal több és többféle okosórát kínál a rengeteg árusítóhely, mint ahányat az emberek kezén látunk. Tehát ismertsége és viszonylag hosszú történelme ellenére az okosóra nincs a fősodorban, de nincs is eltűnőben. Az ilyet nevezik rétegterméknek…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close