Az obstruktív alvási apnoe az egyik legkellemetlenebb és legsúlyosabb alvási probléma, mely becslések szerint 175 millió európait érint, és számos negatív egészségügyi következménnyel jár, többek között a cukorbetegség és a szívbetegségek fokozott kockázatával, valamint krónikus nappali álmossággal, ami károsan befolyásolhatja az ebben szenvedők mindennapi életét. Egy európai kutatás e súlyos rendellenesség diagnózisát és kezelését akarja forradalmasítani, ahogy arról a Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja beszámolt.
Az alvási gondok orvosi kezelése meglehetően új területnek számít és más egészségügyi bajokhoz képest nem is mindig veszik túl komolyan. Az orvosok általános képzésük alatt általában két-négy órányi oktatást kapnak az alvásról, így amennyiben jobban el akarnak mélyülni e területen, akkor a formális oktatás után tovább kell képezniük magukat.
Forradalmasítanák az apnoe kezelését
Eközben egyre több helyen ismerik fel az alvásproblémák kezelésének fontosságát. Így az Európai Unióban is, ahol egy uniós támogatással indult, jövőre záruló négyéves nemzetközi kutatási projekt, a SLEEP REVOLUTION 15 millió eurós költségvetéssel 39 (!) európai és ausztrál partnerintézmény és vállalat köztük az Európai Alváskutató Társaság és az Európai Alvási Apnoe Adatbázis (ESADA) részvételével a torokizmok alvás közbeni ellazulásával járó obstruktív apnoe diagnózisát és kezelését (https://tudas.hu/a-horkolas-nagyon-veszelyes-is-lehet-tenni-kell-es-lehet-is-ellene/) tervezi forradalmasítani. (Emellett létezik még a sokkal ritkábban előforduló centrális apnoe is. Ennek az a lényege, hogy a központi idegrendszer nem tudja a légzést szabályozó izmokat megfelelő jelekkel ellátni. Néha a kétféle apnoe együtt jelentkezik.)
Az elképzelés szerint a mesterséges intelligencia segítségével felmérnék az alvási apnoe súlyosságát, és a kezelést minden egyes betegre személyre szabnák.
Az alvási apnoe akkor tekinthető mérsékeltnek, ha az illetőknél éjszakánként több mint 15 légzésmegállást vagy csökkent légzésszakaszt tapasztalnak, és akkor súlyosnak, ha kétpercenként vagy annál gyakrabban fordul elő egy-egy epizód. A légzési szüneteket, amelyek az állapot jellemzői – és amelyeket az összeesett vagy elzáródott torokjáratok okoznak – hangos zihálás, fulladásos hangok és horkolás követi, amikor a légáramlás újraindul.
Az ebben szenvedők reggel torokfájással és fejfájással, kimerülten ébrednek. Ez a kimerültség érthető, hiszen az apnoe minden egyes epizódjával az ember rövid időre felébred, jellemzően anélkül, hogy emlékezne rá, ami miatt az alvás minősége és mélysége hatalmas veszteséget szenved. Általában az illető nem is tudja, hogy – újra és újra – megszakadt az alvása, ezért akár évek is eltelhetnek, mire orvosi segítséget kér. És ha ez mégis megtörténik, gyakran sok idő telik el, mire egy alvásra szakosodott klinikára kerül.
Alvásfigyelő kütyű, mobil app és karpánt
Az alvásklinikákra egyes országokban ugyanis hosszú várólisták vannak – bizonyos helyeken ez akár két év is lehet -, ami elfogadhatatlan, tekintve, hogy az alvási apnoe milyen súlyosságot is elérhet.
A SLEEP REVOLUTION kutatói azt remélik, hogy a technológia segítségével felgyorsítható a diagnózis, és a klinikáról az emberek otthonába juttatja el a korszerűbb alvásvizsgálatokat. Ezáltal ezek egyszerűbbé és költséghatékonyabbá válnak, és rövidebbé válhat az alvásvizsgálatra való várakozás.
A mai alvásklinikák alapvetően csak azt számolják, hogy hányszor áll le a légzés. Ezt használják az obstruktív alvási apnoe súlyosságának indexeként anélkül, hogy megvizsgálnák a légzésmegállások fiziológiai hatásait, például az alvás töredezettségét, a vér oxigénszintjének csökkenését és a szív- és érrendszerre gyakorolt stresszt. Ez a mutató pedig önmagában nem veszi eléggé figyelembe az OSA-ban szenvedők tüneteit, és frissítésre szorul.
A SLEEP REVOLUTION kutatói egy olyan, a beteg által otthon viselendő, saját kezűleg alkalmazott alvásfigyelő eszköz használatát tesztelik. Ez az eszköz három éjszakán át gyűjti az alvási adatokat, amelyeket az orvosok számára továbbítanak, akik a távolból értékelni tudják a beteg állapotát, valamint a hosszú távú egészségére jelentett kockázatokat.
Az eszköz, valamint egy hosszabb ideig használt mobil alkalmazás és egy hordható karpánt által szolgáltatott adatok előre jelzik majd az egyénnél bármilyen betegség kialakulásának kockázatát. Mivel az alvási apnoe nem mindenki számára jelent egyforma veszélyt, a leginkább veszélyeztetettebbeket kell kiszűrni.
Izomerősítés táplálkozási tanáccsal
Jelenleg ezer, Európa-szerte apnoe-gyanús beteget vizsgálnak a projekt által kifejlesztett felszereléssel a klinikákon és a betegek otthonában. Az eljárásokat először Izlandon, a projektben vezető szerepet játszó Reykjavíki Egyetem Alváskutató Intézetében tesztelték kísérleti alanyokon, akik három hónapon keresztül használták az alkalmazást és az intelligens viselhető eszközöket.
Ezután mindent lefordítottak 15 különböző nyelvre, hogy Európa-szerte teszteljék, Svédországtól Romániáig, Görögországig, Törökországig, Norvégiáig és Észtországig. Az összes összegyűjtött adatot egy izlandi központi szerveren tárolják, ahol a projektpartnerek számára elérhetővé teszik.
Nagy lépés, hogy a mérést részben áthelyezték a kórházból az otthonokba, mert ezzel lehetőség nyílt több éjszakán át tartó mérések elvégzésére, ami kórházi körülmények között túl drága lenne. Ez lehetővé teszi az apnoe súlyosságában és alvásminőségében az egyes éjszakákon bekövetkező változásainak kimutatását, és az emberek természetesebb alvásának megfigyelését.
Az egyik páciens az általában túlsúlyos, férfi és legalább középkorú apnoe-betegekkel ellentétben betegségének kezdetén harmincas éveinek elején járó vékony nő volt.
Alvási rendellenességének az oka az Ehlers-Danlos-szindróma nevű ritka örökletes genetikai betegség, amely hajlamossá teszi az apnoera, de amióta ez kiderült, olyan kezelési protokollt követ, amely jó egészségben tartja. Éjszakánként folyamatos pozitív légúti nyomást biztosító gépet (CPAP) használ, hogy megelőzze a légzés megszakadását.
Ez a cipősdoboz méretű gép egyenletes levegőáramlást biztosít egy arcmaszkon keresztül, de nem mentes a hátrányoktól: nehézkes a hordozása, és a maszk túl laza lehet, lecsúszhat az arcáról és zajosan szivároghat a levegő. Emiatt sok apnoés beteg nem kedveli a CPAP-gépet, sőt, egyesek úgy döntenek, hogy anélkül alszanak, amivel tovább kockáztatják egészségüket.
A projekt egyik kísérletsorozatában apnoes betegek csoportjai vagy egy sportszakértőtől, vagy a SLEEP REVOLUTION alkalmazástól kapnak utasításokat, amelyek célja az izmaik, köztük a száj és a torok izmainak erősítése. Emellett táplálkozási tanácsokat is kapnak, mivel a túlsúly a légutak beszűkülését okozhatja. A projekt lezárulása után a kutatók az apnoe súlyosságának csökkentésére talált megoldásokat megosztják majd Európa-szerte az orvosokkal, hogy mindenütt gyorsabban felismerjék és kezeljék ezt a kellemetlen és súlyos következményekkel járó alvási rendellenességet.
