A blokklánc technológia úttörői hamarabb tudták az átlagembernél, hogy a nagy cégek és az államok hamarosan a teljes életünkre rálátást nyernek és a bitcoin létrehozásával tulajdonképpen kicsekkoltak ebből a folyamatból – ecsetelte a Tudás.hu-nak Czeglédi Tamás. A Blockchain Koalíció szakmai vezetője, a Blockchaineum Group nevű cég alapítója szerint a kriptopénz jövője a 100 ezer dolláros küszöb elérése után sem garantált, ugyanakkor jó esélyt lát az érték további növekedésére a napokban tapasztalt profitrealitzálás után. Az emberek szeretnek spekulálni, erre vezeti vissza, hogy sokan a kriptopénzek és a maffia között szoros összefonódást feltételeznek.
Nemrég átlépe a bitcoin a varázslatos 100 ezer dolláros küszöböt. Vajon mennyi lehet az árfolyam 10 év múlva?
Nulla vagy százszoros, két extrém forgatókönyvet tudok elképzelni. A bitcoin gyakorlatilag egy új pénzügyi rendszer alapjait hordozza, értéke meredeken nőhet abban az esetben, ha a nagyközönség megérti a hasznosságát és eltűnnek körülötte a félreértések, amelyek nagyon magas szinten is jelen vannak.
Ugyanakkor erős kételkedés övezi a technológiát, nem tudható, hogy a jövőben milyen irányba mennek a dolgok.
A szkeptikusokat cáfolja a Nasdaqon jegyzett cégek, a bankrendszer, de főleg a BlackRock aktív jelenléte a piacon.
A december második felében beindult nagy esési hullámot mi okozta, mennyire lehet tartós?
A bitcoin friss korrekciója elsősorban a long time holderekhez kötődik. Ez sokmilliós kérdés, és ilyenkor mindneki az okokat igyekszik megfejteni, de
úgy tűnik, hogy a bitcoint régebb óta birtokló tárcák keztek likvidálni.
Valószínűleg számukra egy lélektani határhoz ért az árfolyam, és profitot realizáltak.
Hogyan kell elképzelni az új pénzügyi rendszert, amelyre az előbb utalt?
Most először a pénzügyi innováció történetében az elmúlt nyolcezer évben áll a rendelkezésünkre az a tudás és technológia, hogy közvetítő nélkül bármilyen kis összeget, nullához közeli költséggel tudjunk bármilyen földrajzi távolságon mozgatni.
Ez olyan szintű paradigmaváltás, amelyet korábban el sem tudtunk képzelni, aminek köszönhetően teljesen átalakulhat a világunk. A bitcoinnak köszöhetően másképp tudunk foglalkozni a pénzzel, nincs jelen a tranzakció során egy központi szereplő, aki viszonylag nagy összeget von le, másrészt mindent tud rólunk és követ minket.
A levegőből állítanak elő pénzt – szokták mondani.
Ezek bulvár szintű félreértések. Sokan azt gondolják, hogy az ingatlan jelenti a valódi értéket, mert ott van szűkösség. Nem, ezen a területen van az egész univerzumban egyedül szűkösség, ami feldolgozhatatlan.
Mit is jelent ez a technológia, amely a bitcoin mögött áll?
A blokchain technológia azért jött létre, hogy egyenrangú hálózatban, azaz mesh networkben minden szereplő egyformán hatással tudjon lenni a folyamatokra és kontrollálni tudja adatait, „demokratikusan” működik.
A bitcoint valahogy el kellett könyvelni – így indult a dolog. Most a technológiát próbáljuk önálló életre kelteni, mert látjuk, hogy milyen elképesztő lehetőségeket hordoz magában.
Megért arra az emberiség, hogy a pénzt egy központi szereplő figyelő jelenléte nélkül kezelje?
Ez a nagy kérdés. Az emberiség 100 ezer éve hierarchikusan fejlődik, a génjeink millió évekre visszatekintve is ezt a beállítottságot hordozzák.
Ezért is működik az intézményi immunrendszer: a bankok megpróbálják megvenni az összes bitcoint, hasonló technológiákat hoznak létre.
Ezek a kezdeményezések ugyanakkor érdemben különböznek az eredeti technológiától, hiszen hierarchikus blockchainben gondolkodnak, fölülről megmondja valaki, hogy mit kell csinálni, így épp a lényeg vész el belőle. A válaszom erre a kérdésre: nem rajtunk, hanem a következő generációkon múlik, hogy megérett-e a világ az egyenrangú hálózatokra.
Látható, hogy a Z generáció nehezen fogadja el a hierarchiát, hálózatban gondolkodik, együtt tud működni ismeretlenül is, sikeresen karol fel ügyeket.
Ebből a szögből nézve ez egy fantasztikus lehetőség az emberiségnek, ha az aggályokról megfeledkezünk.
Pontosan. Az egész technológia gyökere az volt, hogy egyesek jóval korábban meglátták a korunk nagy problémáját, amellyel a legtöbb ember mostanában szembesült. A technológiai fejlődés és az adatkoncentráció olyan szintű aszimmetriákat hozott létre a társadalomban, amire korábban nem volt példa.
Az államok és a nagy cégek kontrollt tudnak gyakorolni felettünk, rálátnak a teljes életünkre és képesek akár irányítani is azt.
Ezen szerettek volna a bitcoin úttörői változtatni, és gyakorlatilag „kicsekkoltak” a társadalomból. A piac iránt egyébként a covid alatt nagyságrendekkel többen kezdtek el érdeklődni, azóta a hagyományos befektetők is megjelentek a porondon.
Miért gondolják sokan, hogy a maffia áll a háttérben?
Az emberek szeretik az ilyen feltételezéseket, feltehetően az anonim jelleg miatt terjedt el ez a nézet. Valójában statisztikai módszerekkel meg lehet tudni, hogy kinek a tárcájáról van szó, a bűnüldözésnek szükség esetén vannak módszerei a vizsgálatok lefolytatására, a rendszer tehát inkább pszeudonim, vagyis álnév alapú. A legtöbb fekete pénz még mindig dollárban lehet.
A bitcoin sztorija sokkal inkább: az emberek egy része kicsit vissza akar hozni elemeket a múltból, nem szeretné, hogy mindenére rálássanak.
A régióban mely országok járnak az élen a kriptopénzek terén? Magyarország hogy áll?
Hét évvel ezelőtt volt egy kerekasztal-beszélgetés a témában, ahol elhangzott: most először fordul elő, hogy jön egy új technológia és Magyarország csak pár hónappal van lemaradva Svájc mögött, minden lehetőség adott, hogy előre törjünk. De ez már történelem, azóta Svájc „mindent megcsinált”,
mi pedig leszakadtunk ezen a téren, a kriptoszabályozást nem tudtuk megvalósítani, aki kriptóval foglalkozik bankszámlát sem tud nyitni, a blockchaines vállalatok külföldön próbáltak megélni.
Azon dolgozunk, hogy valahogy fordítsunk ezen a helyzeten, a vállalatok egyébként elkezdtek hazaszivárogni.
A régióban Ausztria, Csehország jár az élen, de Szlovénia pozíciója is erős.
Hány embernek lehet az országban bitcoinja?
Amióta a Revolutnál is csak egy kattintás a kriptó, 100 ezres nagyságrendben lehetnek a befektetők.
Azok az országok tudtak a kriptóban is „nagyot menni”, amelyek más területeken is éllovasok: Hongkong, Dubaj, UK, Amerika, Kína, Délkelet-Ázsia. Az Európai Unióban az elején megfigyelhető volt egy biztató hozzáállás, utána viszont lemaradt a térség. A tavaly elfogadott MiCA uniós szabályozás jövőre már hozhat eredményeket, új lehetőségek nyílhatnak.
Kik jelenleg a legnagyobb bitcoin tulajdonosok?
Sokakról nem is tudjuk, hogy rendelkeznek bitcoinnal, csak azokról, akik beszélnek róla vagy a hírekben szerepelnek valamiért.
Az biztos, hogy Satoshi Nakamoto, aki a szoftvert publikálta az élvonalban van,
de a MicroStrategy és Grayscale vállalatok, a Tesla, El Salvador, ahol legalizálták a bitcoint, a Kobayashi ügyvédi iroda, a Binance és a Blackrock is a legnagyobbak közé sorolható. A tárcákat lehet figyelni, de általában nem tudjuk kihez tartoznak.
Donald Trump győzelme hatalmas löketet adott a piacnak. Mi várható az új amerikai elnöktől, teljesíti az ígért lazítást vajon?
Trump elnök urat nehéz előre jelezni, mindenesetre a technológia jelentőségét láthatóan megértette, tudja azt, hogy aki kimarad sokat veszít.
Jellemző rá, hogy érzi mivel lehet sok pénzt keresni magának vagy akár az országnak. Szerintem megvalósítja az ígéreteit, Paul Atkins kinevezése Gary Gensler helyére az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) élére pont ebbe az irányba mutat.
Mi a helyzet most a nagy riválissal, Kínával?
Hat-hét évvel ezelőtt Kina dominás szereplője volt a kriptopiacnak és a blockchain technológiáknak, ott voltak a legnagyobb kriptotőzsdék, gyártották a bányákat, nagy erőkkel bányásztak.
Egyszer csak azonban Kína betiltotta a technológia alkalmazását.
Feltehetően a tőke elvándorlását, a capital flight-ot próbálják megelőzni. Kínában az állam meghatározza, hogy mennyi pénzt rakhat be valaki a bankszámlájára, mennyit vihet ki külföldre. A bitcoinnál, miután nincs hierarchia, a tőke mozgását nem lehet kontrollálni, nincsenek határok, két tárca között mozognak a pénzek, senki nem lát rá arra, ha más tárcának hozzáférést adok az assetjeimhez, azaz a kriptoeszközeimhez.
A piac működését ismerve hogyan látja, mely területeken lenne szükség szabályozásra?
Attól függ, hogy mit enged a rendszer, lehet-e fizetni bitcoinnal, akarjuk-e, hogy lehessen titkos megtakarítása valakinek, hogy blockchain alapján lehessen tőkét bevonni ICO-kkal (azaz elsődleges érmekibocsátásokkal).
Kérdés, hogy tokenizálhatnak-e a vállalatok, azaz ne csak virtuálisan az interneten értékesíthessék árujukat, hanem a blokkláncra is feltehessék, azaz a tokenizálással kapcsolják össze a való világgal.
Mi a helyzet a Visa, Mastercard együttműködéssel?
Minimum azt meg kellene lépni, hogy akik bitcoinnal rendelkeznek fizetni tudjanak ezekkel a kártyákkal. A Binance kriptovaluta tőzsdének és a crypto.com-nak is vannak erre megoldásai.
A kisvállalatoknak hogyan tudnának segíteni a fenti lehetőségek, például a tőkebevonás?
Az automatizáció, amely a blockchainen megy csalhatatlan üzleti adatbázisként funkcionál, egyik szereplő sem tudja becsapni a másikat.
A tokennek, azaz a valós értékesítendő tárgy virtuális jelképének rengeteg funkciót lehet adni, a lakáskiadástól a kölcsönzésig,
a megosztó gazdaságig (sharing) számos területen alkalmazható a technológia. Az ICO a termék előre értékesítését jelenti valójában, így a gyártási költségek előteremtésében segíthet, a finanszírozás problémáit oldhatja meg. Amikor egy üzletlánc vásárlói kártyát árul, tulajdonképen ugyanezt teszi, az emberek pedig megbíznak abban, hogy később elkölthetik a plasztikra feltett összeget.
Európa versenyképességén is javíthatna a technológia széles körű elterjedése, hiszen a kontinensen sem a banki finanszírozás, sem a kockázati tőke, sem a tőkepiac nincs olyan szinten, mint az óceán túlsó partján.
Nem beszélve arról, hogy a világ nagy égető problémáinak a megoldásában is hasznos a pénzügyi innováció.
A környezeti problémákat és a klímaváltozást hogy tudja ez a technológia megoldani?
A 4. ipari forradalom zajlik körülöttünk, közben pedig soha nem látott egzisztenciális kihívás rendszer nyomasztja a világot. Félünk az elsivatagodástól, attól, hogy nem lesz elég élelmiszer, tiszta levegő, víz, túl meleg lesz, beszennyeződik a föld. Vannak technológiák, amelyek azt ígérik, hogy megoldásokat tudnak adni. Egyre jobb anyagok állnak rendelkezésre, egyre jobb az adatátvitel minősége, a kommunikáció, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás új eszközei széles körben alkalmazhatók, van 3D nyomtatás és még sorolhatnánk. A blockchain technológia segíthet abban, hogy a tranzakciók megbízhatók legyenek.
A mesterséges intelligenciát egyre inkább az MI tanítja be, egyre fontosabbá válik az adatok validálásának a kérdése, ebben is megoldásokat nyújt a blockchain.
Mire használja az AI-t a cégében?
Elsősorban marketing célokra, kódokat előkészíteni, leszimulálni.
Az AI valójában 50-60 éves technológia, az F16-os vadászgépeken is volt ilyen technológia, de az autók kamerái is MI-alapúak; annyi a különbség, hogy most már az átlagember is hozzáférést kapott hozzá.
A fordító programok és a leiratok készítése például paradigmaváltást hoznak, ma már valós időben képesek vagyunk bármilyen nyelvű partnerrel tárgyalni. Az ugrásszerű fejlődések miatt a számítástechnikai cégek nagy adóssága a billentyűalapú rendszerek leváltása, korszerűsítése a jövőben.
Akkor tényleg vége egy csomó szakmának, marketingesre, újságíróra és fordítóra sem lesz szükség?
Az AI ilyen szempontból kicsit túl van értékelve, az emberi munka egyelőre nem váltható ki azzal teljesen. A Google is vizsgálja, hogy egy adott cikket ember írta-e, a „human touch” jelentősége megmarad. A ChatGPT pillanatok alatt ír egy összefoglalót, de ahhoz, hogy ez használható legyen, még igen sok munka van vele.
Az ember mindig azt várta a történelem során a technológiai fejlődéstől, hogy könnyebb élete lesz, de ez nem mindig van így, és néha csak hosszabb távon igaz.
Az AGI, azaz az általános mesterséges intelligencia megjelenése – amit az OpenAI frissen meglebegtetett – óriási előrelépést hozhat, game changer lehet ezen a téren a jövőben.
