Legyen is elég forgalom, de soha ne fogyjon el a bitcoin! Járjanak jól a korai pionírok, de legyen értelme még most is beszállni! A bitcoin sikerének az egyik nagy titka: a felezés, amely örökkön-örökké biztosítja, hogy a bitcoin mindig valami értékes ritkaságnak tűnjön.
A bitcoin felezése (halving, vagy halvening) mindig egy nagyjából négy évente visszatérő rituális pillanat a kriptovaluta életében. A négy évet mindjárt megmagyarázzuk, de persze azt is, hogy mit nevezünk felezésnek. Az esemény mindenesetre nagyjából kiszámítható, mára valamelyest veszített is már a régi súlyából, de mégis nagyon meghatározó.
Egy részvénypiaci hasonlattal kicsit olyan, mint a részvényeknél a split, vagyis az aprózás. Ha egy Apple-részvény 10 dollárt ért, majd eltizedelik, akkor jogos lenne az a feltétlezeés, hogy a 10 darab új Apple-részvény is 10 dollárt fog érni, vagyis egy darab az 1 dollárt. Mégis rendre azt tapasztaljuk, hogy a 10 darab új Apple-részvény már nem 1-1 dollárt ér, hanem valamivel többet, 1,05, akár 1,1 dollárt.
Miért? Nem logikus, nincs rá magyarázat. Hiszen a részvények ugyanazt az összesített cégértéket testesítik meg, csak több elemből, mégis valamiért megnő az összérték. Talán a befektetők elérhetőbbnek tartják a kisebb árat, és beszállnak. Mint látni fogjuk, a bitcoin felezése egyáltalán nem ugyanaz a mechanizmus, mint a split, mégis van egy közös nevező: az áremelkedés ugyanúgy bekövetkezik.
A 21 milliós limit
A bitcoin egész rendszere tényleg csodálatosan van kitalálva. Tudjuk, hogy véges bitcoin lesz a világtörténelemben, egészen pontosan 21 millió darab (most abba ne menjünk bele, hogy van váltópénze is a bitcoinnak, a satoshi), de mégis ezt a számot csak valamikor több mint 100 év múlva fogjuk elérni, mert az új bitcoinok száma rendszeresen kevesebb lesz, mint korábban.
Képzeljük el, hogy ma 19,7 millió bitcoin már forgalomban van, ez a tervezett teljes mennyiség 93,8 százaléka. De akkor mindjárt meglesz az összes? Nem, mert egyre lassabban termelődnek az új bitcoinok. Ez azért szuper, mert a mai felhasználóknak sem attól nem kell félniük, hogy egyszer vége lesz a varázsnak, nem jönnek már új felhasználók, hiszen a sok kisebb egységgel még mindig egyre többen válhatnak tulajdonossá. Sem attól nem kell tartaniuk, hogy a túl sok új bitcoin elinflálja a régieket. Ma már évente csak 1 százalék a bitcoin-infláció, vagyis a meglevő bitcoinokhoz csak évente egy százaléknyi új érkezik.
Néhány fontos dátum
A felezés tehát a bitcoin esetében egy olyan előre tervezhető „beprogramozott” esemény, amely megvédi a bitcoint az elértéktelenedéstől, mesterségesen növeli az értékét. De még nem magyaráztuk meg, hogy mit is felezünk.
Valójában ugyanis a bitcoin felezésénél nem magát a bitcoint felezik, hanem azt a jutalmat, amelyet a bitcoin bányászatáért ad összességében a rendszer.
A bitcoin áramigényes rendszer, 10 perces blokkonként mindenkinek letöltődik az új kiosztás (a rendszer lényege a demokratikus, decentralizált infláció, mindig mindenki tudja, mégha nem is név szerint, hogy kinél mennyi van belőle). Aki erre számítási időt, hardverkapacitást ad a rendszernek, az bányászik, jutalmat kap, ugyanakkor egyre kisebb a jutalom. A mostani, a 2024. április 17-i felezésnél ez a jutalom 6,25 bitcoinról, 3,125-re csökken 10 percenként és rendszerszinten, vagyis valóban megfeleződött.
A hiány értéke
Az egész rendszer lényege, hogy amiből kevés van, az általában értékes. Nem mindig, lehet, hogy a világon sokkal kevesebb van kolibricsőrből, mint aranyból, de mégsem keresik. Viszont a bitcoinnál érvényes az elmélet, és mesterségesen is generálni kell a ritkaságot. A felezés lassítja az új kibocsátásokat, hiszen a piacon a kínálatot sokáig főleg azok az új bitcoin-tulajdonosok jelentették, akik a jelentős áramfelhasználásukat a megszerzett bitcoinok eladásából fedezték. De ha ők kevesebben kapnak időarányosan új bitcoint, akkor a kínálat is mérséklődik.
A felezési eseményei amúgy már jó előre vonzzák is a spekulánsokat. Ha valaki tudja, hogy a felezésre áremelkedés szokott lenni a reakció, akkor érdemes előre megvenni a bitcoint, megelőzni a többieket, hogy ezt az eseményt már bitcoin-tulajdonosként éljük át. A felezések 210 ezer blokkonként történnek, ha 10 perc egy blokk, akkor a felezések 2,1 millió percenként következnek be. Ez 35 ezer óra, 1458 nap, nagyjából kijön a 4 év.
A korábbi események
Eddig mindenesetre a bitcoin 2009-es startja óta négy ilyen felezés történt, a mostani előtt egy 2012-ben, egy 2016-ban és egy 2020-ban. Az egészen pontos szakaszokat most nem jelöljük, de a bányászati jutalom 50 bitcoinról, 25-re, majd 12,5-re, később 6,5-re, legújabban pedig 3,25-re olvadt.
A jutalom sohasem maradt el, a legnagyobb az első felezésnél (2012. november 28-án) volt, hiszen a bitcoin ára ekkor 12 dollár volt, majd fél éven belül tízszerezett. A következőknél már átlagban nem volt ekkora a hisztéria, nem jött ki a tízszerezés, de mindig erőteljesen felment az ár.
Fontos azt is tudni, hogy pusztán azért, mert a bitcoin-jutalom bitcoin-mennyiségben alacsonyabb lett, a jutalom megszerzése nem ért kevesebbet, mert a felezésnél mindig többet drágult a bitcoin, vagyis négy év alatt legalább kétszerezett az ár.
Hol tartunk jelenleg?
A mostani ciklus várhatóan 2028. március közepéig tart. A bitcoin ára jelenleg 67573 dollár, a Coinmarketcao alapján a kapitalizáció, vagyis valamennyi bitcoin együttes értéke 1332 milliárd dollár, úgy a hétszerese-nyolcszorosa a magyar GDP-nek. Most már nem várható a következő napokban eszelős rali, hiszen a megtermelt bitcoinok mennyiségének visszafogása már nem olyan fontos egy érett piacon. Úgyis fogalmazhatnánk, hogy annyi a pénzéhes spekuláns a piacon, hogy a bányászok eladásai már nem mozgatják meg annyira a piacot.
