Kié a döntés felelőssége atomháború esetén? – Putyin válaszolt

Oroszország visszaszólt, Macron: “Kik lennénk mi, ha engednénk Oroszország fenyegetéseinek?”
2024-06-08
Érdekes, hogy végül is hány ember szavazhat az önkormányzati és az EP-választáson
2024-06-08
Show all

Kié a döntés felelőssége atomháború esetén? – Putyin válaszolt

Minszk, 2023. november 23. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kollektív Biztonsági Szerzõdés Szervezetének (ODKB) minszki csúcstalálkozóján 2023. november 23-án. MTI/AP/Kreml/Szputnyik/Valerij Sarifulin/pool

Az orosz nukleáris doktrína szerint a nukleáris fegyverek bevetése kivételes esetben lehetséges, az ország szuverenitását és területi integritását fenyegető veszély esetén – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon tartott panelbeszélgetésen.

Úgy vélte, hogy a világ soha nem fog eljutni a nukleáris rakétacsapásokig

Abból indulok ki, hogy a világ soha nem fog odáig eljutni. És nincs is rájuk szükségünk

mondta Putyin a beszélgetést moderáló Szergej Karaganov veterán politológusnak, aki tavaly a nukleáris eszkalációt és preventív csapást sürgető tanulmányával nemzetközi felzúdulást keltett.

Az orosz elnök azt kérte, hogy a nukleáris csapásokat hiába senki ne emlegesse. Anélkül, hogy a nevén nevezte volna, emlékeztetett arra, hogy ezek lehetőségét nyilvánosan elsőként Liz Truss volt brit miniszterelnök vetette fel az ukrajnai háború során.

Mi nem csörtetünk atomfegyverekkel

hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy Oroszországnak van korai előrejelző rendszere a rakétatámadások esetére, az Egyesült Államoknak is, de Európának nincsen. Rámutatott, hogy az orosz harcászati atomfegyverek háromszor-négyszer erősebbek, mint azok a bombák, amelyeket az amerikaiak a második világháborúban Hirosimában és Nagaszakiban bevetettek, és Oroszországnak sokszor több van belőlük, mint amennyi az európai kontinensen rendelkezésre áll.

Hozzátette, hogy ha az amerikaiak át is hozzák a saját taktikai fegyvereiket az Egyesült Államokból, az európaiaknak kétszer is meg kell gondolniuk, mit tesznek. Kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az amerikaiak hadászati fegyverek szintjén is beszállnának egy ilyen csapásváltásba

Putyin ugyanakkor nem zárta ki, hogy a világban alakuló fejlemények hatására módosuljon az általa “élő eszközként” jellemzett orosz nukleáris doktrína, amely szerint a nukleáris fegyverek bevetése az az ország szuverenitását és területi integritását fenyegető veszély esetén lehetséges.

“Nem hiszem, hogy ez az eset bekövetkezett volna” – mondta.

“A döntéseknek, mind az enyémeknek, mind a kollégáiméinak, akikkel együtt dolgozom ezen a (nukleáris hadászati) területen, nincs közük semmilyen ingadozáshoz, nincs ingadozás, és nem is lehet. Minden döntésünknek a kialakuló helyzet valós, objektív elemzésén kell alapulnia. Így is teszünk” – válaszolta Putyin Karaganovnak a döntés felelősségére vonatkozó kérdésre.

Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország győzelmet fog aratni Ukrajnában. Ugyanakkor, mint mondta, minden fegyveres konfliktus békés megállapodásokkal ér véget, még akkor is, ha a potenciális partnerek megtévesztést alkalmaznak, mást mondanak, és mást tesznek. Az ukrán alkotmányt és a hadiállapotra vonatkozó törvényt idézve de facto a hatalom bitorlásával vádolta meg a lejárt mandátumú Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

Kijelentette, hogy Oroszországnak most nincs szüksége mozgósításra, mert a csapatok feltöltésének jelenlegi üteme elegendő a vezérkar által követett “kiszorítási taktikához”. Felidézte, amikor 2022 őszén a részleges mozgósítás keretében 300 ezer embert hívtak be. Tavaly, mint mondta, ennél is több önkéntest toboroztak, és idén már több mint 160 ezren jelentkeztek önkéntesnek. A hadműveletek Karaganov által lassúnak ítélt ütemét az orosz katonák élete megkímélésének szándékával indokolta.

Putyin szerint Ukrajna a maga részéről mindenképpen csökkenteni fogja a mozgósítási korhatárt, mert ez az Egyesült Államok feltétele a katonai segítségnyújtás folytatásához.

“Látjuk ezt a kényszermobilizációt Ukrajnában. Akit ott összeszednek és össze fognak szedni, azok csak a veszteségek pótlására mennek” – mondta.

Azzal a saját korábbi kijelentésével kapcsolatban, hogy az Ukrajnába irányuló nagy hatótávolságú fegyverszállításokra válaszul Moszkva ugyanilyen eszközökkel fogja ellátni a baráti országokat, Putyin azt mondta: Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy ilyen intézkedéseket tegyen. Hozzátette, hogy ez eddig nem történt meg. Az arra vonatkozó kérdésre, hogy vajon Oroszország a “Kelet felé fordulásával” nem veszíti-e el “az európai kultúra génjeit”, Putyin azt mondta, hogy a nyugat-európai országok veszítik el most identitásukat, mert “globális liberalisták” mérgezik őket. Oroszország ezzel szemben a hagyományos európai értékek központjává válik – hangsúlyozta.

Az elnök rámutatott, hogy Oroszország már jóval az ukrajnai események előtt elkezdett Kelet felé fordulni, mert ott gazdasági okokból egy új világközpont alakul ki.

“Ez az események elkerülhetetlen folyamata” – mondta, hozzátéve: ma már az Oroszországot, Kínát, Indiát és Brazíliát is magában foglaló BRICS-országok összesített GDP-je nagyobb a G7-országok együttes GDP-jénél.

A panelbeszélgetésen részt vett Bolívia és Zimbabwe elnöke is.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.