Lehet, hogy hamarosan végérvényesen lezárul az emberek talán legetikátlanabb iparszerű mészárlása, amikor a nagyüzemi csirketenyészetekben a tojásból való kibújás után elpusztítják a jövendő kiskakasokat, s mindehhez új tudományos módszerek segíthetnek, amikről a Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja számolt be.
A hím csibéket a baromfitenyésztők nagyrészt haszontalannak tartják, mivel nem tojnak, sokkal lassabban nőnek, mint a nőstények, ezért több időt és takarmányt igényelnek, vagyis időarányosan kevesebb húst adnak, mint a nőivarú egyedek. Ennek eredményeképpen csak az EU-ban becslések szerint évente 330 millió hím csibét ölnek meg szinte közvetlenül a tojásból való kikelésük után, miután kézzel minden egyes csibét szexálnak, vagyis megállapítják a nemét, globálisan pedig több milliárd pelyhes jószág élete fejeződik be ilyen módon.
Tűvel vesznek mintát és szűrik ki a kakasokat
Az állatvédők már régóta tiltakoznak a drasztikus gyakorlat ellen, amihez több uniós tagállam is csatlakozott, sőt Németországban és Franciaországban ez már tilos is. Most egy olyan új módszer teheti fölöslegessé az eljárást, amellyel már a tojásokban azonosítható a csibék neme. Egy 2013-ban létrehozott holland cég, az In Ovo vezetőjének a Leideni Egyetem egyik kutatójának segítségével 2016-ban sikerült az áttörés, amikor egy olyan anyagot, biomarkert azonosítottak, amely lehetővé teszi a tojás nemének gyors, nagy mennyiségű azonosítását. A módszer ipari méretű felfejlesztéséhez uniós támogatást is szereztek és a 2020-ban indult és tavaly zárult InOvotive nevű projekt eredménye az Ella névre keresztelt immár csúcstechnológiai eljárás.
A több száz tojást tartalmazó tálcák áthaladnak egy gépen, amely kevesebb mint egy másodperc alatt azonosítja a születendő fiókák nemét. Ehhez egy kis tűvel apró lyukat ütnek a tojásokon, amely egy kis folyadékot vesz ki belőlük, majd a gép ezt egy villámgyors szűrési módszerrel elemzi. Minden egyes mintában megkeresik azt a bizonyos biomarkert, amely megmutatja az embrió nemét. Ezután a tojásokat speciális jellel látják el, és ennek alapján szelektálják őket.
Emma óriási költségektől szabadítja meg a termelőket
Ha tojásban fejlődő embrió nőstény, a tojás visszakerül a keltetőbe, ahol melegen tartják, amíg a fióka világra nem jön. Ha hímivarú, a tojást nem kell tovább keltetni, ami felesleges költségektől szabadítja meg a termelőket, a tojást pedig állateledelként, gyógyszerek, vagy kozmetikumok gyártásához tudják felhasználni.
A rendszert egy holland nagyüzemi csirkekeltetőben már 2020 óta használják és hamarosan Belgiumban is üzembe helyezik. A tervek szerint Emma a világ más részein is hódító útra indul, hiszen a baromfitenyésztők érdeklődését Svájc és Németország mellett több amerikai ország és Új-Zéland is jelezte.
Fluoreszkáló hím embriók
A kakascsibék kegyetlen sorsa azonban Izraelben is elindította a gondolkodását, ami hasonlóan innovatív megoldást eredményezett. Az EggXYt nevű startup egy olyan szkennert fejlesztett ki, amely a tojásokban lévő csirkeembriók nemét egy nem invazív optikai szkenner segítségével állapítja meg. Az uniós támogatásnak köszönhetően pedig a technológia továbbfejlesztését is megvalósították. A módszer lényege, hogy a Nobel-díjas génszerkesztés, a CRISPR révén a hímembriók egyik kromoszómájához egy olyan DNS darabkát ad, amitől az embrió fluoreszkál és azt az optikai szkenner felismeri. Az így könnyen elkülöníthető hímivarú tojásokat egy lépéssel kiválogatják és ugyanúgy fel tudják használni egyéb célokra, ahogy a holland módszer esetén. A technológiát európai és ázsiai piacokon tervezik bevezetni.
Az EggXYt a CRISPR módszer segítségével egy másik fenyegető veszélytől is szeretné megóvni a baromfitermelő ágazatot és ez a madárinfluenza, amely tavaly óriási károkat okozott világszerte. A madárinfluenza vadon élő madarakról terjedhet át a házi baromfira, s általában elpusztítja az általa megfertőzött háziállatokat, miközben a túlélő fertőzött vízimadarakat meghagyja a vírus terjesztőjeként.
Az elképzelés szerint a génszerkesztéssel kiveszik azt a génszakaszt a madarak genomjából, amelyik a madárinfluenza vírusának lehetőséget ad a támadásra és a sejtekben való megtelepedésre. Ha ez sikerül a cégnek, milliárdos veszteségektől kíméli meg a baromfi ágazatot világszerte.
