“Ma már a pikkelysömör, az ekcéma, az autoimmun hajbetegség is kezelhető”

Az első komolyabb intézkedéscsomag a gazdatüntetések ellen
2024-02-01
200 milliárd forintért árulják Berlusconi villáját, és van még más csodás ingatlan is
2024-02-01
Show all

“Ma már a pikkelysömör, az ekcéma, az autoimmun hajbetegség is kezelhető”

Ágyi poloska csípésének nyomai a bőrön. Forrás: Store norske leksikon

Kemény Lajos bőrgyógyász-immunológus professzort bízták meg az International Journal of Dermatology folyóirat főszerkesztői feladataival, így a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) készül a rangos folyóirat – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közlemény szerint az International Journal of Dermatology folyóiratot az Egyesült Államokban alapították az általános bőrgyógyászat, valamint a trópusi betegségekkel kapcsolatos kutatások számára. A lap a világ minden részéről fogad publikációkat, profilja a bőrgyógyászati kutatások széles skáláját fogja át, de fókuszában megőrizte az egészségügyileg kevéssé ellátott területek és a színes bőrű populáció dermatológiáját is.

A lapnál évente körülbelül 4500 publikációt bírálnak el, a fő idényben naponta 20-25 tudományos cikk érkezik a folyóirathoz.

A szegedi professzor megbízásával hatvanéves története során a lap szerkesztése először került amerikai egyetemekről Európába. A Széchenyi-díjas akadémikus úgy fogalmazott, hogy a poszt nem csak személy szerint számára jelent kiemelkedő szakmai presztízst a nemzetközi kutatói világban, hanem az SZTE bőrgyógyászati klinikájának neve is megjelenik a folyóirat első oldalán.

A kutató kifejtette, a bőrgyógyászatban a 2000-es évek elején a biológiai gyógyszerek megjelenése hozta a legnagyobb hatású áttörést. Ekkor újabb és újabb terápiákat vezettek be, a betegek egyre nagyobb százalékát tudták tökéletesen tünetmentesíteni. Nemcsak a pikkelysömör, hanem az ekcéma, az autoimmun hajbetegségek, és egy sor egyéb krónikus, korábban nem gyógyítható bőrbetegség, valamint daganatos betegség vált nagyon jó eséllyel kezelhetővé.

A szegedi professzor munkacsoportja az 1990-es években elsőként dolgozta ki az excimer lézer bőrgyógyászati alkalmazását együttműködve az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének két kutatójával, Szabó Gáborral és Bor Zsolttal. Ennek az eszköznek köszönhetően ma már évi kétmillió kezeléssel segítenek a betegeknek szerte a világon.

A professzor kiemelte a bőr immunszerepét vizsgáló kutatások – melyeket Dobozy Attila professzor indított el Szegeden – fontosságát is. E területen az új lendületet a szakember a szövetminták sejtszintű vizsgálatától várja. A beteg szövet sejtjeiben egyenként kell tudni, hogyan alakul a fehérjék és a gének kifejeződése, hogyan következnek egymás után, mi mit befolyásol. Ezekhez a vizsgálatokhoz a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Center of Excellence for Molecular Medicine – HCEMM) nyújt jelentős támogatást. Olyan iránya ez a globális biológiának, amit nem lehet megkerülni. Minden korábbinál robusztusabb adatmennyiséggel kell dolgozni, ez pedig olyan jellegű új tudást igényel, amit nem egyik napról a másikra gyűjt össze egy kutatócsoport – fejtette ki HCEMM-kutatócsoportot vezető professzor.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.