Magányra vágyna? – Egy parányi izlandi szigetet ajánlunk

Napelem rendszerekhez tartozó inverterek és azok fajtái
2021-01-19
CBD
Legfontosabb tudnivalók a CBD olajról
2021-01-20
Show all

Magányra vágyna? – Egy parányi izlandi szigetet ajánlunk

Mindannyian álmodoztunk már róla egy-egy megterhelő időszakot követően, hogy legszívesebben elköltöznénk egy lakatlan szigetre, ahol senki sem háborgatna többé. Nos, erre a célra volna is egy kiváló ajánlatunk.

Hűs tengeri szellő, zöldellő lankák, teljes nyugalom. Ki ne vágyna egy ilyen gondoktól mentes, idilli helyen élni. Ezt, és még többet is nyújt egy alig 45 hektár kiterjedésű, Izland déli partja közelében húzódó apró sziget, Elliðaey.

A Vestmannaeyjar szigetcsoport

A Vestmannaeyjar szigetcsoport

A Vestmannaeyjar (Westman Islands) szigetcsoport – amely mintegy 15-18 kisebb szigetből és több kisebb-nagyobb sziklazátonyból, sziklaszirtből áll – harmadik legnagyobb és legészakkeletibb tagja a mellette elhelyezkedő Bjarnarey szigettel együtt vulkanikus tevékenység következtében mintegy 5-6 ezer éve keletkezett. A tenger irányába meredek sziklafalakkal határolt sziget belsejében az egykori kráter helyén ma dús füvel benőtt völgy található. Legnagyobb tengerszint feletti magassága mindössze 114 méter.

A megölt viking legendája

A Vestmannaeyjar kora geológiai időskálán fiatalnak mondható. A szigetvilág a Dél-izlandi Vulkáni Zónában helyezkedik el, és az elmúlt 10-12 ezer év kitörései alakították ki. E zóna egyébként mintegy 70-80, tenger feletti és alatti vulkánt egyaránt magába foglaló térség. A szigetek mindegyike – így az Elliðaey is – tenger alatti vulkánkitörés eredménye, és a bazalt egyfajta üveges módosulatából álló, úgynevezett palagonit-tufa- és lávarétegek építik fel. A tenger több helyen is behatolt a puhább kőzetbe, lepusztítva azt, így feltárva a robosztus bazaltoszlopokat, emellett a szigetek jellegzetességét adó, festői szépségű öblöket és barlangokat alakított ki.

A térség benépesülése valószínűleg az izlandi honfoglalás idejéig, 875-ig nyúlik vissza. Ehhez kapcsolódik a szigetvilág egyik legendája is, mely szerint az ottani honfoglalás egyik hírhedt vezérének, Ingólfur Arnarsonnak fogadott testvére, Hjörleifr Hróðmarsson korábbi viking kalandozásán számos foglyot ejtett Írországban. Tízet közülük rabszolgaként magával vitt Izlandra, ahol egy külön téli szálláson telepedett le. Egy lázadás során azonban Hróðmarssont az embereivel együtt megölték, majd a gyilkosok a háztartás női tagjait elhurcolva a Vestmannaeyjar szigeteire menekültek. Amikor Ingólfur ezt megtudta, az írek után eredt és bosszúból meggyilkolta őket. Innen eredhet a szigetek elnevezése is, hiszen a korabeli vikingek a Brit-szigetek zömében kelta lakóit vestman-nak, azaz nyugati embernek hívták. Mindez azonban a történészek körében továbbra is vitatott.

Az Elliðaey szigetéről rendelkezésre álló csekély információ szerint korai lakói a helyenként dús füvű, zöldellő területeken szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel foglalkoztak. Később, közel 300 éven keresztül mindössze öt család leszármazottai lakták, akik a helyi adottságoknak megfelelően halászó–vadászó életmódot folytattak, egészen az 1930-as évekig, amikor a sziget végleg elnéptelenedett. Ezt követően híre ment, hogy a már lakatlan szigeten felszaporodtak a térség jellegzetes állatai, a lundák. Habár veszélyeztetett a faj, az izlandi törvények értelmében mégis legálisan vadászhattak rá. E tény ismeterében felbuzdulva a helyi vadásztársaság 1953-ban menedékházat – jelenleg a sziget egyetlen, magányos épületét – épített a szigeten a vadászati főszezon idején ide érkező vendégek számára.

Lunda (Fratercula arctica)

Lunda (Fratercula arctica)

Nem Björké a magányos ház

Az elektromos áram és vízvezeték híján lévő lakról a mai napig számtalan legenda kering a helyiek körében. Az egyik szerint a szigetre egy milliárdos tette rá a kezét, és a ház valójában egy esetleges zombiapokalipszis esetén szolgálna menedékül. Ám nem csak az izlandiak között keringenek efféle városi legendák. Björk Guðmundsdóttir énekesnő külföldi rajongói körében ugyanis általános tévhit, hogy a sztár a szigeten él. Ez a félreértés Davíð Oddson egykori izlandi miniszterelnök 2000-ben tartott beszédéhez kapcsolódik, aki azt nyilatkozta, hogy meg szeretné engedni az énekesnek, hogy a szigeten éljen. A szóbeszéd persze azóta sem csitult, a legújabb pletyka szerint Björk önként vásárolta meg a magányosan álló házat, és tárgyalásokat folytat a kormánnyal a sziget teljes megvásárlásáról.

Nem csodálkoznánk, ha a felröppenő hírek bármelyike is igaznak bizonyulna, hiszen páratlan természeti környezetben, az emberektől nem háborgatva élni bármelyikünk álma, a milliárdosoknak pedig kiváltsága lehetne. Ki gondolná első ránézésre erről a jelentéktelen szigetről, hogy a vikingek kapcsán már a sagákban – skandináv elbeszélő műfaj – is felbukkant a neve, mikor sokaknak még az is fejtörést okoz szerte a világban, hogy egyáltalán Magyarországot megtalálják a térképen. Hát még ha a történetéről kellene mondani valamit…

Cikk küldése e-mailben

Vélemény, hozzászólás?