Durva terrortámadás Moszkvában
2024-03-22
Lengyelország elsőrendű állam
2024-03-23
Show all

Magyar kirakatok – fotók

A kirakat kiállítás: különféle tárgyak különös, bizarr vagy épp harmonikus konstellációja, mely odavonzza a tekintetünk: „mindent a szemnek, semmit a kéznek”. Hol mézesmadzagként a bőségről mesél, hol az ínségről kénytelen szégyenkezve vallani. Gyönyörködünk vagy elborzadunk. A kirakat sokféle.

Kirakat.

Dunyha, kefe, nápolyi

A kirakat már akkor is létezett, amikor még nem is tudtak róla. A vidéki vagy a főváros külső kerületeiben tevékenykedő mesteremberek aprócska műhelyük ajtaját nyitották tágra, cipészek, paplankészítők, lakatosok ácsorogtak portájuk előtt a nyári napfényben. Ők maguk voltak a kirakat: egy szépen berendezett ablakfülkénél, hangzatos szlogennél többet jelentett akkoriban a megbízható munkásember ismerős arca, a táblára festett név és foglalkozás, vagy a referenciaként szolgáló pár darab portéka. Valószínűleg Mohai Istvánné paplankészítőt sem amiatt keresték fel a vásárlók, mert vonzotta őket a kirakatablakban pihenő szárnyasok látványa.

Budapest, Csanády utca 3., 1981.

Budapest, Csanády utca 3., 1981. #107834 Fotó: Fortepan / Makovecz Benjamin

A kereskedő, a mesterember a műhely homályából kimerészkedett néha, együtt élt az utcával. Sajnálatos módon a kapitalizmus nyújtotta árubőség, a megváltozott életkörülmények következtében egyre több mesterember munkája vált feleslegessé: eltűntek a kisiparos műhelyek. Vagy mégsem? Néhány „túlélő” azért akad. A belvárosban, a Dob utca 3-ban ott találjuk az 1920-as években indult kefe- és ecsetkészítő műhelyt, Újpesten pedig sokan csodájára jártak már a Szélesi család ostyakészítő üzemének, ahol az elfüggönyözött ablakba kitett, kézzel írott tábla hirdeti a mai napig a különféle ízekben kapható nápolyikat (de akad itt téli fagyi és sós tallér is).

Balatonmáriafürdő, gróf Széchényi Imre tér (Ady Endre utca) 1., az ajtóban Miskovits Lajos, az üzlet tulajdonosa.

Balatonmáriafürdő, gróf Széchényi Imre tér (Ady Endre utca) 1., az ajtóban Miskovits Lajos, az üzlet tulajdonosa. #71857 Fotó: Fortepan / Lissák Tivadar

Nem minden kisiparos, kereskedő volt olyan szerencsés, hogy utcafronti helyiséget béreljen: a műhelyek legtöbbször a bérház udvaráról nyíltak, földszinti vagy pincehelyiségben folyt a munka. A járókelőkkel való közvetlen kapcsolat megszűnt, gyakran csak tábla jelezte, hogy odabenn mesterember dolgozik, vagy szerencsésebb esetben akadt a bejárati kapu mellett vagy a kapubejáróban üvegezett vitrin, amit berendezhettek maguknak. Manapság is rengeteg ilyen „gazdátlannak tűnő” kirakattal találkozhatunk a fővárosban.

Kirakat 1973-ból

1973. #89767 Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

A nők megrontói

Hogy a kirakat mennyire veszélyes fegyver, azt már a 19. század végén felismerték. Balázs Sándor a Hölgyek Lapja 1878. decemberi hasábjain hosszasan ecseteli a kirakatok káros természetét.

A kirakatok ellen akarok beszélni […] Haragszom rájuk, sőt gyűlölöm őket azon sok rosszért, mit az embereknek okoznak. Ők teszik a legtöbb asszonyt elégületlenné, elbúsítják a fiatal leányokat s tönkreteszik az apákat és férjeket […] Feltüzelik a képzelődést s elcsábítják és megrontják a gyönge szíveket. Tíz bukott nő közül kilenczet a kirakatok ragadtak az örvénybe s a felbomlott háztartások első zavarait többnyire ezek okozzák.

Balázs szerint a kirakatok egyenesen

a kígyó munkáját végzik

azáltal, hogy tetszetős formában kínálják áruikat. Száz évvel később épp a nők lesznek azok, akik a kirakatrendező és dekoratőr pályát választják – az 1970-es évek végén már a szakma elnőiesedéséről írnak az újságok.

Cipős kirakatot néző nő

Kis magyar kirakattörténet

Az első kezdetleges kirakatok az 1850-es években jelentek meg Budapesten, ám ekkor még hivatásos kirakatrendezők helyett leggyakrabban a szépérzékkel megáldott alkalmazottak vagy felkért iparművészek feleltek a berendezésért. Az első kirakatrendező iskola 1910-ben nyitotta meg kapuit, bár némiképp ellentmondásba keveredünk, amikor Kertész Józsefről, az első magyar hivatásos kirakatrendezőről olvasunk, aki a Népszava 1936-os cikkének tanúsága szerint 1891-ben kezdett el dolgozni a Kristóf tér egyik üzletében.

Orosháza, Könd utca 70., 1983.

Orosháza, Könd utca 70., 1983. #75698 Fotó: Fortepan / Jankó Attila

A hazai kirakatrendezők kezdettől fogva a tőlünk nyugatabbra eső országok (Németország, Franciaország) kirakatberendezési stílusát tartották követendőnek: az 1920-as években a Corvin Áruház németes jellegű kirakattal büszkélkedhetett, a Divatcsarnok – értelemszerűen – franciás volt. A német hatás egyébként a kirakatrendezők szakterminológiájában is tetten érhető: gondoljunk csak a szokli és a dütnik kifejezésekre – előbbi a német Sockel szóból eredeztethető (jelentése: talapzat). Ezt az időszakot egyfajta aranykornak is tekinthetjük, hiszen mind az első, mind a második világháborút követő években visszaesés volt tapasztalható.

A Corvin Áruház kirakata a Blaha Lujza téren 1977-ben.

A Corvin Áruház kirakata a Blaha Lujza téren 1977-ben. #207070 Fotó: Fortepan / FŐFOTÓ

Az ’50-es években érezhető gazdasági fellendülés nem jelentett egyet a szép és ízléses kirakatokkal, a boltvezetők ugyanis „a kirakatokat olyan áruraktárnak tekintették, amelynek az egyik fala üvegből van” – így alakultak ki a zsúfolt, „ömlesztett” kirakatok. A hazai és külföldi kirakatok tudoraként számon tartott Kárpáti László szerint az 1960-as években a Szivárvány, a Luxus és Csemege Áruházak és a RÖLTEX-boltok kirakatai voltak a legszebbek.

Ferenciek tere (Felszabadulás tér) 11., 1972.

Ferenciek tere (Felszabadulás tér) 11., 1972. #87781 Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

A Luxus Áruház a ’80-as évek végén is megmaradt listavezetőnek, ahogy a (most éppen bontás alatt álló) Fontana Áruház és az Úttörő Áruház is ötletes volt. Ugyanakkor a Népszava riportere a Csillag és a Verseny Áruházak kirakatait elmarasztalta: előbbi portálja „szétesik a rozsdától”, utóbbira pedig ráférne egy tisztességes ablaktisztítás. A Kossuth Lajos utcai Aranypók is megkapta a magáét: a férfi divatárukat bemutató kirakatban

falusi búcsúkban árult papírforgó kelleti magát

írja felháborodottan.

Az Úttörő Áruház kirakata a Kossuth Lajos utca 7-9. alatt 1970-ben.

Az Úttörő Áruház kirakata a Kossuth Lajos utca 7-9. alatt 1970-ben. #209000 Fotó: Fortepan / FŐFOTÓ

Kirakatrendező iskola az Osvát utcában

A kirakatrendező képzés hivatalosan 1955-ben indult el a Kirakatrendező- és Dekoratőrképző Iskolában, mely 1972-ben vált önálló intézménnyé. Az Osvát utcában működő iskolába a diákok érettségi után, az alkalmassági vizsga teljesítését követően érkezhettek és kétéves képzést követően gyakorolhatták szakmájuk. A ’70-es évek végén háromszoros túljelentkezésről olvashatunk a Budapest hasábjain.

Ennek örülünk ugyan, de látjuk az árnyoldalát is. A gyerekek ugyanis nem tudják pontosan, mire jelentkeznek. Sok esetben összetévesztik az Iparművészeti vagy a Képzőművészeti Főiskolával. Nehezen tudják megemészteni, hogy ez nem művész-, hanem szakmunkásképző

magyarázta Czétényi Vilmos igazgató. A második év végére sokan lemorzsolódtak, s a pályán is csak a legelhivatottabbak maradtak: a kezdeti elképzelésekkel ellentétben ugyanis a munkavégzés igencsak megterhelő volt – télen majd’ megfagytak, nyáron hőgutát kaptak a kirakat rendezése közben, tekintélyes súlyú árut kellett megmozgatniuk.

Kirakatrendező Iskola az Osvát utca 3-ban, az 1970-es évek elején.

Kirakatrendező Iskola az Osvát utca 3-ban, az 1970-es évek elején. #88296 Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Üzletvezetők vs. kirakatrendezők, avagy: a kevesebb több?
Nem tőlünk függ, hogy mit teszünk ki
válaszolja Hegedűs Lászlóné az Otthon Áruház egyik kirakatrendezője a riporter kérdésére 1979-ben. Az újságok hasábjain felváltva panaszkodtak a kirakatrendezők és üzletvezetők. A fantáziátlan kirakatok rákfenéje nem a rendezők, hanem a dekorációs háttéripar felkészületlenségéből fakadt: sokáig csak egyetlen hazai gyártó volt, amely kirakatbabák készítésével foglalkozott, ezért aztán olasz, svájci, spanyol import útján kellett ezeket beszerezniük az áruházaknak, bár ezeket sem övezte feltétlen megelégedés. 1971-ben a Magyar Nemzet riportere a Fővárosi Ruházati Bolt kirakatbabáit látva így fogalmaz:
A bábuk csakugyan mozgékonyabbak, de talán kissé túlságosan realisztikusak. Az egyiknek olyan az arckifejezése, mintha most lépne be a tett helyszínére Agatha Christie egy krimijében, a másik olyan elragadtatott mosollyal néz fölfelé, mintha legalábbis vizsgaelőadáson szavalna.
Kirakatot néző emberek.
De nemcsak a próbababák számítottak kardinális pontnak a kirakatok berendezésekor. Hiánycikk volt az öntapadós tapéta, az ofszet papír, nehézkes a festékbeszerzés. Jól működő dekorációs ipar hiányában általában mostoha körülmények között, kisebb dekorációs műhelyek pincéjében készültek a kellékek, kifogásolható minőségben. A svájci bicskának tekintett kirakatrendezők legtöbbször saját leleményességükre, kézügyességükre hagyatkozhattak.
Erzsébet (Lenin) körút, a Royal Szállóval (ma Corinthia Hotel) szemben az 1956-os forradalom idején.

Erzsébet (Lenin) körút, a Royal Szállóval (ma Corinthia Hotel) szemben az 1956-os forradalom idején. #23684 Fotó: Fortepan / Juricza Tibor

A jó ízléssel berendezett, de kevesebb árucikket bemutató kirakatok ellen az üzletvezetők emelték fel gyakran a hangjukat.

Nem tudom, mit tanítanak a kirakatrendező iskolában, de jönnek a kirakatrendezők tele ambícióval, s aztán kiművészieskednek a kirakatba egy vagy két blúzt, szoknyát, holott mi idebent az üzletben mindegyikből többféle színben és fazonban tudjuk ugyanazt a portékát kínálni

fogalmazott F. Hedvig boltvezető a Budapest hasábjain 1983-ban. Nagy áruháznál pedig muszáj telerakni a kirakatot, ugyebár.

A Magyar Rádió Napközben című műsora a Modellház kirakatából jelentkezik a Ferenciek terén (Felszabadulás tér) 1987-ben.

A Magyar Rádió Napközben című műsora a Modellház kirakatából jelentkezik a Ferenciek terén (Felszabadulás tér) 1987-ben. #56348 Fotó: Fortepan / Rádió és Televízió Újság / Szalay Zoltán

Képszerkesztő: Virágvölgyi István
A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/kirakatok
Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.