Sertéstrágya, olívamaghéj, tengeri halmaradék, vagy éppen a tejfeldolgozásból visszamaradt savó egy európai kutatási program révén zöld műtrágyává, vagyis talajjavító anyaggá alakítható különböző okos eljárások révén, amelyben sok ország kutatói, köztük magyarok is részt vesznek, ahogy azt a Horizonban, az EU kutatási és innovációs magazinjában olvashattuk.
Miközben a világ egy részén gyakran nem jut elegendő élelmiszer az asztalra, már ha van asztal egyáltalán, évente 1 milliárd tonna élelmiszer megy veszendőbe világszerte, amelynek 38 százaléka élelmiszeripari maradékokból származik. Ezek mennyisége Európában is egyre nő, s az ilyen hulladékhegyekkel szembesülve az EU még 2023-ban bejelentette, hogy 2030-ig jogilag kötelező érvényű célokat kíván kitűzni az élelmiszerhulladék csökkentésére.
Okos megoldással 80 százalékkal is csökkenthető a vegyi műtrágya
Eközben az intenzív mezőgazdasági termelés egyik következményeként az EU talajának 60-70 százaléka jelenleg súlyosan tápanyaghiányos, ami szintén aggodalomra ad okot.
Ugyanakkor van egy olyan elem, a nitrogén, ami bár alapvető a talaj tápanyagtartalmához, sok esetben túlságosan is nagy mennyiségben van jelen az intenzív állattenyésztésnek köszönhetően. Spanyolország leggazdagabb régiójában, Katalóniában például 7,7 millió lakos és körülbelül 7,9 millió sertés él.
A nagyüzemi sertéstenyésztés pedig itt is a talaj nitrogénfeleslegéhez vezetett, ahogy számos más helyen Európában. Barcelonától mindössze néhány kilométerre azonban egy kis forradalom ezt a hulladékot értékes erőforrássá alakítja.
Ahelyett, hogy nyers trágyát juttatnának ki a földekre, a kutatók abból kivonják a nitrogént, és ammónium-szulfát formájában dolgozzák fel. Ez a stabilabb és hatékonyabb műtrágya minimálisra csökkenti a nitrogénfelesleget.
A kutatók a Waste4Soil nevű, négyéves, uniós támogatással működő kezdeményezés részesei.
Olyan innovatív módszereket vizsgálnak, amelyekkel az állattenyésztés és az élelmiszer-feldolgozás során keletkezett hulladékot helyben előállított talajjavító szerekké lehet alakítani, és ezzel egyszerre két nagy uniós kihívást kezelnek: az élelmiszer-hulladékot és a talaj egészségét.
Katalóniában a kutatók az anaerob emésztésnek nevezett eljárást alkalmazzák, amelynek során a baktériumok a hulladékot biogázzá és tápanyagokban gazdag nedves keverékké bontják.
Az élelmiszerhulladék-maradványok ilyen módon történő újrahasznosításával a kutatók szerint akár 80 százalékkal is csökkenthető a vegyi műtrágyák felhasználása.
A Waste4Soil kutatócsoport hét európai országban hozott létre Élő Laborok (Living Labs) néven valós tesztkörnyezeteket: Spanyolországban, Finnországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban és Szlovéniában.
Olivapogácsa és büdös halmaradék
Az együttműködés célja, hogy egy sor innovatív megoldást próbáljanak ki a különböző agrár-élelmiszeripari forrásokból származó hulladékok helyi, bioalapú talajjavítókká történő átalakítására. A sertéstenyésztésen kívül más helyi élelmiszeripari ágazatokat is megcéloznak, köztük az olívaolaj- és sörgyártást, mivel mindkettő hatalmas mennyiségű biológiai hulladékot termel.
A görög kutatók által koordinált együttműködés az egész EU-ra kiterjedő erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy 2050-re helyreállítsák a kontinens leromlott talaját, ami az európai zöld megállapodás egyik célkitűzése.
A kiváló minőségű olívaolajáról híres Isztriai-félszigeten például a kutatók az olívaolaj-termelés melléktermékének számító, a héjat, a magokat és a gyümölcshúst is magában foglaló olívapogácsát hasznosítják újra talajjavító szerek előállítása céljából.
A szlovén példa Európa más olívaolaj-termelő régióit is inspirálhatja, ahol hasonló hulladékkezelési problémával küzdenek.
A finnországi Päijät-Häme-ben működő Living Lab ugyanakkor a halgazdálkodásban – az egyik legfontosabb helyi élelmiszeriparban – keresi a tápanyagban gazdag trágyává alakítható hulladékot.
A nitrogénben, foszforban és más ásványi anyagokban gazdag halmaradványok ideálisak a tápanyag-hasznosításra s a sertéstenyésztő gazdaságokból származó hulladékhoz hasonlóan ezek is feldolgozhatók anaerob lebontással, hogy tápanyagban gazdag maradványt hozzanak belőle létre.
Az Élő Labor első hónapjaiban a gazdák visszajelzései szerint azonban a halmaradványok erős szaga miatt kihívást jelentett a hulladékok szállítása és tárolása. E probléma megoldásához speciális, szagcsökkentő intézkedésekkel ellátott létesítményekre lehet szükség.
Magyarországon sokféle forrásból készül a bioszén
Hazánkban a gabonafeldolgozási maradékokat, a húsipari eredetű állati melléktermékeket, különösen a kérődzőkből származó csontlisztet, az ipari gyümölcsfeldolgozási maradékokat, a tejfeldolgozási hulladékokat, kiváltképp a savanyú savót és a kukoricafeldolgozás során keletkezett, úgynevezett kukoricaáztató levet állították a célkeresztbe.
Ezeket részben optimalizált száraz pirolízissel, magas hőmérsékleten, oxigénmentes környezetben alakítják át úgynevezett bioszénné, amelyben széndioxid kötődik meg, csökkentve ezzel a légkörbe jutó üvegházhatású gáz mennyiségét. Ugyanakkor ez egy stabil, szénben gazdag anyag, amely javítja a talaj szerkezetét és termékenységét.
A munkában a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. (BZN) mellett a 3R-BioPhosphate Kft vesz részt, amely a foszfor és más tápanyagok visszanyerésére, biomassza hasznosításra, innovatív mezőgazdasági biotechnológiákra, megújuló energiára és vízkezelésre specializálódott.
A BZN biostimuláns hatású talajjavító (pl. foszfát mobilizáló baktériumtörzsek) kifejlesztésében vesz részt, s a különböző élelmiszer-feldolgozási maradékokat termesztőközegként használja nagyléptékű baktériumfermentációhoz.
A projekt körkörös megközelítése csökkentheti a gazdálkodók költségeit, különösen a 2022-es ukrajnai orosz inváziót követően a műtrágyaárak ugrásszerű megugrása miatt. Bár az árak stabilizálódtak, az EU továbbra is nagymértékben függ az orosz műtrágyaimporttól.
Az import csökkentése mellett a Waste4Soil Élő Laboratóriumai által előállított műtrágyák további előnye, hogy helyi forrásból származnak és fenntarthatóak. Az ilyen fenntartható gyakorlatot alkalmazó gazdálkodók és élelmiszertermelők versenyelőnyre tehetnek szert az egyre inkább a környezetbarát termékeket előtérbe helyező piacokon.
A kezdeményezés erőssége az együttműködésben rejlik. Kutatók, gazdálkodók, a civil társadalom, az ipar és a hatóságok dolgoznak együtt a projekt keretében a megoldások közös létrehozásán és valós körülmények közötti tesztelésén. A közös fellépés megoldást kínál természetesen a jelenleg pazarlásra ítélt élelmiszer-maradékok egyre növekvő problémájára is.