József nádor dédunokáját, Habsburg Vilmos főherceget Ukrajnában Hímzett Vaszil becenévvel illették, a különleges életű arisztokrata, aki mellesleg költő is volt, nagyon sokat tett ugyanis Ukrajna függetlenségéért. Az oroszok nem is sokat tétováztak: a második világháború után Bécsből rabolták el és szovjet börtönben halt meg.
„Vilmos a tragikus sorsú IV. Károly és annak komoly európai politikussá lett fia, Habsburg Ottó mellett a 20. század talán legkülönlegesebb Habsburg figurája” – írta Vilmosról a Die Welt című német lapban Timothy Snyder neves amerikai történész A vörös herceg című könyvének megjelenésekor.
Hímzett Vaszil ukránul írt verseket
Vilmos, vagyis Wilhelm von Habsburg-Lotaringen főherceg már az első világháborúban függetlenné akarta tenni Ukrajnát. Az ország viharos történetének egyik furcsa szereplője az ukránoktól Vaszil Visivanij becenevet is kapott (magyarul Hímzett Vaszil) katona és költő. Életéről egy bécsi produkciós társaság (GS-Film) forgatott filmet, amelyet az osztrák közszolgálati televízió (ORF2) a napokban többször is sugárzott.
Vilmos 1895. február 10-én született az isztriai Pulában. Édesapja, Habsburg–Tescheni Károly István főherceg a magyarokkal rokonszenvező József nádor unokája, a császári és királyi haditengerészet főfelügyelője volt. Az Adriát elhagyva a család Lengyelországba, a sziléziai Zywiecbe költözött. Károly István hat gyermeke közül Vilmos volt a legfiatalabb, aki elvégezte a bécsújhelyi Mária Terézia Katonai Akadémiát. Az első világháborúban tisztként az akkor még az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott Nyugat-Ukrajnában, Galíciában szolgált.
Forrás: Wikipedia
Mint az arisztokrata gyermekek, nemcsak anya- és apanyelvét (olaszt és németet) tanulta, hanem franciául, angolul, és mint az egész család, Zywiecbe költözésükkor, a lengyelt is elsajátította. A háborús szolgálat idején már folyékonyan beszélt ukránul, jól ismerte és kedvelte az ukrán nemzeti kultúrát, sőt maga is írt verseket ukránul. Egyik katonájától kapott egy hímzett inget, amelyet néha a zubbony alatt, néha fedetlenül is viselt. Így kapta a Vaszil Visivanij nevet, amit később a Habsburg Vilmos névvel felváltva maga is használt a polgári életben.
Forrás: Wikpedia
Megzsarolták, emiatt kémfeladattal Budapestre indult
1918 tavaszán elterjedt, hogy az ukrán királyi trónt Vilmos főhercegnek ajánlották fel, ő azonban visszautasította ezeket az ajánlatokat. Ukrán barátai is szívesen látták volna őt a trónon, de Vilmos cáfolta ezeket a pletykákat. A történelem ezzel ismételte önmagát, édesapjának ugyanis nem sokkal korábban, még az első világháború éveiben, a lengyel koronát kínálták föl, amit ő szintén nem fogadott el. Hogy mennyire ukránnak tartotta magát, jól jellemzi, hogy Vilmos 1919-ben a Szics-lövészek ezredeseként részt vett az ukrán függetlenségi harcban a bolsevikok ellen.
Forrás: Wikipedia
A film cselekménye dokumentumokon, alapul. Az archív anyagok és a különböző helyszínekről készült képek a néző földrajzi és történelmi tájékozódását hivatottak segíteni. A közép-európai történetek amúgy kísértetiesen hasonlítanak egymásra, a film például utalást tesz arra, hogy Vilmost francia emigrációjában megfigyelték, amint homoszexuálisok által látogatott párizsi bárokban is megfordult – lásd Almásy Laszló gróf legendáját az Angol beteg című filmben és valóságát, vagyis homoszexualitását.
Vilmos az 1930-as évekre visszatért Bécsbe, kezdetben rokonszenvezett a nemzeti szocializmussal, majd dühödten szembefordult Hitlerrel. A Párizsban róla szerzett információk feltehetően lehetőséget adtak arra, hogy megzsarolják, és kémfeladattal 1947 augusztusában Budapest felé útnak indítsák.
A KGB fekete autója Bécsben kapta el
Forrás: Wikipedia
A négyes megszállást „élvező” Bécs brit szektorában lakott, innen épp a déli pályaudvar a Südbahnhof felé tartott, amikor egy fekete autó gördült mellé és szovjet ügynökök betuszkolták a kocsiba. Nem sokkal ezután felszálltak vele egy Kijevbe tartó repülőre. A Ljubljankához hasonló Lukjanovszka börtönben hetekig-hónapokig vallatták. 1948. augusztus 18-án halt meg. A filmnek ezeket a jeleneteit az egykori szovjet titkosszolgálat, a KGB első ízben hozzáférhető kihallgatási jegyzőkönyveiből írták az alkotók, rendkívül hiteles formában.
Ausztria, Ukrajna és az USA történészei mondták el még a véleményüket: Vilmos politikai tevékenységét a 20. század véres történelmének kontextusában értékelik. Megszólal a már idézett amerikai történész, Timothy Snyder, Michael Salvator Habsburg-Lothringen osztrák történész, Jurko Prochasko magyarul is olvasható ukrán író, valamint Vilmos két unokatestvére, József nádor dédunokái: Andreas Hartig és Alfons Piatt.
A Szovjetuniótól 1991-ben elszakadt Ukrán Köztársaság (különösen a 2005-ös demokratikus fordulat óta) az ukrán függetlenség harcosának, saját nemzeti hősének tekinti a kalandos és ellentmondásos életű, tragikus sorsú Habsburg Vilmost. A „hímzettet” a filmben Oleg Onats színész-politikus alakította, aki – ha a világháló nem téved – a 2014-es narancsos forradalomban a Majdan tér egyik hőse volt.
