Tradíció és  versenyképesség, térségi fókusz, valamint gazdasági és gyakorlati igény, ez a megújult magyar felsőoktatási modell, amely összekapcsolja az egyetemeket a szakképző centrumokkal, a gazdasági-piaci szereplőkkel – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára Keszthelyen.

Hankó Balázs a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Georgikon Campusán tartott sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a magyar felsőoktatás megújításának tervezésekor a hazai tradíciókra is építettek, köztük a Keszthelyen 1797-ben indult agrárfelsőoktatásra is. Ezekre a hagyományokra alapozva kell versenyképessé, jobbá, jövőképessé tenni a felsőoktatást.

Az egyetemi rendszer átalakításával kapcsolatban úgy fogalmazott: “az irány jó”, mert ha Brüsszelből támadják, akkor az tradíciót és normalitást jelent. “Ha minket gáncsolnak, akkor összeszedjük magunkat, megerősítjük magunkat, és még jobbak leszünk.”

Hozzátette, hogy idén 34 milliárd forintot fordítanak nemzetköziesítésre kutatók és egyetemisták számára, hogy “mutassuk meg, milyen a magyar virtus”, hogy ez a magyar modell, ami a tradíciókra és az elmúlt években végrehajtott versenyképességi fordulatra alapoz.

Hankó Balázs jelezte: az agráriumot a vidékfejlesztéssel és a turizmussal kapcsolja össze a Keszthelyen új szakként induló agroturizmus, illeszkedve a térség vonzerejéhez, és megfelelve a térség igényeinek. Az agrár-felsőoktatásban a tangazdaságoknak is nagy szerep jut, hiszen igazán a gyakorlaton keresztül lehet elsajátítani az ismereteket.

Gyuricza Csaba, a MATE rektora közölte: jelenleg öt kampuszon 14 ezer hallgatója van az egyetemnek – 15 százalékuk külföldi -, Gödöllőn még a tavalyi rekordszámú jelentkezést is meghaladta idén a felvételizők száma. Keszthelyen több mint 900 hallgatója van az egyetemnek, ahová idén 858-an adták be a jelentkezésüket, ez pedig az elmúlt húsz évben a második legnagyobb létszám, így várhatóan ezer körüli hallgatója lesz a Georgikonnak.

Kitért arra is, hogy az elmúlt másfél évben több mint egymilliárd forint fejlesztést hajtottak végre a Georgikonnál, és a következő év végéig újabb másfél milliárd forintot fordítanak ilyen célokra. Megújul a város szélén lévő két oktatási épület, valamint a kollégium, de további kétmilliárdot is nyert a MATE tangazdaság fejlesztésére.

Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára a térség országgyűlési képviselőjeként azt emelte ki, hogy egy városnak és régiójának mennyire fontos a szellemi műhelyt jelentő egyetem, amelynek jelentős történelme és identitásformáló szerepe is van. Kiemelt szempont tehát, hogy jó együttműködésben piacképes fejlesztések valósuljanak meg, amelyek így nemcsak a térséget, de az egész országot szolgálják.

Felidézte, hogy nagy reményeket fűznek az agroturisztika elindításához, de a helyi közgazdasági szakközépiskolával is megkezdődött az együttműködés. Egyrészt nagy szükség van középfokú végzettségű agrárszakemberekre, másrészt a középiskola egyben hallgatói utánpótlást is jelent az egyetem számára.

Manninger Jenő polgármester (Fidesz-KDNP) azt emelte ki, hogy Keszthely egyszerre balatoni és egyetemi város is. A Balaton adja a látnivalót és a turisztikai lehetőséget, de a múltat és a jövőt az egyetem nyújtja, a léte mindig is stratégiai kérdés volt, hiszen a város értékét növeli és a jövőjét biztosítja a felsőoktatás, a kutatói munka.