Milyen következményekkel kell számolnia az Európai Uniónak és Magyarországnak, ha a jelenlegi, konfliktusos viszony továbbra is fenn marad? Van esély arra, hogy Orbán Viktor kilépteti az országot az EU-ból? – ezekre a kérdésekre keresték a választ kutatók.
Gulácsi Gábor közgazdász és Kerényi Ádám – közgazdász, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének kutatója – jegyzi a Közgazdasági szemlében megjelent tanulmányt, amely Magyarország elfordulása az Európai Unió derékhadától és az Unió válaszai címmel jelelnt meg. A szerzők ismertetik az 2010 óta zajló folyamatot, amely az EU részéről a magyar demokrácia errodálódásában, Budapest részéről Brüsszel egyre agresszívebb büntetés-politikájában jelenik meg.
A páros arra a következtetésre jut, hogy bár Lengyelországban is a magyarhoz hasonló, illiberális fordulat történ, Varsó messze nem kapott akkora támogatás-felfüggesztést, mint Budapest – ennek pedig az orosz-ukrán konfliktushoz való eltérő viszonyulás az oka. Mint ismert: Lengyelország – történelmi hagyományai okán – az ukrán honvédelmi harc egyik legelkötelezettebb támogatója.
A szerzők emlékeztetnek rá, miért kiemelten fontos a jogállamiság kérdése az EU számára. Ezt aláhúzandó, Viviane Reding, az Európai Bizottság egykori elnökhelyettesének egy 2013 szeptemberében elmondott beszédéből idéznek:
Az Európai Unió számára a jogállamiság különösen fontos. Az Unió egyedülálló konstrukció, mivel nem köti össze erőszak, közös hadsereg vagy közös rendőrség, hanem kizárólag a jogállamiság.
Gulácsi és Kerényi több forgatókönyvet is vázol: miként folytatódhat vagy rendeződhet a Brüsszel és Budapest közötti feszültség.
A négy, lehetséges kimenetel közül minimális esélyt adnak annak, hogy Magyarországon kormányváltás következzen be és olyan kabinet alakuljon, amely igazodni igyekszik az uniós mainstreamhez.
Ugyancsak kevés az esély arra, hogy az EU váltson hangnemet és lényegében a kizárás előszobájának számító 7-es cikkely élesítésével megvonja Magyarország szavazati jogát, valamint újabb szankciókkal igyekezzen jobb belátásra bírni az Orbán-kormányt.
Felvetik a Huxit, vagy a magyar kilépés lehetőségét is – ugyancsak elhanyagolható esélyt adva ennek a szcenáriónak.
A magyar gazdaság és fogyasztók számára gazdasági öngyilkossággal érne fel egy ilyen lépés.
Egy 2022-es tanulmány szerint ugyanis a kilépés, vagyis Magyarország teljes elvágása minden uniós transzfertől és intézménytől minimálisan 20 százalék körüli reálkereset csökkenést jelentene.
Jellemző, hogy nem is a transzferek hiánya fájna a legjobban, hanem a vámmentes, közös piacból történő kiesés. Azt nem vizsgálták, milyen hatással lenne a jellemzően ázsiai cégek magyarországi beruházásaira az, ha idetelepülve már nem lenne előttük nyitva az EU piaca.
Gulácsi és Kerényi szerint a legnagyobb esély a jelenlegi helyzet befagyására van – azzal, hogy Brüsszel fokozatosan feloldja a kifizetési blokádokat, bár talán nem a teljes támogatási összeget érintően.
Emellett olyan önvédelmi mechanizmusokat épít be az EU a döntéshozatalába, amely minimálisara csökkenti a jövőben a potenciális magyar vétók súlyát.
Összességében egy befagyott konfliktust látnak a szerzők hosszú távon, amely Magyarországot egy alacsonyabb integrációs zárványba rekeszti.