fbpx

Meg fog lepődni, hogy melyik növényből termesztünk a legtöbbet a világon

Minden földrajzi területnek megvan a maga legjellemzőbb, úgynevezett alapvető élelmiszere, ez nagyon sok helyen a rizs, máshol a kukorica, a mi környékünkön a gabona, de akad olyan része is a világnak, ahol a burgonya, vagy éppen a manióka. Az ilyen alapterméket esszük, de isszuk is (alkoholként), vagy ezzel fűtünk, tartjuk az állatainkat. Bármennyire is meglepő, bár a kukorica és a rizs is dobogós, de nem a felsorolt élelmiszerekből termelünk a világon a legnagyobb mennyiséget.

Melyik a világ legfontosabb haszonnövénye? Sokféleképpen összeállíthatunk egy ilyen listát. 

  1. Ha azt nézzük, hogy mit termelünk a legnagyobb területen, akkor a búzafélék nyernek.
  2. Ha azt, hogy melyik növény a legtöbb ember alapélelmiszere, akkor a rizs a bajnok.
  3. Ám, ha pusztán a termelés összesített mennyiségét nézzük, akkor meglepő módon a cukornád az aranyérmes.

Utóbbi egyfelől alapanyaga a világ összesített cukortermeléséből 70 százaléknak, másrészt nagyon fontos üzemanyagforrás is,

A világon a legnagyobb mennyiségben termesztett növények közös jellemzője, hogy mind úgynevezett perjefélék.

Számunkra figyelmeztető, hogy a három dobogós nem európai termék, rizst és cukornádat nem is termelünk sokat, kukoricát még inkább, de azt sem véletlenül hívjuk „tengerinek”, Észak-Amerikából származik.

Az is általános, hogy egy-egy térség legkedveltebb alapterméke mindig multifunkciós, vagyis azzal válik egyeduralkodóvá, hogy nemcsak alapvető emberi kalóriaforrás, de alkalmas a jószágok etetésére, esetleg építőanyag, tüzelő származik belőle, vagy energiaforrásként is hasznosul, és általában a környék népszerű szeszesitalait is ebből készítik.

A gabona

A példa kedvéért a mi környékünk alapvető élelmiszere a gabona, ami nemcsak kenyérként van jelen az életünkben, de rengeteg egyéb élelmiszer (desszertek, sütemények, tészták, sör, vagy tömény alkohol) alapvető összetevőjeként is.

A gabona valójában nagyon univerzális, minden földrészen rendkívül népszerű, ezt termelik a világon a legnagyobb területen (220 millió hektáron), de mivel csak körülbelül 3 tonna terem belőle egy hektáron a végeredmény tekintetében összesített megtermelt mennyiséget tekintve, nem fért fel a dobogóra. Nézzük ezek után fordított sorrendben, hogy mely növényekből termelünk a legtöbbet!

Bronzérem: ételként a rizs a legfontosabb

Emberi élelmiszerforrásként alighanem a rizs a legfontosabb étel.

A világon élő 7,5 milliárd ember közül minden másodiknak ez a fő élelemforrása.

A népes India, Kína, Indonézia, Bangladesh és Pakisztán mellett sok afrikai országban is kimagaslóan fontos élelem.

Ráadásul ezek sokszor szegény országok,

vannak közöttük olyanok, például Bangladesh és Myanmar, ahol egy átlagos család a hét hat napján csak rizst eszik, a hetedik nap pedig valami mást

(vagyis a bevitt kalória 85-90 százaléka származik rizsből.)

Különös gazdasági összefüggés, hogy ahol nő a szegénység, ott jellemzően nő az alapvető élelmiszerből a fogyasztás.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy amennyiben egy nagyon szegény bangladeshi család heti 10 keres, és 1 elég a család napi rizsadagjára, 3-ból pedig már hús is jut, akkor hat napig esznek rizst, a hetediken egy kis húst.

Ám, ha a jövedelem csökken 7 re, akkor már csak mindennap rizsre futja, vagyis a húsfogyasztás eltűnik, de a rizsből még tbbet is fogyaszt a család.

Magyar rizs is van

A rizs nagyon tápláló étel, a négyötöde szénhidrát, Globálisan 160 millió hektáron termelik csak, de mivel szaporább, nagyobb a termésátlaga mint a gabonának, így az összesen megtermelt mennyiség (700 millió tonna) már több mint az éves gabonatermesztés. Ahol a rizs az alapélelmiszer, ott egy felnőtt ember évi 110 kilogrammot is megeszik belőle.

Érdekesség, hogy

Magyarországon is megterem a rizs, sőt, vannak is termőterületeink,

de azért nem sok, a magyar ember csak évi 4-5 kilót fogyaszt belőle, de még így is importra szorulunk. A legnagyobb termelők Kína, India és Indonézia.

A rizs is többfunkciós,

az ehető részéből (egész szemekből) készül köret, édesség, liszt, tej, míg az emberi fogyasztásra nem, vagy kevésbé alkalmas részekből állati takarmány (korpa) és tégla-alapanyag (héj) gyártható,

a jellemző alkoholfajtája a rizsbor, ez főleg a tört szemekből készül.

Ezüstérem: a kukorica, amiben mi is labdába rúgunk

A világ második számú haszonnövénye a kukorica. A

világtermelés 1150 millió tonna,

ami talán meglepő lehet, hiszen miközben a rizs, vagy főleg a búza nagyon benne van a mindennapjainkban a kukorica (akár salátaként, levesként, vagy cső formájában) csak marginális kiegészítő ételnek tűnik.

Azért, ha a gondolkodásunkat szélesítjük, és a pattogatott kukoricát, vagy a reggeliknél használt corn flakes-t is belevesszük, már több kukorica elfogyasztását tudjuk elképzelni, de valójában

a hatalmas termésmennyiségben komoly szerepet játszik, hogy a kukorica kiváló állati takarmány, ráadásul remek üzemanyag is készíthető belőle.

Kukoricában mi is nagyhatalom vagyunk. Magyarország mezőgazdasági adottságai kiválóak, de az talán még így is meglepő, hogy a

világ második legfontosabb élelmiszeréből, a kukoricából top 15-ös termelők vagyunk.

A 8 millió tonnás magyar termelésnél többet Európában csak Ukrajna, Franciaország, Románia és Oroszország termel. 

Világszinten az Egyesült Államok, Kína és Brazília a legnagyobb termelők, de talán a kukoricafogyasztásból a legjellemzőbb állam mégis Mexikó, ahol bármely formában is tálalják (nachos, quesadilla, burrito), az étel alapvetően valamilyen kukoricaliszt-alapú, jellemzően hússal töltött finomság.

Alkoholt mindenből csinálunk, természetesen kukoricából is, ezek közül a legismertebb a

kukorica-whiskey.

A bajnok: a hatalmas cukornád

És végül a bajnok: a cukornád. Mindössze 26 millió hektár területen termelik, ennél egy nagy rakás növénynek van nagyobb termőterülete, de így is 1,8 milliárd tonna a globális termelése.

A cukornád ugyanis

hatalmasra megnő, akár 6 méterre is, és miközben a búzából 3 tonna terem egy hektáron, cukornádból inkább 70,

de brazil kísérleti terepeken már 280 tonna / hektáros termést is értek el. A legjobb adottságok Peruban vannak, ott a legnagyobb az átlagos termés.

A cukornádat

körülbelül 90 országban termesztik, Európában azonban szint sehol

(legfeljebb Spanyolország és Portugália legdélibb területein).

Cukornádban Brazília a legnagyobb termelő (a világtermelés 40 százalékával), őt India és Kína követi, de vannak olyan kisebb országok (elsősorban Mauritius), ahol a megművelhető területek 90 százalékán ezt az egy növényt termesztik.

Cukor és üzemanyag

A cukornád termesztésének a

fő célja nem a közvetlen elfogyasztás, hanem a cukorgyártás.

Kémiailag teljesen azonos terméket (cukrot) több növényből is lehet készíteni (cukornád mellett cukorrépából, vagy juharból), de a világ cukortermelésének 70 százaléka nádalapú.

A világ összesen

180 millió tonna cukortermelésének a harmadát Brazíliában állítják elő.

A hosszú levelű, magas növény azonban tényleg telitalálat, mert a cukor mellett nagyon sokféleképpen fogyasztják, elsősorban a thai és a pakisztáni konyhában fogyasztják közvetlenebbül (levesként, szirupként, dzsúzként), de

globálisan talán ismertebbek a karibi termékek, elsősorban az egész világon elterjedt rumok.

Az élelem mellett

alkalmas papírgyártásra, egyéb ipari alapanyagnak és üzemanyagnak.

Egy hektár cukornád-ültetvény 

4000 liter bioetanol üzemanyag

előállítására alkalmas.

Gondoljunk csak bele, ha a búzatermelő egy hektáron három tonna búzát termel, akkor nagyon boldog, ha azt 140 ezer forintért el tudja adni, a 4000 liter bioüzemanyag ára ennek legalább a kétszerese.

Brazíliában lehet is látni az utakon bioetanol-töltőállomásokat,

az ország üzemanyag-fogyasztásának a 20 százaléka cukornádalapú

További hírek