Megállítja a nyár a koronavírust?

Néptáncoktató filmsorozatot indít gyerekeknek az OSZK
2020-03-27
Jelentősen csökkent a légszennyezettség mértéke Spanyolországban is
2020-03-28
Show all

Megállítja a nyár a koronavírust?

Egy sor fertőző betegségre jellemző a szezonalitás, vagyis, hogy bizonyos évszakokban jelentősen több megbetegedést okoznak, mint máskor. Ez talán a mostani világjárványt okozó koronavírusra (SARS-CoV-2) is igaz, legalábbis néhány jel erre utal.

Egyes fertőző betegségek szezonalitását már az ókori görög orvos, Hippokrátész is megfigyelte.

Az írásaiban például egyértelműen megjelenik az a gondolat, hogy a fültőmirigy fájdalmas megduzzadásával, lázzal és izomfájdalommal járó betegség, amit manapság mumpszként ismerünk, a téli hónapokban sokkal gyakoribb. A járványos gyermekbénulás szintén köthető évszakokhoz, de ez éppenséggel a nyári és őszi hónapokban fertőzi meg a legtöbb embert a mérsékelt égövön. A bárányhímlő is a téli és a tavaszi hónapokban a leggyakoribb.

A szezonalitás magyarázata egyes esetekben kézenfekvő. A dengue-lázra, a chikungunya-lázra és a folyami vakságra is igaz, hogy ízeltlábúak (szúnyogok és legyek) terjesztik a kórokozókat (vírusokat, illetve a folyami vakság esetében egy fonálférget), és a megbetegedések számának megugrása a trópusi esős évszakban egyszerűen ahhoz köthető, hogy ekkor szaporodnak el az említett terjesztők (vektorok). A kanyaró ősszel okozza a legtöbb megbetegedést, feltéve, hogy a kérdéses közösségben elég kevesen vannak beoltva ellene. Ezt sok szakértő egyértelműen az iskolakezdésnek tudja be, vannak azonban olyan fertőzések is, amelyeknél nincsenek ilyen kényelmes magyarázó tényezők.

Az influenzás fertőzések téli megszaporodását például nem lehet egyértelműen vektorhoz, vagy a karácsonyi rokonlátogatásokhoz kötni.

Néhány vizsgálat azonban arra utal, hogy a háttérben akár az emberi immunrendszer működésének megváltozása is állhat. Egy vizsgálat például markáns szezonális különbségeket mutatott ki több, az immunrendszerhez köthető gén kifejeződésében is.

Elképzelhető, hogy a megvilágított órák számának csökkenése miatt bekövetkező változások (pl. a szervezetben elválasztott melatonin hormon mennyisége) kihathatnak az immunrendszer működésére, ami megkönnyítheti a kórokozók bejutását és elszaporodását. Sok kutató elrugaszkodottnak tartja ezt az elképzelést, bár egyelőre még nehéz lenne teljességgel kizárni.

Mindenesetre a legtöbben inkább az időjáráshoz köthető környezeti változókra helyezik a hangsúlyt, elképzelhető ugyanis, hogy ezek hatással vannak például a vírusok fertőzőképességére.

A legtöbb virológus tehát egyetért abban, hogy a vírusok okozta megbetegedések szezonalitásának hátterében egyes esetekben az áll, hogy a vírus fertőzőképességét jelentősen befolyásolják az olyan környezeti változók, mint a hőmérséklet és a páratartalom. De hogyan befolyásolhatják ezek a vírus fertőzőképességét?

a betegségek egymás alatt: himlő, rubeola, mumpsz, hepatitisz-A, szamárköhögés, influenza, kanyaró, bárányhimlő, gyermekbénulás A betegségek egymás alatt: himlő, rubeola, mumpsz, hepatitisz-A, szamárköhögés, influenza, kanyaró, bárányhimlő, gyermekbénulás A körök nagysága a megbetegedések számát jelzik az év egy bizonyos időszakában.

a betegségek egymás alatt: himlő, rubeola, mumpsz, hepatitisz-A, szamárköhögés, influenza, kanyaró, bárányhimlő, gyermekbénulás A betegségek egymás alatt: himlő, rubeola, mumpsz, hepatitisz-A, szamárköhögés, influenza, kanyaró, bárányhimlő, gyermekbénulás A körök nagysága a megbetegedések számát jelzik az év egy bizonyos időszakában.

A legtöbb vírus, így a SARS-Cov-2 is 1-200 nm átmérőjű egységek (vírusrészecskék, vagy virionok) formájában létezik a gazdasejteken kívül. Első közelítésben örökítőanyagból és az azt védelmező fehérjeburokból állnak.

Az élőlényekhez hasonlóan a vírusok is sokasodásra törekszenek, vagyis szaporodni igyekszenek, ám ezt csak egy gazdasejt belsejébe jutva képesek megtenni,

mivel csak a sejtek rendelkeznek az örökítőanyag és a fehérjék előállításához szükséges masinériával. A szaporodáshoz tehát a vírusnak a gazdasejtbe kell juttatnia a saját örökítőanyagát, ezt pedig néhányuk úgy tudja elérni, hogy a burok fehérjéinek egyike a gazdasejt felszíni receptorainak egyikéhez képes hozzákötődni. Az adott receptor feltehetőleg normálisan a sejt számára hasznos anyagok felvételét teszi lehetővé, és épp ezt használja ki a vírus. A receptorhoz kötődést követően a sejt felveszi, vagyis a belsejébe juttatja a receptort és a hozzá kötődő viriont is, és kész a baj. Innentől a vírus valószínűleg az örökítőanyagában hordozott szakaszokkal használja ki a gazdatest molekuláris gépezetét és megkezdődik a vírus anyagainak lemásolása, előállítása.

Vannak azonban olyan vírusok is, melyek az örökítőanyagon és fehérjeburkon kívül még egy zsír-, vagyis lipidburokkal is rendelkeznek. Ilyen például a SARS-CoV-2 is.

Ezeknél a vírusoknál a legkülső réteg tulajdonképpen egy membrán, azaz olyan lipidréteg, mint ami a sejteket is borítja. Ez egyes feltételezések szerint megvédheti a vírusokat a gazdatest immunrendszerétől, ám a lipidburok könnyen lehet a vesztük is. A lipidburokkal rendelkező vírusoknál ugyanis ebben a rétegben vannak a sejtbejutásukat lehetővé tévő fehérjék is, így a membrán szétesése végzetes a vírusrészecskék számára (ezért lehet olyan hatékony a szappan a koronavírus ellen:  hatására a vírus lipidburka apróbb szemcsékre eshet szét.

Az egyelőre azonban nem világos, hogy a hőmérséklet és a páratartalom hogyan befolyásolja ezt a külső borítást.

A kutatók azt feltételezik, hogy a magasabb hőmérséklet és a levegő csökkent páratartalma együtt járulnak hozzá a vírusrészecske kiszáradásához,

ami miatt talán olyan károsodások keletkeznek a vírus membránjában, hogy nehezebben kötődnek meg a gazdatesten, vagy esetleg egyszerűen szétesnek.

Mindenesetre tény, hogy számos ilyen lipidburokkal rendelkező vírusnál mutatták már ki, hogy Európában és Észak-Amerikában a téli hónapokban okozzák a legtöbb fertőzést. Ilyen például az influenza és a kisgyermekek alsó légutait fertőző orthopneumovírus és metapneumovírus is. Akkor mire számíthatunk a koronavírusnál?

Sajnos a szezonalitás nem mindegyik vírusra igaz. A dengue-láz és a Zika-láz szezonalitása például a vektorok egyedszámának változásához köthető, a herpeszvírusok okozta megbetegedések száma pedig egyes adatok szerint épp a nyári hónapokban tetőzik. Úgy tűnik ezért, hogy inkább a koronavírus legközelebbi rokonainak szezonalitása alapján lehet érdemes előrejelzésbe bocsátkozni a COVID-19 járvány várható alakulásával kapcsolatban.

A legismertebb rokonok a SARS-CoV (Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma koronavírus) és a MERS-CoV (Közel-keleti Légzőszervi Szindróma koronavírus) nem sok információval szolgálnak, mivel egyikről sincs megfelelő mennyiségű és minőségű adat. A SARS-CoV ámokfutása 2002 végén kezdődött és 2003 nyarán már sikerült visszaszorítani.

A betegek karanténba helyezése elég hatékonynak bizonyult, mivel a vírus fertőzőképessége akkor volt a csúcson, mikor a beteg tünetei a legintenzívebbek voltak.

A MERS-CoV eddig csak kisebb mértékű, helyi járványokat okozott, amiből nehéz lenne következtetni az esetleges évszakfüggőségre.

A SARS-Cov-2-nek vannak azonban más közeli rokonai is, és egy 2010-es vizsgálatban például négyből háromról kiderült, hogy

a legtöbb megbetegedést december és április között okozzák, míg a nyári hónapokban szinte egyáltalán nem fertőznek.

Ebben a kutatásban több mint  tízezer, 2006. és 2009. között gyűjtött, skót betegektől származó váladékmintában vizsgálták meg a különböző vírusok előfordulásának gyakoriságát.

Egy frissebb kutatás ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy Kínában a széles skálán változó éghajlati viszonyoktól függetlenül, az ország minden tartományában hasonló hatékonysággal terjedt a vírus. Egy másik új tanulmány ezzel szemben arra mutat rá, hogy a globális adatok alapján a vírus terjedése 5-10 °C fokos hőmérsékleten és viszonylag magas páratartalom mellett igazán hatékony.

Mindezek mellett az Európai Unió járványügyi és betegségmegelőzési központjának legújabb jelentése szerint a járvány jelenlegi terjedésére vonatkozó adatok nem utalnak arra, hogy lassulni fog a vírus terjedése.

Ezek alapján azért sokan bizakodnak, de persze biztosat majd csak a nyár beköszöntével lehet mondani. Összességében úgy tűnik, hogy

van némi esély rá, hogy más koronovírusokhoz hasonlóan a SARS-CoV-2 terjedését is jelentősen megnehezíti majd a nyári száraz meleg,

legalábbis a bolygó azon helyein, ahol ilyen viszonyokra lehet számítani.

Ez viszont nem jelenti azt, hogy érdemes lenne pusztán a nyártól várni a megváltást, főleg globálisan. Látható, hogy a trópusi országokban most is képes terjedni a vírus (bár egyes vizsgálatok szerint lassabb ütemben), és itt nem számíthatunk jelentős változásokra az időjárásban.  A szakemberek között nagy az egyetértés abban, hogy a vírus megfékezéséhez a lehető legkisebbre kell csökkenteni a továbbfertőzések esélyét, vagyis mindenekelőtt érdemes betartani a javasolt óvintézkedéseket.

Cikk küldése e-mailben

Vélemény, hozzászólás?

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close