Melyek a legnagyobb politikai pártok a világon?

Elhunyt Finta József építész
2024-01-08
Hiperszonikus fegyvert vetettek be az oroszok
2024-01-08
Show all

Melyek a legnagyobb politikai pártok a világon?

A világ legnagyobb pártjai természetesen a legnépesebb államokban működnek. Ám ezen az alapkövetelményen túl, látunk olyan államokat, ahol nincs is választék, így lehet nagy „a párt” (Kína, Észak-Korea), de olyanokat is, ahol egy nagy hagyományokkal bíró demokratikus versengésben maradtak fenn hatalmas pártok (Egyesült Államok, Egyesült Királyság). Végül olyanokat is, ahol frissen alapított pártok lettek hirtelen hatalmasak (India, Oroszország). Az óriáspártok között vannak ideológiai, nemzetiségi, regionális vagy éppen gyűjtőpártok is.

A pártok az azonos politikai elképzelésekkel rendelkező emberek szervezett közösségei.

Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy melyek lehetnek a világ legnagyobb pártjai, alighanem borítékoljuk a választ.

Ott működhetnek a legnagyobb pártok, ahol a legnépesebbek az országok (India és Kína a maga 1,4-1,5 milliárdos lakosságával kívánkozik az élre). Természetesen ebben nem is tévedünk.

Ugyanakkor, talán azt is gondolhatjuk, hogy akár a magyar történelmi emlékeinkből kiindulva – vélhetően azokban a rendszerekben lesznek nagyok a pártok, ahol a tagság szinte „kötelező”, vagyis, ahol a vezető hatalomhoz való kötődés kinyilvánítása előnyt jelent, vagy legalább megvéd a hátrányoktól.

A sorrend

A Best Diplomats  összeállítása alapján valóban vannak ilyen állampártok is a legnagyobbak között, így a kínai, vagy az észak-koreai kommunisták, esetleg a Vlagyimir Putyin követőit összefogó Egységes Oroszország.

Ugyanakkor a demokratikusabb, a pártok között valódi választási lehetőséget kínáló államokban is vannak hatalmas pártok, a top 15-ös listára így Indiából, vagy az Egyesült Államokból több párt is felkerült. Európában (ha most Törökországot és Oroszországot nem nevezzük tisztán Európának) nincsenek már óriási tömegpártok.

A legnagyobb múltú párt alighanem a brit Konzervatív Párt, amely a 19. század közepe óta nagyon sikeres a választásokon. De aki esetleg utána olvasna a Tory becenév eredetének, az megtudhatja, hogy a Tory Párt (amely nem hivatalos jogelőd) még kétszáz évvel idősebb.

Mitől nagy, mitől sikeres?

A pártok méretét, sikerességét biztosan sokféleképpen lehetne mérni. Az sem teljesen egységes ugyanis, hogy egy adott párt méreténél kiket veszünk figyelembe, a tagdíjat fizető tagokat, vagy az is elég, ha valaki elkötelezett támogató, esetleg úgynevezett regisztrált szavazó.

Mindenesetre, ha túllépünk a metodikai kérdéseken, és megnézzük az ilyen listákat, látható, hogy a legtöbb európai országnak esélye sem lenne felkerülni egy ilyen dobogóra, hiszen vannak százmilliós pártok is, márpedig az európai országokban nem is élnek ennyien.

A párt sikerességét még nehezebb mérni, hiszen mi számít sikernek? A hosszú történelmi múlt, az elmúlt időszakok összesített hatalomgyakorlási teljesítménye, vagy éppen az aktuális támogatottság?

Mindenesetre azt biztosan kijelenthetjük, hogy ha nincs is erre objektív mutatónk, az észak-koreai kommunisták 100 százalékos választási győzelmeit aligha érezzük nagyobb teljesítménynek, mint egy-egy brit, német, japán, indiai, vagy mexikói párt olyan tartós uralkodását, ahol azért megvan a feltételrendszere a leváltásnak és a társadalom mégis újra és újra bizalmat szavaz az adott pártnak.

A dobogó

Mindenesetre a világ legnagyobb pártjának, az indiai Bháratíja Dzsanatá Pártnak (BJP) nagyjából 180 millió tagja van. Ennél a létszámnál csak hét országnak van egyáltalán nagyobb lakossága.

A Narendra Modi miniszterelnök nevével fémjelzett párt egyáltalán nem örökös ura Indiának, ebben a formában csak 1980-ban alakult (azért voltak elődintézményei). A párt legújabban 2014-ben aratott látványos választási sikert. A hindu és muszlim (emellett rengeteg etnikum és vallás között megosztott) indiai társadalomban ez a párt elkötelezetten hindu, nacionalista, ugyanakkor meglepően üzletorientált.

Ez a gazdasági racionalitás még a második helyezettre, vagyis a 100 millió tagot számláló Kínai Kommunista Pártról (KKP) is elmondható.

Azért meglepő módon, mert egy egypártrendszerben működő párt aligha a verseny nagy támogatója.

De mégis az a politikai formáció, amely eleve csak valami gyűjtőpárt lehet, bizonyos jellemzőiben nagyon is kapitalista. Vagyis úgy maradt nagyon vonalas bizonyos kérdésekben (az alternatív politikai mozgalmak, a nemzetiségek, az ideológia tekintetében), úgy határozza meg teljesen az élet minden területét Kínában, hogy közben támogatja a szabad vállalkozásokat, olykor még a versenyt is.

Végül a bronzérmes az Indiában nagyon sokáig uralkodó Indiai Nemzeti Kongresszus, ez is egy párt, mégha a neve valami nemzetgyűlésre is utal.

A pártnak elévülhetetlen érdemei vannak India függetlenné válásában. A nagy egyesítő pártnak máig 50 millió tagja van, pedig egy évtizede nincs is hatalmon. Ám ahogy valaha Mahatma Gandhi és békés mozgalma országos és globális elismertséget szerzett, úgy később a Gandhi-család újabb generációi, akik a hatalomban maradtak, már sokkal kevésbé voltak sikeresek.

A követők

India és Kína – rájuk számítottunk, de talán meglepő, hogy a negyedik és az ötödik helyen egyetlen ország két pártja következik, ha a méretet nézzük.

Az Egyesült Államok Demokrata Pártja és Republikánus Pártja már 50 milliós tagság alá szorul, a demokratáknak 47 millió, a republikánusoknak 36 millió elkötelezett híve van.

Európa még itt sem jön szóba, mert az amerikai pártokat két indiai regionális (egyaránt tamil) párt, az All India Anna Dravida Munnetra Kazhagam (AIADMK) mozgalom és a Dravida Munnetra Kazhagam (DMK) követi 20-20 millió taggal.

Recep Tayyip Erdogan török elnök Igazságosság és Fejlődés Pártja (AKO) a nyolcadik az Etióp Jólét Pártja a kilencedik, az indiai Aam Aadmi Párt pedig a tizedik.

Utána is még végig Európán kívüli pártok jönnek, Pakisztán, Tanzánia, Venezuela és Észak-Korea legnagyobb pártjai, majd megint egy kisebb indiai párt következnek, és ezzel meg is van a top 15.

Európa óriásai

Európában ekkora pártok nincsenek. Legalábbis akkor, ha Törökországot, illetve Oroszországot csak félig európainak és félig ázsiainak kezeljük.

Mindenesetre az Egyesült Oroszország, vagyis a Vlagyimir Putyint támogató politikai szövetséget azért lehet pártnak nevezni, hiszen indul a választásokon, viszont a 2 millió taggal bíró szervezetnek nincs igazán politikai karaktere.

Putyin és az Egységes Oroszország mindent meghatároz, de azon túl, hogy Putyint tartja hatalomban, vagy egyfajta konzervatív szláv, ortodox ideológiát azért kínál, inkább hatalomtechnikai, vagy gyűjtőpárt ként írható le. Rajtuk kívül még a legnagyobb, legtradicionálisabb pártoknak is legfeljebb százezrekben mérhetők a tagjai.

A német Kereszténydemokrata Unió (CDU), a brit Konzervatív Párt, vagy a spanyol Szocialista Párt (PSOE) érdemben csökkenő taglétszámmal küzd, a legfrissebb adatok szerint most sorrendben 400 ezer, 200 ezer, illetve 150 ezer tagnál tarthatnak.

A rendszerváltás óta Magyarországon sem vált népszerűvé a párttagság, ugyan a pártok jelentéseiből megismerhetők a létszámokat, a tagdíjbevételeket, de itthon hivatalosan, rendes párttagsággal még a magyar társadalom 1 százaléka sem tagja politikai pártnak, vagyis még az összesített taglétszám sem éri el a 100 ezer főt.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.