A bíborosok pénztárcája vastagabb, mint az egyházfőé.
Amikor XVI. Benedek nyolc éve lemondott a pápaságról, közel 600 év után ő volt az első olyan katolikus egyházfő, aki saját akaratából visszavonult. Egy torinói székhellyel működő olasz napilap, a La Stampa azóta azt is kiderítette, hogy Benedek a lemondása óta átváltva havonta 824 ezer forint nyugdíjat kap.
Persze adja magát a kérdés: vajon mennyit keres egy pápa a hivatali szolgálat alatt? A témát először még 2001-ben a Szentszék akkori szóvivője igyekezett tisztába tenni. Joaquín Navarro-Valls a New York Times-nak adott nyilatkozatában leszögezte, hogy a pápának nincs fizetése. Míg egy bíboros átlagosan olyan 1,6 millió forintnak megfelelő eurót keres, addig a pápa nem kap semmit.
A fizetése jelképes: minden évben jár neki egy arany-, egy ezüst- és egy rézérme. De ezeket sose költheti el. Az összegyűlt pénzt a halála után a koporsójába helyezik.
Mindemellett létezik egy Péterfillér nevű keret is. Ez azokból az adományokból áll, amelyet a katolikus hívők a pápának ajánlanak fel. Viszont a Péterfilléreket a Szentszék teljes egészében karitatív célokra használja. Hogy az összegyűlt milliókat kik kapják meg azt az egyházfő dönti el.
Azután, hogy valaki elfoglalja Szent Péter trónusát rendszerint a korábban felhalmozott vagyonáról is lemond. Általában az egyház, egy családtag vagy egy alapítvány javára.
A kép persze így még nem teljes. A pápák ugyan nem kapnak pénzt, viszont a Vatikán kifizeti a kiadásaikat. A Kúria akkor is állja a számlát, ha a hobbijuknak akarnak élni. II. János Pál például szeretett sportolni, ezért nem sokkal a felszentelése után Castel Gandolfóban a pápák nyári rezidenciájában egy úszómedencét építtetett.
Amikor néhány bíboros kritizálta ezt a „pazarlást”, a pápa viccelődve megjegyezte: ez még mindig olcsóbb volt, mint még egy konklávét tartani.