Donald Trump beiktatása óta a részvénypiac vegyes képet mutat. Érdemes azonban körülnézni Amerikában, mert várakozások szerint a protekcionista gazdaságpolitika emelheti a kisebb és közepes papírok árát. Persze ezek csak amerikai viszonylatban „”midcap”-ek, európai szemmel óriásvállalatoknak számítanak.
Trump első elnöksége alatt az amerikai részvénypiac jelentős emelkedést mutatott, egészen a COVID járvány kitöréséig. A piacok elsősorban az alacsony adókulcsokra, a deregulációra és a gazdaságösztönző intézkedésekre reagáltak. A COVID ugyan jelentős visszaesést okozott, de a visszapattanás is hasonlóan gyors volt.
Kérdés, érdemes-e most ismét ránézni az amerikai piacokra.
A PMÁP-roham
A mintegy 1300-1400 milliárd forintnyi inflációkövető PMÁP-kamat kifizetése miatt, amit még megfejel azok kereslete is, akik visszaváltják a papírokat óriás mennyiségű pénz keresi a befektetési lehetőségeket. Számos hazai lehetőség is van, nem beszélve az ingatlanokról, de érdemes körülnézni az amerikai piacokon is.
Az amerikai álom
Donald Trump erősen piacvédő intézkedésekkel kezdett, s mindebből az is következik, hogy a befektetők most szívesen tesznek amerikai tétekre.
A bejelentett vámintézkedések ugyanis segíthetnek azoknak az amerikai cégeknek, amelyek a belső piacra termelnek, de eddig azért megszenvedtek a mexikói, a kínai, de akár az európai versenytársakkal.
Ha őket büntetővámok védik, akkor egyértelműen védettebb helyzetbe kerülnek.
Negatív következmények
Más kérdés, hogy amennyiben a büntetővámok miatt drágulnak a termékek, nőhet az infláció is.
De gondoljunk bele abba is, ha Trump valóban tömegesen zavarná haza az illegális munkaerőt, az sem a Los Angeles-i újjáépítési munkák, sem az amerikai GDP szempontjából nem lenne jó. A melósok hiányoznának a fizikai munkát igénylő feladatoknál, de a kevesebb fogyasztó kevesebbet is fogyaszt.
Irány a Russel 2000!
A legismertebb amerikai tőzsdeindexek, az S&P 500 vagy a Dow Jones jó nagy papírokat tartalmaznak.
A protekcionizmus, a vámok azonban pont a legnagyobb (javában erősen nemzetközi) cégeknek nem annyira kedveznek, azok inkább az amerikai piacra célzó kisebb amerikai társaságokat segíthetik.
Így a szakemberek mostanában elsősorban a Russell 2000 Index megjátszását javasolják.
A Russell 2000 Index ugyanis a kisebb kapitalizációjú amerikai részvények legismertebb indexe, igazi top down (felülről lefelé elemző) megközelítésű mutató, hiszen 2000 papír árfolyama csak akkor tud együtt javulni, ha a körülmények általában is kedveznek, egyedi történeteket nem nagyon lehet ilyen elaprózott indexben megjátszani.
Az index tagjai amúgy magyar szemmel akár nagyon nagy cégek is lehetnek, nagyjából akkorák, mint a mi blue chipjeink, de az Apple, Nvidia, Facebook vonalhoz képest persze kicsik.
A Russell 2000 amúgy 2023-ban 17, tavaly 12 százalékot emelkedett, ami azért dollárban tényleg csodás megtérülés volt.
Az indexet a Frank Russell Company indította el 1984-ben, érdekes módon amúgy ez egy brit mutató, az FTSE Russell, a London Stock Exchange Group (LSEG) leányvállalata működteti.
Kockázatok
Egyes papírokba nem érdemes belemenni, nem is nagyon ismernénk a vállalatokat, és ha egy papírnak az átlagos súlya 0,05 százalék egy 2000 elemű portfólióban, akkor nem is érdemes energiát fektetni az adott cég kilátásainak a böngészésébe.
Ugyanakkor a kockázatokról érdemes beszélni.
A mértékadó elemzők szerint Donald Trumppal van három nagy baj, intézkedései már középtávon is csökkentenék az amerikai GDP-t, emelnék az amerikai inflációt és a személyének köszönhetően általában is nőne a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság, amit pedig nagyon nem szeretnek a befektetők.
Most még minden rendben van, az amerikai infláció nem szállt el, az amerikai gazdasági növekedés dinamikus, de a félelem már tapintható, ami azt is magával hozhatja, hogy a FED nem mer kamatot emelni, a vállalatok kevésbé mernek beruházn.
És bár Donald Trump nagyon komoly kiadáscsökkentéseket jelentett be, a magas amerikai államadósság miatt az esetlegesen romló GDP és a kevesebb adóbevétel, amit az adócsökkentés, de az esetleges teljesítmény-csökkenés is magyarázna, azzal a másodlagos kockázattal is jár, hogy még jobban felborul az amerikai egyensúly.
Vagyis az amerikai kis- és közepes részvények indexeken, alapokon, ETF-eken keresztüli lefedése jó stratégiának tűnik,
de egyelőre csak rövid távon, mert az eleve magasan árazott amerikai papíroknál nagyon kell figyelni, hogy a Trump-hatások közül a pozitívak, vagy a negatívak következnek inkább be.
