Miért gátolná mindenki, aki csak teheti Észak-Macedónia uniós csatlakozását?

A 800 éves magyar-horvát kulturális örökségről nyílt kiállítás a Nemzeti Múzeumban
2021-12-10
Csökken a tigrisek és jaguárok száma – a vízerőművek gátjai a hibásak
2021-12-11
Show all

Miért gátolná mindenki, aki csak teheti Észak-Macedónia uniós csatlakozását?

Észak-Macedónia kétmilliós állam, de a világ 2,5 millió macedón öntudatú emberéből alig 1,1 millió él „otthon”. Ez látszólag nem jelent nagy kockázatot a nagyobb uniós szomszédokra, így Görögországra,vagy Bulgáriára nézve. Ám azok mégis mindig keresztbe feküdnek az ország uniós csatlakozási törekvéseinek. A nevét már kényszerűen megváltoztatta az ország, vajon a történelemkönyveit is újraírja?

Észak-Macedónia szegény, de gyönyörű ország. Bár tengerpartja nincsen, de a hegyvidék, a Vardar folyó völgyei, az Ohridi-tó, vagy a Preszpa-tó, utóbbi az észak-macedón, görög, albán határon elterülve,varázslatos, szinte érintetlen tájak. Túl sokat aligha tudunk, az egykori Jugoszlávia ma már önálló, mindössze kétmilliós államáról. Olykor olvashatunk a viharos belpolitikai életről, Nikola Gruevszki korábbi miniszterelnök például egyenesen Magyarországra menekült.

Az ország annyira nem izmos a sportban, például az olimpiákon még csak egyetlen bronzérmet szerzett, de a focicsapat a 2020-as foci eb-re kijutott, és a főváros Szkopje nagy büszkesége volt, hogy 2017-ben itt rendezhették a Real Madrid és a Manchester United között az európai foci nagy ünnepét, a Szuper-kupa döntőt.

Van egy eszméletlen jó filmesük, Milčo Mančevski, akinek az „Eső előtt” című filmje a Balkán modern kori drámáinak alighanem az egyik legjobb, Oscar-jelölt alkotása. Ám azért a legtöbbet mégis a különböző belső (főleg a macedónok és az albánok közötti), illetve a nemzetközi vitákról hallunk. Korábban főleg Görögországgal, újabban Bulgáriával.

A görögökön túl vannak

Görögországgal már nagyjából béke van. Nagy Sándor, a híres történelmi személyiség makedón uralkodó volt. Ez a nép már kihalt, a szláv macedónoknak (akik leginkább a bolgárhoz hasonló nyelvet beszélnek) nincsen sok közük a hódító népéhez, de mivel a mai Észak-Macedónia mellett Görögországnak máig vannak Makedónia nevű területei, Athént zavarta, hogy a Jugoszláviából kiváló állam Macedónia nevet használt először.

A gondolat ebben az volt, hogy nehogy esetleg később kitalálják, hogy területi követeléseik vannak.

Mindkét államban harciaskodtak a nacionalisták, de végül a két állam megállapodott (éppen az említett Preszpa-tó mellett), hogy Görögország már nem akadékoskodik tovább, de Macedónia az Észak-Macedónia nevet használja.

A szkopjei nacionalisták azon akadtak ki később végképp, hogy az ország a semmiért behódolt,vagyis ezek után sem jutott semmivel közelebb a csatlakozási tárgyalásokhoz.

Igazán Athén sem nyugodhatott meg, ha például egy macedón honlapon azt olvassák, hogy a leghíresebb „,macedón” Nagy Sándor volt, és mindenféle ókori görög és bolgár uralkodó is macedónként van feltüntetve, idegbajt kapnak a görögök és persze a bolgárok is.

Aztán jöttek a bolgárok

A bolgárokkal kicsit azért összetettebb a helyzet. Bulgáriának nem az ország nevével, hanem az ország nyelvének elnevezésével és a történelmével van baja.

Szófia úgy látja, hogy olyan, hogy macedón nyelv nincs, az a bolgárnak egy nyelvjárása, és Észak-Macedónia a történelemtanításban alternatív valóságot épít, amikor macedón történelmi hősöket kreál, pedig azok csak egyszerűen bolgárok voltak.

Ha magyar analógiával élnénk, azzal nyilván nincsen bajunk, hogy Székelyföldön székelyek élnek, de azt tartjuk, hogy ők magyarul beszélnek, értjük őket, csak egy kicsit eltérnek a megfogalmazások. Ebben a kérdésben mi természetesen nem fogunk tudni igazságot tenni, ha a Google Fordító bolgár és macedón latin betűs fordításait nézzük, elég hasonlóak, de nem teljesen azonosak a fordítások:

„Ez egy rendkívül meddő vitának tűnik.” – mondjuk magyarul Bolgár nyelven ez: Tova izglezhda kato izklyuchitelno razocharovasht debat. Macedón nyelven pedig: Ova izgleda kako krajno frustriračka debata.

Vagy az, hogy „Három majom ugrál az asztalon.  Bolgárul: Tri maĭmuni podskachat na masata. Macedónul: Tri majmuni otskoknuvaat na masata.

Ősi történelmi viták

A szlávok errefelé I. Borisz bolgár kán uralma idején a 9. században áttértek a kereszténységre, és a híres Cirill és Metód bevezette a glagolita ábécét.

A mai cirill betűs ábécé megalkotójának pedig papírja van arról, hogy a mai Észak-Macedónia területéről származott, hiszen a neve is Ohridi Szent Kelemen volt.

Később, mint mindenhol a Balkánon, sokat volt itt a török, de nagyon keveredtek is a nációk, katonák, telepesek, kereskedők. Ám a 19.század végén Macedóniában is felerősödtek a nemzeti mozgalmak, a forradalmárok Macedónia függetlenségéért harcoltak, de bolgárnak tartották magukat, Bulgáriával szerettek volna egyesülni. Csakhogy Bulgária ellen összefogott Szerbia, Románia és az Oszmán Birodalomis, az akkori Macedónia Szerbiához került.

A függetlenségig

Innen indult el egy száz éves folyamat, ami már a bolgároktól valótávolodás jegyében zajlott. Bulgáriában kicsit gúnyosan„kommunista” ötletnek gondolják ezt a nyelvet, mert Tito marsall erőltette ezt.

Mindenesetre Macedónia, vagyis a mai Észak-Macedónia, a néptörténetében először 1991. szeptember 8-án lett független.

Ám mivel egy rakás nép élt itt együtt, a macedónok csak a lakosság felét adták,sok az albán, a szerb, a török, a görög, a román, illetve a roma, ettől nem volt mindenki boldog, főleg, mert az önálló, de szegény államban hirtelen rosszabb lett az életszínvonal, mint a régi Jugoszláviában.

Leragadtak a vitáknál

Bulgária és Észak-Macedónia viszonya elég komplex, előbbi volt az első állam, amely azonnal üdvözölte és elismerte a macedón függetlenséget, de a nyelvüket nem fogadta el külön nyelvnek.

Szófia szerint lehet, hogy az első világháború után kreált Jugoszlávia egy új  elnevezésű nyelvet, a macedónt, de ez csak egy tájszólás. Ám a túloldalon csak felnőtt már 3-4 generáció saját öntudattal, ők ezt a sértést kikérik maguknak.

Ebből olyan vicces helyzetek adódnak,hogy egy bolgár-macedón tárgyaláson a bolgár fél tüntetően nem kér tolmácsot, hiszen ő mindent ért, míg a macedón partner kivárja a tolmács fordítását, hiszen annyira eltérő a két nyelv.Amikor a nemzeti ügyeket jobban hangsúlyozó jobboldali kormányok vannak uralmon a két országban, mint Észak-Macedóniában a már említett Nikola Gruevszki, vagy Bulgáriában Bojko Boriszov, akkor lehetetlen a közeledés, de most éppen a kompromisszumra jobban hajló erők arról beszélnek, hogy elkezdődhetnek érdemi békítőtárgyalások.

A B-komplex

De miről kellene megállapodni? Képzeljünk el egy olyan államot, a kicsi Észak-Macedóniát, ahol az emberek utálják egymást aszerint, hogy ki a bolgár és ki az albán, de aszerint is, hogy ki a jobbos és ki a balos, végül aszerint is, hogy ki az, aki szerint a bolgár és a macedón nép közös gyökerű és ki az, aki szerint teljesen más.

Nem véletlen, hogy Szkopjében a bolgár viszonyra önálló fogalom van, ez a B-komplex. Az országon belül vitázók, de a két ország ezek után mindenen képes összeveszni, szobrokon, történelemkönyveken, kutatásokon. Van, aki bolgár zászlót éget, miközben van, aki bolgár állampolgárságért folyamodik.

Igaz utóbbinak korántsem csak meggyőződés lehet az oka. Bulgária az unió tagja, márpedig egy bolgár állampolgárnak sokkal egyszerűbb Nyugatra menni dolgozni. Éppen ezért lett hirtelen elég sok macedón bolgár. A sok külföldön dolgozó is segített abban, hogy macedónok mára mindenfelé élnek,vélhetően már többen a határokon kívül, mint belül, főleg a környezőországokban, de ma már a nyugati munkavállalás miatt a német és az olasz közösség kiemelkedő, de korábbi hullámokkal az amerikai, a kanadai és az ausztrál diaszpóra is jelentős. Mondani sem kell a „mély macedónok” szerint a külföldre kerülő,immár bolgár állampolgárok hazaárulók, akik egy falat kenyérért eladták az identitásukat.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.