Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni darázs- vagy méhcsípés esetén?

Akár három millió forintot is kereshet egy vadászpilóta
2024-03-09
A hazai fizikai Nobel-díjas különleges története
2024-03-10
Show all

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni darázs- vagy méhcsípés esetén?

Ideje alaposabban megismerkedni a ház körül felbukkanó rovarokkal, már csak azért is, mert a méhek és a darazsak fájdalmas csípésükkel sok kellemetlenséget okozhatnak. Március 10-én Magyarországon a Beporzók napját ünnepeljük. Termesztett növényeink kétharmadát, az élelmiszereinknek pedig a harmadát a szorgos rovaroknak köszönhetjük.

Példásan szervezett méhcsaládok

A méhek csodálatos élőlények.

A házi méh (Apismellifera) a selyemlepke mellett az egyetlen korán háziasított rovarfaj. Ismert tény, hogy a méhek népes kolóniákban élnek, a családokata királynő vezeti. A méhcsaládot a királynő mellett a dolgozó méhek (herék)tízezrei alkotják.

Egyetlen méhcsalád akár 70 ezer egyedből is állhat.

Egyetlen méhcsalád akár 70 ezer egyedből is állhat.

Naponta 1000-1500 méh is elpusztulhat, és nagyjából ugyanennyi születik egy kaptárban. A méhek kikelésüktől fogva szigorú hierarchia szerint élnek, minden egyes méhnek megvan a saját feladata. A dolgozó méhek feladatai közé tartozik a fészek tisztítása, az élelem gyűjtéseés az új méhkasok megépítése.

A méhkirálynő akár 5 évig is élhet, míg a dolgozó méhek mindössze néhány hétig vagy hónapig.

A királynő feladata a kolónia szaporodásának biztosítása. Egy méhkirálynő naponta akár 1500-2000 petét is rakhat. Feromonokat bocsát ki, amelyek hatással vannak a dolgozó méhekre és az új méhkirálynő fejlődésére.

A méhcsaládok szervezettsége hasonló egy emlősállat testének szervezettségéhez. A szakemberek méhlény kifejezéssel utalnaka család tagjainak varázslatos módon összehangolt együttműködésére. A méhek nem alszanak téli álmot, ám tudatosan szerveződnek a kaptárban, és lassú életfunkciókkal túlélik a hideg hónapokat.

A méhkasbantélen egy különleges képződményt találhatunk.

A telelőfürt a méhek egymásba kapaszkodó egyedeiből áll. A fürt célja, hogy a lépes méz elfogyasztásából nyerhető energia mellett az aprócska rovarok saját testhőmérsékletüket sem engedjék plusz 36 Celsius fok alá süllyedni. Ezért van az, hogy a belső egyedekidőnként helyet cserélnek a fürt felszínén elhelyezkedő társaikkal.

Fájdalmas találkozások

Házunk táján tavasztól őszig a méheknél nagyobb, erőteljesebb testfelépítésű, jellegzetes fekete-sárga mintázatú rovarokkal találkozhatunk. Ők a darazsak.

Magyarországon körülbelül 9000 darázsfaj él, ebből mindössze 20 faj tartozik a társas életmódú, kolóniában élő darazsak közé.

A darazsak a rovarok hallatlanul változatos csoportja, mintegy 30 000 azonosított fajjal. „Közelebbi ismeretségbe” azoknak a fajoknak a példányaival kerülhetünk, melyek élénk figyelmeztető színeket öltenek magukra és fájdalmas csípéssel (szúrással) védekeznek, ha megzavarják őket.

A házi darazsak – akárcsak a méhek -, királynő vezette kolóniákban élnek. A kolóniák népessége roppant változatos,néhány száz egyedtől akár több tízezer példányig terjedhet.

A méhekkel ellentétben a darázs mindenevő, megjelenésében és életmódjában is különbözik a rokon fajtól.

Bár világszerte több mint 30 000 darázsfaj létezik,

csak három típus van, amellyel gyakran találkozhatunk: a hagyományos darazsak (kecskedarázs és németdarázs), a papírdarazsak és a lódarázs.

A darazsak roppant békés élőlények, de ha megzavarják őket, „bekeményítenek”. Ha a kolónia fenyegetve érzi magát, a rovarok agresszívvá válhatnak és megtámadhatják a potenciális veszélyforrást. Ezt általában égető érzést okozó szúrással teszik.

Ki lakik a fészekben?

Április végétől a ház körül egyre gyakrabban találkozhatunk darázsfészkekkel. Egy-egy ilyen fészek általában papírszerű anyagból áll, amelyet az állatok által megrágott fa- vagy növényi rostokból, valamint nyálból készítenek. Maga a darázsfészek belülről leginkább egy méhkaptárra hasonlít, méhsejt szerkezetekkel.

Az ember tágabb környezetében, kerti fák törzsében olykor méhlakások is meghúzódnak. A méhek számára megfelelő fészkelőhely elég tágas ahhoz, hogy befogadjon egy méhcsaládot, legalább 15-20 literes. Fontos, hogy elegendő meleget kapjon a Naptól, de védve legyen az időjárás viszontagságaitól. Akár a darázsfészkek, a méhlakások is földalatti üregekben vagy odvas fákban lapulnak, de ezek a rovarok szokatlan helyekre is beköltözhetnek.

Korántsem mindegy, hogy méh vagy darázs akadt az utunkba. A méhek alapszíne barna, a csíkozott potrohú házi méhek aranybarnától a sötétbarnáig számtalan árnyalatban előfordulnak. Ezzel szemben a citromsárga lábú darazsak jellegzetesebb, sárga és fekete csíkozott mintázatban pompáznak. Amíg a méheknek szőrösek a lábaik, a darazsak legfeljebb enyhén szőrösek, de gyakrabban csupaszok.

Darázsfészek

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

A méh vagy darázscsípés helyén kialakuló duzzanat fájdalmas lehet, de többnyire ártalmatlan.

Amennyiben darázsba vagy méhbe lépünk, látványosan megdagadhat a lábunk. Ha mást nem tapasztalunk, mindössze tüneti kezelést igényel a csípés.

Célszerű antihisztamin tartalmú, viszketéscsillapító és gyulladáscsökkentő kenőcsökkel hűteni a bőrfelületet.

Tragédiát okozhat, ha véletlenül lenyelünk egy darazsat vagy méhet.

A szájban és a garatban kialakuló duzzanat elzárhatja a felső légutakat és légzési nehézséget, akár fulladást is okozhat. Ilyenkor nincs idő mérlegelni, azonnal mentőt kell hívni.

Halálos veszélyt jelenhet az egész szervezete érintő allergiás reakció is.

Az anafilaxia a csípést követő 30 percen belül bekövetkezhet.

Súlyos hasi görcsök, hasmenés, hányás, szédülés, nyelési zavarok, csalánkiütés is jelentkezhet, sőt, nehézlégzés mellett a beteg akár el is ájulhat. Az ilyen allergiás reakciók azonnali sürgősségi ellátást igényelnek. Abban az esetben, ha a beteg tud róla, hogy allergiás a csípésre, kell, hogy mindig legyen nála adrenalin injekció. Az injekció combizomba történt beadásakor a mentőket is értesíteni kell.

Szintén orvosi ellátást igényel, ha nyirok- vagy érgyulladás alakul ki a csípést követően.

Ezt a csípés helyétől a törzs felé kiinduló piros csík jelzi. Mivel fertőzésből ered, jóval később jelentkezik, általában akkor, ha a fullánkkal valamilyen kórokozó baktérium került a bőr alá. Ebben az esetben elég a háziorvost felkeresni, aki antibiotikumos kezelést írhat elő a betegnek.

Óvatosan és szakszerűen

Mint az élet más területein, a csípős rovarokkal szembeni védekezésnél sem szabad pánikba esnünk. Sohasem szabad megölni a darazsat vagy elpusztítani a fészket, mert a rovarok agresszíven támadhatnak, ha fenyegetést éreznek. Ha megközelítenek minket, nem jó ötlet elfutni, mert könnyen menekülésnek érzékelik a „megfutamodást”.

Nem szabad egyedül nekiállni a darázsfészek felkutatásának

Nem szabad egyedül nekiállni a darázsfészek felkutatásának sem, védőfelszerelés nélkül még véletlenül se közelítsük meg a fészket. A darázsirtóval is csínján kell bánni, de legokosabb segítséget kérni az erre szakosodott cégek munkatársaitól.

Amennyiben kora tavasszal még üres állapotban találjuk a darázslakást”, megpróbálhatjuk lezárni a fészkekhez vezető összes nyílást. Ha félreeső helyen van a darázsfészek, mégis tanácsos békén hagyni, elkerülni azt. A kertünk hátsó zugában elférhet egy darázsfészek.

Amikor egy utcában, közterületen találunk darázsfészket vagy méhlakást, a helyi önkormányzat városüzemeltetési osztályának kell jelezni, ők gondoskodnak a fészek elszállításáról.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.