A videojátékok népszerűsége az utóbbi évtizedekben rohamosan nőtt. Piackutató intézetek szerint a Földön élő emberek harmada rendszeresen játszik videojátékokkal. A játékok viselkedésre és kognícióra gyakorolt hatásaival kapcsolatban egyelőre még nincs teljes egyetértés a szakértők között. A köztudatban talán inkább az eltúlzott negatív hatásaik élnek, pedig számos vizsgálat utal arra, hogy akár bizonyos képességek fejlesztésére is alkalmasak lehetnek.
A videojátékok a XX. század második felében jelentek meg, és eleinte csak egy szűk kört ragadtak meg. Ahogy a számítógépek egyre elterjedtebbé váltak, úgy a videojátékok népszerűsége is egyre nőtt. Mára a videojátékokat mind művészeti, mind gazdasági szempontból elismerik. Talán az e-sport jelensége szemlélteti a legjobban, hogy milyen szerepet töltenek be a videojátékok a kultúrában. Az e-sportolók egy-egy videojáték mesterei, akik rengeteg néző előtt, komoly pénznyereményekért szállnak harcba egymással.
Agresszívvá tesznek a videojátékok?
A videojátékok azonban meglehetősen rossz színben tűntek fel a 90-es években. Számos szakértő állította, hogy a gyakran agresszív, erőszakos videojátékokkal játszó gyerekek agresszív, erőszakos felnőttekké cseperednek majd. Ez az elképzelés részben Albert Bandura klasszikus szociálpszichológiai kísérletéhez, a Bobo baba kísérlethez köthető.
Bandura kísérletében gyerekek egy csoportja végignézi, amint egy felnőtt egy felfújható bábut (Bobo baba) bántalmaz, és van egy másik csoport is, amely viszont nem tanúja ennek a magatartásnak. A gyerekeket ezután egy olyan szobába viszik, amelyben Bobo baba kicsinyített mása található. Azok a gyerekek, akik látták a felnőttet a babára támadni, jóval nagyobb valószínűséggel bántalmazták maguk is a bábut. A kísérlet alapozta meg a társas tanulás elméletét, miszerint az emberek magatartását nagymértékben befolyásolja, hogy milyen viselkedést látnak a környezetükben.
A videojátékok és az agresszió kapcsolatát azonban nem sok konkrét vizsgálat támasztja alá. Azok a kutatások, melyek találtak statisztikailag jelentős hatást, olyan apró különbséget találtak a videojátékokat játszó és nem játszó személyek agressziója között, ami egyes szakértők szerint gyakorlatilag jelentéktelen.
A videojátékok élesítik az elmét?
Vannak kutatók, akik kifejezetten a videojátékok pozitív hatásaira fókuszálnak. Egy amerikai laborban egészen váratlan módon bukkantak rá annak jelére, hogy a videojátékok jótékony hatással lehetnek bizonyos figyelmi funkciókra. Egy fiatal kutató egy gyakran használt pszichológiai tesztfeladatot akart felhasználni egy vizsgálathoz, így letesztelte magát. A feladatban egy színes alakzatot kellett a lehető leggyorsabban megtalálni zsúfolt ábrákon. A teljesítménye rendre sokkal jobb lett, mint az a szakirodalomban közölt adatok alapján várható lett volna. Úgy gondolta, hogy valamit elronthatott a programozás során, ezért letesztelte a barátait is. A zavar csak tovább nőtt, mivel ők is közel tökéletes eredményt értek el a teszten.
Az anomália felkeltette a laborvezető figyelmét is, és ő is elvégezte a tesztet. A teljesítménye jóval elmaradt fiatal társa és annak barátaiéhoz képest, szépen illeszkedett az irodalomban található átlagos teljesítményhez. A labor többi tagja is normális teljesítményt produkált, így hamar kiderült, hogy mi állhat az eltérés hátterében: a fiatal kutató és barátai heti több mint 10 órát játszottak egy videojátékkal.
A pörgés, az akció van jó hatással a figyelemre?
A kutató és barátai a Team Fortress Classic című videojátékkal játszottak, amely egy pörgős akciójáték. A játékosok két csapatra oszlanak, hogy különböző célokat teljesítsenek, miközben az ellenséges csapat tagjait lelövik, felrobbantják, vagy épp megkéselik. A játékban a gyorsaság központi fontosságú. Amikor feltűnik a képernyőn az ellenfél avatárja, a célkeresztet mihamarabb ráirányítva lehetséges kivonni őt a forgalomból. A kutatókban rögtön megfogalmazódott a feltételezés, hogy talán épp emiatt teljesítenek jobban a videojátékosok a vizuális részletek elkülönítésében.
A későbbi vizsgálatok megerősítették ezt a feltételezést. Több kutatás eredménye is alátámasztja, hogy az akciójátékokkal játszó személyek jobbak a vizuális részletek felismerésében, a figyelmük irányításában, gyorsabbak a reakcióik, érzékenyebbek a kontrasztokra, jobb a szem-kéz koordinációjuk és még a mentális forgatásban is jobban teljesítettek egy tanulmány szerint. Ezek az eredmények a szakértők szerint megbízhatók, többször megismételték őket, ráadásul az idegrendszer működésbeli sajátosságaival is párhuzamba állíthatók. Több vizsgálat is azt mutatja, hogy azok az agyterületek, melyek fontos szerephez jutnak a figyelem irányításában, gyorsabban váltanak állapotot a rendszeresen akciójátékokkal játszó személyeknél. A kutatók szerint ez lehet a figyelem hatékonyabb szabályozásának neurális alapja.
A videojátékok és a jutalmazó rendszer
A videojátékok ugyanakkor jellemzően fokozott aktivitást váltanak ki a jutalmazó vagy jutalmazási rendszernek nevezett idegrendszeri hálózatban. Ez a hálózat akkor aktiválódik, amikor valamilyen örömforrást szerzünk meg, például eszünk vagy kellemes társas interakcióban van részünk. A jutalmazó rendszer aktivációjának úgy tűnik, hogy jelentős hatása van a memóriára is, ezért egyes szakértők szerint van potenciál a videojátékok oktatási felhasználásában is.
A jutalmazó rendszer működésének azonban árnyoldala is van, ehhez köthetők ugyanis a különféle függőségek. Függőség a videojátékokkal kapcsolatban is kialakulhat, ha a játékkal töltött idő más tevékenységek rovására megy. A súlyosabb esetekben például a játékfüggő gondolatai szinte állandóan a függőség tárgya körül forognak, és ingerültté válik, ha nem tud játszani. A függőség más pszichiátriai zavarok kialakulásához is vezethet, de önmagában is jelentősen leronthatja az életminőséget.
A videojátékok tehát egyáltalán nem veszélytelenek, sőt abban minden bizonnyal az összes szakértő egyetért, hogy a játékkal töltött időt érdemes ésszerű keretek közé szorítani. A terület optimistább kutatói azonban óriási lehetőségeket is látnak a videojátékokban.
Milyen lehetőségek vannak a videojátékokban?
Felmerült például, hogy az akciójátékok figyelemre gyakorolt hatását akár terapeutikus célokra is fel lehetne használni. A figyelem számos mentális zavarnál érintett, mint például a diszlexia, a tompalátás és a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar. Vannak olyan vizsgálatok, amelyek arra mutatnak, hogy a diszlexiás gyerekeknél az akciójátékok használata felgyorsította egyes szavak kiolvasását. A tompalátás esetén az egyik szem látásélessége lecsökken, általában szemtakarással kezelik, mely mögött a logika az, hogy „munkára kényszerítik” a rosszul látó szemet. Ugyanezt egyes szakértők szerint videojátékokkal még hatékonyabban lehetne elérni, hiszen ezek jellemzően a figyelem gyakori áthelyezését követelik meg. A kísérleti eredmények egyelőre nem támogatják ezt a megközelítést. A figyelemhiányos hiperaktivitás kezelésére azonban az Egyesült Államokban már engedélyeztek is egy speciális videojátékot. A játékhoz jellemzően fókuszálni kell a figyelmet, a paraméterei pedig az egyedi igényekhez állíthatók. A vizsgálatok szerint jelentősen javította a figyelemzavaros gyerekek koncentrációs képességét, ami nagyon biztató a terület számára.
A videojátékok hatásainak vizsgálata egy érdekes és óriási gyakorlati jelentőséggel bíró terület, amiben még rengeteg megválaszolatlan kérdéssel kell szembenézni. A kutatást ráadásul megnehezíti, hogy a modern játékok egyre összetettebbek, így egyre nehezebb meghatározni, hogy milyen kognitív képességeket vesznek igénybe. Egy másik érdekes probléma, hogy egyre nehezebb „naív kísérleti résztvevőket” találni, vagyis olyanokat, akik szinte egyáltalán nem játszanak videojátékokat. Ez alapvető jelentőségű lenne számos megbízható kísérleti elrendezés kivitelezéséhez.
Hogyan érdemes tehát a videojátékokhoz viszonyulni? Douglas Adams szerint az a technológia, amit születésünktől ismerünk, az normális, amit 35 éves korunk előtt ismerünk meg, az izgalmas, amit utána, az már gyanús. Összességében a videojátékokban hatalmas lehetőségek és veszélyek is rejlenek, meg kell tanulnunk jól használni őket és kiegyensúlyozott képet kell alkotnunk róluk.
