Mitől omlik össze egy híd, és mennyi esély van rá?

Zsidómentő vagy antiszemita? – Horthy Miklóst övező viták nem csitulnak
2024-04-01
Ha egy külföldi tévécsatorna árt az országnak, akkor betiltható lett Izraelben
2024-04-02
Show all

Mitől omlik össze egy híd, és mennyi esély van rá?

Döbbenetes szerencsétlenség történt a napokban az Egyesült Államokban. Egy hatalmas konténerszállító hajó nekiütközött egy nagy hídnak Baltimore-ban, és az ütközéstől a híd középső része összeomlott. Sajnos nem ez volt az első ilyen eset. Mi okozhatja egy híd hirtelen összeomlását? Mikor, hol történtek hasonló katasztrófák? Itthon előfordult, előfordulhat hasonló?

A hidak hirtelen, váratlan összeomlása mögött változatos okok állnak.

Előfordul természetesen szándékos rombolás, amikor direkt robbantják, rombolják le a hidakat. Ilyen volt, amikor Budapest hídjait a II. világháborúban mind az orosz, mind a német hadsereg célpontnak tekintette. Az oroszok ágyúval próbálták azokat elpusztítani, a németek felrobbantották azokat.

Sok hídba eleve be vannak építve azok a helyek, ahol a szerkezetet a leghatásosabban fel lehet robbantani. A hidak elpusztítása ma is a háborúk része, 1999-ben a NATO bombázói a szerbiai hidakat vette célba, de a mostani Ukrajna elleni orosz invázió kiváltotta háborúban is célpontok a hidak.

Rejtett hibák, szél, földrengések

Ugyancsak előfordul, hogy egy híd valami rejtett hiba miatt omlik össze véletlenül. A legtöbbször ez előjel nélkül történik meg, amikor emberek, járművek is vannak a hídon. Ez a hiba lehet olyan rejtett helyen, amit a karbantartásokkor nem fedeztek fel, vagy eleve el is hanyagolhatják a híd karbantartását. Pár éve rázta meg a világot egy hatalmas olasz vasbeton híd összeomlása Genovában, ahol a híd nem megfelelő karbantartása okozta a katasztrófát. Itt egyszerűen nem vették figyelembe, hogy a vasbeton szerkezetben elkorrodált a vas.

A hidakat a szélsőséges időjárás is összedöntheti, így az áradások, főleg, ha azok jeges árak. Sok híd vesztét okozták ilyenek a múltban, ahogy például a szél is. Szinte mindenki látta azt a filmet, ahogy az USA Washington államában lévő Tacoma híd 1940-ben összeomlott a szél keltette hullámzás hatására. Itt a szerkezet hiányosságai is közrejátszottak természetesen, hiszen a hídnak az ott általánosan előforduló legerősebb szelet is könnyedén el kellett volna viselnie.

A földrengések is veszélyesek lehetnek, sok híd dőlt össze emiatt, bár ez ellen a modern hidaknál ma már jó eséllyel tudnak védekezni a mérnökök. A 1995-ös kobe-i (Japán) a Richter-skála szerint 7,2-es földrengés pont telibe találta a világ legnagyobb nyílású (1991 méteres) hídját, a közel 4 kilométeres Akashi Kaikyo hidat, ami ráadásul még épült. A szerkezetet azonban eleve úgy tervezték, hogy az ottani földrengéseket elviselje, ezért a rengés annyiban érintette csak, hogy a földlemezek elmozdulása miatt a pilonok egy méterrel eltávolodtak egymástól, azaz a híd ennyivel hosszabb lett, ezért a középső nyílása nem 1990 hanem 1991 méter. A világ egyik leghíresebb függőhídját, a San Franciscoban álló Golden Gate hidat is folyamatosan építik át például, azért, hogy minél földrengésállóbb legyen.

A Japánban álló Akashi híd egy méterrel lett hosszabb az 1995-ös kobe-i földrengés miatt

A Japánban álló Akashi híd egy méterrel lett hosszabb az 1995-ös kobe-i földrengés miatt
Forrás: Wikipedia, Tysto

Ütközések és emberi mulasztások

A hidakat összedöntheti egy kisiklott vonat, túlméretes jármű, és sok egyéb fizikai behatás. Ezek jó része emberi mulasztásra vezethetők vissza vagy több egy idejű meghibásodás adódik össze, ez történhetett mostani a baltimore-i katasztrófánál is, ahol vélhetően egy műszaki hibákkal küzdő hajó ütközött neki a hídnak. A hatalmas híd középső rácsszerkezetű része és még további nyílásai összeomlottak.

Az összeomlott baltimore-ihíd

Az összeomlott baltimore-ihíd
Forrás: Wikipedia, NTSBgov

A hidaknak sokszor nekimennek kisebb-nagyobb hajók, elvileg ezeket egy pontig tolerálnia kell a szerkezetnek, igaz akkor is járhat áldozattal a baleset, ahogy a legnagyobb emberi veszteséggel járó ilyen katasztrófa esetén is történt. Ez 1983-ban a Szovjetunióban esett meg, ahol egy utasszállító hajó, az Alekszandr Szuvorov ment neki Uljanovszkban egy Volgahídnak. A hajó nem a híd hajózó nyílása alatt akart áthaladni, hanem egy alacsonyabb alatt, amikor is pont egy tehervonat haladt át rajta. A hajó felső fedélzete beleütközött a szerkezetbe, és a vonat néhány kocsija, a konténerekkel a hajóra zuhant. Ráadásul sok utas pont a felső fedélzeten lévő moziteremben tartózkodott. A híd nem omlott össze, de 177 ember halt meg a hajón.

Budapesten is előfordul, hogy hajók ütköznek a hidaknak, de ezek maximum kisebb sérüléseket okoznak a szerkezetben. Az, hogy egy jármű teljesen tönkre tegyen egy hidat, több körülménynek kell összejátszania.

Itt, a napokban Baltimore-ban egy hatalmas tömegű, a világ egyik legnagyobb konténerszállító hajója találta telibe az óriás-híd egyik pillérét. Az ütközés, a videófelvételek alapján legalábbis úgy látszik, olyan hatással volt, mintha azt a tartószerkezetet egyszerűen kiütötték volna, és ezt semmilyen híd nem bírja ki, hiszen a híd legfontosabb alátámasztását találta el a hajó.

A Francis Scott Key Bridge sérülései. A piros részek omlottak le

A Francis Scott Key Bridge sérülései. A piros részek omlottak le
Forrás: Wikipedia, Fvasconcellos

Hasonló balesetek sajnos nem egyediek, elég sok történt ilyen a világban. Csak az Egyesült Államokban 1980 óta – nem számítva a mostani szerencsétlenséget – 6 nagyobb hídomlás következett be hajóval való ütközés miatt. A legtöbb áldozattal az 1993. szeptember 22-i Big Bayou Canot híd baleset járt, ugyanis egy uszályokat toló hajószerelvény pont akkor ütközött neki a hídnak, amikor azon egy személyvonat haladt át. A balesetben 47-en haltak meg, és további 103 ember sérült meg. Ráadásul az USA-ban abban az évben nem ez volt az első hasonló baleset, mert májusban New Orleansban a Seeber hidat találta el egy hajó és az összeomló hídon áthaladó autó három utasa közül egy elhunyt. Nem sokkal a 2001-es szeptember 11-i terrortámadás után, szeptember 15-én uszályok döntöttek le egy hidat Texasban, 8 ember halt meg a balesetben. A legutóbbi, a mostanit megelőző nagyobb, hídütközésből eredendő hídösszeomlás az USA-ban 2009-ben történt, a Mississippi egyik hídját, Biloxiban rombolta le egy hajó.

De nemcsak az USA-ban történt hasonló baleset, 1964-ben a venezuelai Maracaibo-ban, a General Rafael Urdaneta hídba ütközött teherhajó, és emiatt összedőlt egy szakasza. Érdekesség, hogy ez a híd ugyanolyan szerkezetű volt, és ugyanaz a mérnök, Riccardo Morandi tervezte, mint a karbantartás hiánya miatt összedőlt Genovait.

Európában például Svédországban az Askerő fjordot áthidaló Almö ívhídnak 1980. január 18-án éjjel csapódott egy 15 000 tonnás óceánjáró. A híd teljesen leomlott. A tragédiában 8 ember hunyt el, de nem azért, mert a hídon vagy a hajón voltak, hanem azért, mert a hajón elromlott a rádió, nem tudtak vészjelzést leadni, ezért több arra haladó kocsi zuhant le a mélybe, mert nem látták, nem tudták, hogy a híd előttük összeomlott. A svéd hidat nem is eredeti formájában állították helyre, helyére egy más szerkezetet, egy ferdekábeles hidat építettek.

Az összeomlott Almö híd

Az összeomlott Almö híd
Forrás: Wikipedia, Lars Lext

Hasonló nagyságrendű balesetek szerencsére Magyarországon nem fordultak elő, bár itt is volt, hogy jármű ütközés miatt szakadt le híd. Gyoma közelében, a Hármas-Kőrös egy hídjának egy nyílása dőlt le 1971. március 26-án azért, mert egy teherautó egy önrakodót vontatott, amely rakodógép túl magas volt, és eltalálta a híd egyik felső keresztkötését, amely nyomán a híd egy 40 méteres nyílása leszakadt.

A bécsi Reichsbrücke, ami 1976-ban szakadt le

A bécsi Reichsbrücke, ami 1976-ban szakadt le
Forrás: Wikipedia, TARS631

A bécsi Reichsbrücke összeomlásának hatása

Minden katasztrófát gondos kivizsgálás követ, és nem csak az esetleges felelősöket vonják kérdőre, de új szabályokat is állítanak fel a hasonló balesetek megelőzésére. A hazai hídfenntartási gyakorlatot is egy hídkatasztrófa változtatta meg 1976-ban. A baleset nem Magyarországon történt, de nagyon közel, Bécsben. A Bécsben található Reichsbrückét 1937-ben adták át, szerkezetileg lánchíd volt, 241 méteres középső nyílással, amihez két 60-60 méteres szélső nyílás csatlakozott. A híd évtizedekig viselte hátán a bécsi forgalmat, ám a látszólag sértetlen szerkezet 1976. augusztus 1-én, vasárnap hajnalban váratlanul összeomlott.

Az összeomlás oka az volt, ahogy a későbbi vizsgálatok kiderítették, hogy a híd eleve rendelkezett a kivitelezés során elkövetett hiányosságokkal.

A pillérek egy nagy acélgerendákból álló tartószerkezeten nyugodtak, ezt a máglyaszerűen felrakott acélgerenda halmot az eredeti tervek szerint ki kellett volna betonnal tölteni, de csak homokkal töltötték fel, természetesen az 1970-es években erről senki sem tudott már. Ezt ráadásul gránitburkolat fedte, és a híd ezen belső szerkezete ezért nem is volt vizsgálható.

A gránitfal résein évtizedek alatt beszivárgott a víz, ami korróziót okozott, és ez okozta a katasztrófát.

A hazánkhoz közeli katasztrófa a magyar hídfenntartási szakemberek gondolkodását is megváltoztatta, ezen esemény nyomán részletes, hosszú távú hídvizsgálati és hídfenntartási terv készült a hazai hidakra, és elkezdődött a budapesti hidak tervszerű felújítása is.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.