A magyar hidak különlegesek – De miért?

Közhely, hogy Budapest a szép hidak városa. Azonban szép hidakat láthatunk Velencében, Londonban, sokkal régebbeiket Prágában, Londonban, Rómában, hatalmasabbakat Lisszabonban, Isztambulban vagy New Yorkban. Mégis a budapesti hidaknak egyedi varázsuk van. Nézzük meg, mitől különlegesek ezek a nekünk kedves szerkezetek! Ismerkedjenek meg hídjaink legjeivel!

Ott van elsőként a Lánchíd, Budapest jelképe, a város legfontosabb épülete, mindennek a központja. A főutak számozása és távolságmérése innen, a budai hídfőtől, azaz a Clark Ádám térről indul. (Nem minden úté, de ez egy másik történet). Persze szép a Lánchíd, de annyira egyedi is?

A mai Lánchídból csak a pillérek és a hídfők eredetiek

Egy szóval igen. Szögezzük le, hogy ez a híd nem az a híd, amely 175 éve, 1849-ben megnyílt, a mai híd az 1913-as tervek alapján 1947-1949 között épült, az 1915-ben átadott hídból csak a láncok ¾-e maradt meg.

Azonban az eredeti híd a maga korában valódi világszenzáció volt. Ugyanis az 1830-as években a nagyon változó vízjárásos Dunára, amely ráadásul telente befagyott, sőt a medre homokos volt, nem igazán tudott senki hidat tervezni. 1832-ben az angol mérnökök, amikor Széchenyi és Andrássy tanulmányúton volt Angliában, csak a fejüket vakarták, nem igazán lelkesedtek egy ilyen munkáért.

Kivéve egyvalakit, William Tierney Clarkot, aki megtervezte a világ akkori legnagyobb, legstabilabb, leginnovatívabb lánchídját, amely terv kiállta az idők próbáját, hiszen a Lánchíd 1849 és 1913 között stabilan szolgálta Pest és Buda forgalmát.

Miért mondhatjuk, hogy a Lánchíd a maga korában ennyire meghatározó volt? A mi Lánchidunk ugyanis egy korszak utolsó darabjaként épült, a függőhidak kezdeti, kialakulási időszakának a végén, az itt megjelent megoldások később, természetesen továbbfejlesztve más hidakon szépen sorban megjelentek. A legjelentősebb ilyen szerkezetei elem a merevítő tartó alkalmazása volt, ami a Lánchídon még részben fából volt, elég kezdetleges kivitellel, alig volt több mint a járdát és az úttestet a láncoktól elválasztó kettős korlát, de már elosztotta a terhelést, ha nem is az egész hídon, de annak egy darabját.

Ezen felül a híd mérete sem volt utolsó. Voltak hosszabb hidak, voltak olyan hidak, amelyek nagyobb nyílással rendelkeztek, mint a Lánchíd 202 méteres középső nyílása, de nem volt olyan közúti közlekedésre alkalmas híd, amely ilyen hosszú lett volna, és egyben ekkora nyílást tartalmazott.

Mi maradt meg ebből az eredeti szerkezetből? A pillérek, a hídfők és az alapozás, no meg az a végtelen elegancia, ahogy a híd elnyújtózik a folyó felett.

Még egy érdekesség: a hidat senki sem hívja a valódi nevén. A neve ugyanis 1915-től Széchenyi Lánchíd, de ki hívja így? Ehhez kapcsolódva még egy érdekesség, a Lánchídnak 1915-ig nem volt neve. Semmi. Sőt sokszor az iratokban „lánchíd”-ként írták, kis l-vel.

A mai fővárosi hidak közül a Szabadság-híd a legöregebb

Ha a Lánchidat, amit mi ismerünk, valójában 1913-as tervek alapján 1947-1949 között építették, akkor melyik a legöregebb budapesti híd?

Nem a következő, az eredetileg 1876-ban átadott Margit híd, ugyanis a II. világháborúban elpusztult helyett 1948-ban átadott új híd szerkezetében is eltér az eredetitől. Ugyan ívhíd maradt, de más az ívek alakja, azok bekötése a pillérekbe, valamint sokkal szélesebb.

Ha már Margit híd: eredetileg a helyére egy vasúti hidat terveztek, végül mégis közúti híd mellett döntöttek, amelynek felépítése kevesebbe került, mint az az ár, amit az állam 1870-ben a Lánchídért fizetett.

De térjünk vissza, hogy akkor melyik a legöregebb budapesti Dunahidunk? A Szabadság híd. A híd több okból is „rekorder”. Egyrészt ez a legrövidebb budapesti Dunahíd. Másrészt a legrövidebb idő alatt készült el a mai hidak közül. A pályázatot a tervezésre 1893-ban írták ki, és a kész hidat 1896 október 4-én már át is adták. A tervezője Feketeházy János volt.

Átadásakor ezt tartották, sőt sokan ma is ezt tartják a világ legszebb Gerber csuklós vagy konzolos hídjának. (Azaz olyan szerkezet, amelynek középső része különálló szerkezet, és csuklóval kapcsolódik a pilonokból konzolosan kinyúló részekhez.) A Szabadság híd, eredeti nevén Ferenc József híd abból a szempontból is különleges, hogy számos másolata van szerte a világban.

A szerkezeti sajátosságát felhasználták pár itthoni hídhoz is, de nagyon hasonlóval találkozhatunk az oroszországi Tverben vagy akár Németországban, Frankfurtban is. Sőt, egy szinte pontos másolata Kínában áll.

Igaz, lehetne itthon is még egy ilyen hidunk, ugyanis 1929-ben, amikor a fővárosi vezetők azon gondolkodtak, miképp lehetne a leggyorsabban elkezdeni a Boráros téri hidat, felmerült, hogy vegyék elő a Ferenc József híd terveit, és építsenek egyszerűen egy ugyanolyan hidat. De a tervet szerencsére elvetették.

Miért ez a legöregebb? A II. világháború végén a németek ezt a hidat is felrobbantották, de a szerkezete „csak” megsérült, de nem pusztult el, ezért nem kellett újjáépíteni az alapoktól, hanem elég volt rendbe hozni. Ez sem volt kis munka, de mégis csak a szerkezet jelentős része eredeti. És még egy érdekeség: a Szabadság híd bármennyire is egyedülállóan szép, az 1960-as években komolyan számoltak azzal, hogy lebontják, és egy szélesebb hidat építenek a helyére.

A legek legje az Erzsébet-híd

A legek legje mégiscsak a régi Erzsébet híd volt. A legnehezebben ez volt elhelyezhető a város szövetébe, mert igaz, hogy a Lánchíd miatt kellett egy alagút, de az Erzsébet híd építéséért lerombolták a teljes pesti belvárost, azért, mert nem volt hely a híd feljáróinak. (Ezt megelőzendő, korábban volt olyan terv, hogy az ide építendő hídon csak gyalogosok és villamosok járjanak, a villamost daru emelte volna fel a hídpályára.)

További nehézséget okozott, első hallásra meglepő módon, hogy a Duna itt a legkeskenyebb. Azonban ez azzal járt, hogy senki sem akarta a folyót a mederben álló pillérekkel tovább szűkíteni, mert az árvizet okozhatott volna, főleg télen, a jég zajlásakor.

Erre az volt a kézenfekvő megoldás, hogy olyan hidat kell építeni, amelynek a középső nyílása parttól partig ér, azaz a legnagyobb nyílása közel 300 méter. Ekkor voltak már ennél nagyobb nyílású hidak szép számmal szerte a világban, de akkoriban, a XIX. század végén mégiscsak jelentős áthidalandó távolságnak számított.

A világban ekkora függőhidakat jellemzően kábelhídként építettek meg, s az 1893-ban kiírt pályázaton is egy német kábelhíd terv nyert. Azonban Magyarországon akkor nem gyártottak megfelelő minőségű kábelt, ezért a tervet elvetették, és a hazai mérnökök inkább egy lánchidat terveztek. Mégpedig a világ legnagyobb nyílású lánchídját. Volt olyan láncszeme, ami majd 15 méteres volt, a Párizsi Világkiállításon csodájára jártak. A kész híd is lenyűgözte a kortársakat. A híd jelentőségét érzékletesen mutatja, hogy a függőhidakat a világ egyik legjelentősebb műszaki múzeumában, a müncheni Deutsches Museumban az Erzsébet lánchíd 1:100 méretarányú modelljével szemléltetik. Sajnos ez a híd is áldozatul esett a II. világháborúnak. Helyére egy német minták alapján tervezett autópályahíd épült.

Írtuk, hogy a Ferenc József híd mindössze 3 év alatt készült el, a pályázat kiírásától számítva. Hihetetlen gyorsnak tűnik a tempó, pedig épült Dunahíd ennél is gyorsabban Budapesten.

A II. világháború végén a németek minden budapesti hidat felrobbantottak. A magyar szakemberek tudták, hogy az ideiglenes pontonhidak nem élik túl a 1945–1946-os telet, a jég el fogja azokat sodorni.

Ezért iszonyatos versenyfutás kezdődött az idővel, a jégzajlás előtt hidat kellett tervezni és építeni. A csoda sikerült, annak ellenére, hogy nem volt munkaerő, aki dolgozni tudott, annak nem volt rendes ruhája, nem volt mit ennie, mindemellett nem volt alapanyag, se vas, se fa, nem voltak gépek, nem volt semmi a kifosztott, lerombolt országban. A pokoli körülmények között 8 hónap alatt, 1946 januárjára a csikorgó hideg tél ellenére is elkészült a nagy mű, az élet hídja, a Kossuth híd. Nem volt szép, nem volt tartós, nem volt egyedülálló, de volt, és csak ez számított. Mistéth Endre és tervezőtársai nem is tervezték hosszabb életűnek, 1956-ban a közúti forgalom elől lezárták, majd 1960-ban elbontották.

Persze volt olyan híd, amelynek a teljes kivitelezése – kis túlzással – közel 90 évig tartott. Az Árpád hídról már 1892-ben szó volt, 1908-ban törvény is született a megépítéséről. Ám közbe jött az I. világháború, majd a nagy gazdasági válság, néhány újratervezés, ezért a munkálatok csak 1939-ben kezdődtek el, majd 1943-ban le is álltak.

Ugyan 1948-tól folytatták, de 1950-re is csak fél szélességben készült el a híd, és így is maradt egészen 1981-ig. Ekkor kiszélesítették, de nem az eredeti tervek szerint, hanem a régi híd mellé egyszerűen építettek még kettőt, és 1984-ben lett véglegesen kész az Árpád híd.

Nem egyedi, hogy egy hídhoz sok tervváltozat készül, erre jó példa a Rákóczi híd. Egy itteni átkelőre már 1971-ben pályázatot írtak ki, majd az 1980-as évek közepétől újabb tervek készültek. A megvalósult terv előtt összesen közel 30 elképzelés született, azaz ennyi változatot vizsgáltak meg és vetettek el, míg kiválasztották a megépített híd terveit.

Egy híd nem él örökké, időnként fel kell újítani vagy akár át kell építeni, de a legtöbbször elbontott és újraépített budapesti híd címét az Összekötő vasúti híd viseli. Ezt a Lágymányost Ferencvárossal összekötő hidat eddig, 1872-től kezdve összesen hatszor építették fel, legutóbb 2021-2022 között, és ebből csak egyszer kellett azért, mert a II. világháború alatt elpusztult. A többi átépítésre azért került sor, mert a hídszerkezet elöregedett.

A leghosszabb ideig fennálló ideiglenes híd címét viszont az újpesti vasúti híd viselhette, mert azt a hidat a II. világháborús pusztítás után 1955-ben eleve ideiglenes, hadihíd alkatrészekből szerelték össze (olyan szerkezetű volt, mint a Hajógyári sziget K hídja), és bár ideiglenes szerkezetként építették meg, egészen 2008-ig szolgálta a vasúti közlekedést.A leghosszabb híd Budapesten (illetve annak északi határa mentén) ma a Megyeri híd, ami összesen 5 hídból áll, ennek része az első igazán nagy méretű magyar ferdekábeles híd.

Végül a legláthatatlanabb és legismeretlenebb, de mégis a legnagyobb forgalmat lebonyolító budapesti Dunahidunkat említsük meg, ez pedig a Deák Ferenc híd. Hogy az melyik? Amelyiken az M0 déli szakasza keresztezi a Dunát. A Deák Ferenc híd ráadásul nem is egy híd, hanem két teljesen külön szerkezet egymástól alig egy méterre.