Hogyan lettek a világ legnagyobb hídjai egyre hosszabbak?

Új rekord született: 2023 méter. Ez az a távolság, amelyet alátámasztás nélkül hidal át egy híd. A rekorder nincs is túl messze, Törökországban, Isztambul közelében a Dardanellák fölött adták át a napokban ezt az új hidat. De milyen szerkezeteket szárnyalt túl az új átkelő?

A Dardanellákon átívelő híd egyéb méretei is lenyűgözők, teljes hossza 3563 méter, a pilonok a tenger színétől 318 méterre nyúlnak, azaz 4 méterrel magasabbak például a Lakihegyi adótoronynál, és dupla olyan magasak, mint a Kopaszi gátnál épülő MOL toronyház. A terveit Törökországban készítették, a kivitelezésre nemzetközi tervpályázatot írtak ki, és a híd mindössze 5 év alatt felépült. A szerkezete természetesen függőhíd, hiszen 1890 óta minden ilyen rekordot függőhíd tart.

A japán óriáshíd pilléreit a földrengés tolta egy méterrel távolabb

A 2023 méteres nyílás nem véletlen, ugyanis ezzel a modern Törökország megszületésének, a Török köztársaság 1923-as kikiáltásának 100. évfordulója előtt tisztelegnek. Az Európa és Ázsia közötti híd neve, 1915 Çanakkale híd egyrészt utal a híd helyére, mert az a Çanakkale tartományban áll, másrészt az 1915-ös dátum a Dardanelláknál vívott és a török hadsereg győzelmével véget érő csatára emlékezik.

A legnagyobb áthidalt hídnyílás rekordja így több, mint 2 évtized után visszatér Európába, legalábbis a határára, eddig ugyanis az 1998-ban átadott japán Akasi Kaikjo híd volt a rekorder.

A Kobe és az Avadzsi sziget közötti óriáshíd annak a hídláncnak a része, amely Honsut és Sikokut köti össze. Az eddigi rekorder támaszköze 1991 méter volt. A japán mérnökök tervezésnél ugyan „csak” 1990 méterrel számoltak, de az építése alatt csapott le 1995-ben a Kobe-i nagy földrengés, amely a két pilont egy méterrel távolabbra tolta egymástól.

A hídnyílások közötti verseny nagyon régen zajlik, a XIX. században már számon tartották a rekordokat. Természetesen sokféle rekord van, van például, ami most dőlt meg, azaz a legnagyobb áthidalt nyílás rekordja, de külön jegyzik a különböző hídtípusoknál, így az ívhidaknál – ívhíd például a Margit-híd, vagy a Kilenclyukú híd – vagy a ferdekábeles hidaknál a legnagyobb nyílású hidakat is (a kosárfüles ívhidak között a rekordot rövid ideig a magyar Pentele híd tartotta, míg a régi Erzsébet lánchíd 26 évig volt rekorder a lánchidak között). Természetesen van olyan lista is, amely a leghosszabb hidakat veszi számba, függetlenül attól, hány támaszköze van.

A Brooklyn-híd tragédiái

Nézzük meg, hogy a történelemben mely hidak büszkélkedhettek a legnagyobb nyílás rekordjával.

A XIX. század első felében egy svájci híd, a Grand Pont Suspendu, Friburgban már megközelítette a negyed kilométert, ugyanis ott a szakadék felett átívelő egynyílású kábelhíd által leküzdött távolság 246 méter volt.

Az első igazi óriás híd New Yorkban a Manhattan és Brooklyn közötti Brooklyn híd volt, amelyet John Augustus Roebling tervezett. A hatalmas, 486,3 méteres legnagyobb nyilassal rendelkező hidat 1870-ben kezdték el építeni. A híd New York egyik jelképe, és korának egyik legnagyobb vállalkozása volt, 13 éven keresztül épült. Bár immár közel 150 éve stabilan áll, építését tragédiák árnyékolták be, tervezője egy balesetben még az építkezés elkezdése előtt elhunyt. A helyszíni mérések közben ugyanis egy éppen kikötni készülő komphajó meglökött néhány vasoszlopot, melyek összezúzták a lábujjait. Amputálni kellett a sérült részeket, és Roebling néhány hét múlva tetanuszban meghalt. A beruházás vezetését fia vette át, aki viszont áldozatul esett a korabeli hídépítéseknél alkalmazott keszonalapozás okozta betegségnek. A húsz méternél is mélyebben végzett munkálatoknál ugyanis egy nagy méretű, alulról nyitott acél dobozt süllyesztettek le a folyó fenekére, és nagy nyomású levegőt engedtek bele, ami a vizet kinyomta. Ebben a túlnyomásos térben dolgoztak az emberek, ásták az alapokat. Az évtizedek óta világszerte használt módszer itt azért vált halálossá, mert minden addiginál mélyebbre kellett menni, azaz nagyobb nyomást kellett fenntartani a keszonban, és nem voltak tisztában azzal, milyen pusztító hatása van az egészségre annak a gyors nyomásváltozásnak, amikor elhagyják a nagy nyomású területet. Ha nem tart megfelelő ideig a kizsilipelés, akkor keszonbetegség alakul ki, ami akár bénulással vagy halállal is járhat. Washington Roebling a keszonbetegség miatt lebénult, a munkát ez után valójában a felesége, Emiliy Roebring irányította.

Mivel akkoriban a statika még elég gyerekcipőben járó tudomány volt, jórészt tapasztalati úton terveztek a mérnökök. A modern számítások azóta megállapították, hogy a Brooklyn híd hatszor erősebb a kelleténél.

A legnagyobb áthidalt nyílást nem sokkal később, 1890-ben egy skóciai híd vette át. Ez a tengeröblön átívelő híd azért érdekes, mert nem függőhíd, azaz nem kábelek tartják a hídpályát, hanem Gerber tartós acél gerendahíd. A Gerber tartó azt jelenti, hogy a szerkezet pilonjairól kinyúló gerendaszerkezetek nem érnek össze, hanem a kettő közé egy harmadik elemet függesztenek.

A skóciai Forth híd ilyen, és a teljes hosszában 2528 méter hosszú acél óriás két, egyenként 520 méteres nyílással rendelkezik, és ezzel akkoriban rekorder volt.

Ennek a rekordnak a megduplázására 40 évet kellett várni, igaz folyamatosan épültek a hosszabbnál hosszabb hidak szerte a világban. Az első egy kilométernél is hosszabb nyílással rendelkező híd a Manhattant és New Jersey-t összekötő George Washington híd lett, amely 1931-ban lett kész, legnagyobb nyílása 1067 méter volt, azaz 3500 láb.

A Golden Gate-nél volt először fontos a munkások biztonsága

A hidat Othmar Ammann eredetileg is kétszintesnek tervezte, de a második útpályát, amit az alsó alá szántak, csak 31 évvel később 1961-ben építették meg. A hatalmas acél pilonokat eredetileg be akarták burkolni, de a szerkezet masszív szépsége miatt végül ettől elálltak.

E híd rekordját azonban pár évvel később a világ egyik legikonikusabb hídja döntötte meg, és évtizedekre magánál is tartotta. Ez a híd pedig nem volt más, mint az 1937-ben átadott, San Franciscoban álló Golden Gate.

A Golden Gate legnagyobb nyílása 1280 méter. A híd ezen felül egész más módon is nagy előrelépést jelentett a hídépítésben. Ez volt ugyanis az első olyan építkezés, ahol az építésvezető mérnök, Joseph Strauss új biztonsági berendezéseket és előírásokat vezetett be. Ilyen volt a híd alá kifeszített védőháló, amire a teljes 27 millió dolláros építési költségből 130 ezer dollárt költöttek, és 19 ember életét mentette meg. A munkások ezen felül kötelezően védősisakot és biztosító kötelet viseltek, ha ezt a szabályt megszegték, az akár az állásukba is került. A híd építése így is 11 ember életét követelte, de akkoriban – a más építményeknél előforduló balesetek alapján – az volt a közvélekedés, hogy egy ilyen építkezés egy millió dolláronként egy életet kíván, azaz e híd építésénél más hasonló építkezésekkel összehasonlítva sokkal kevesebb ember hunyt el.

Nem csak az életveszély ellen védték a munkásokat, külön krémet kaptak az erős szél okozta bőrkiszáradás ellen, valamint külön napszemüveggel is ellátták őket.

A Golden Gate híd rekordját egészen 1964-ig nem is döntötték meg, akkor is csak 18 méterrel. Akkor nyílt meg ugyanis a Verrazano-Narrows híd New Yorkban, amely 1298 méteres legnagyobb nyílással rendelkezett.

A rekordját 1981-ig őrizte meg, amikor több, mint 50 év elteltével a rekord elhagyta az Egyesült Államokat. Pár évre egy angol híd, a Humber folyó torkolatán átívelő Humber híd vette át a legnagyobb nyílással rendelkező híd címét, amely 9 évnyi építkezés után 1981-ben nyílt meg, és 1410 méteres legnagyobb nyílásával hihetetlenül nagy távolságot küzdött le. Érdekessége, hogy a szélső nyílásai nem egyformák, a kisebb 280, míg a nagyobb 530 méteres, tehát nagyobb, mint a 90 évvel korábbi abszolút nyílásrekorder Forth híd legnagyobb nyílása.

Ezt a rekordot 17 évig őrizte, ekkor vette át azt az Akasi híd. Egyébként pár héten múlt csak, hogy rövid időre ne egy másik európai híd vegye át az elsőséget, mert az Akasi hidat 1998. április 5-én adták át, és csak pár héttel később, 1998. június 14-én nyílt meg Dániában a  Sjaelland és Fyn szigetet összekötő Nagy Baelt híd, amelynek legnagyobb nyílása valamivel kevesebb, 1624 méter.

Az Akasi híd középnyílása 24 évig volt a legnagyobb valaha épített hídnyílás, most vette át tőle ezt a címet a Törökországban átadott 1915 Çanakkale híd, amely az első olyan szerkezet a világon, ahol alátámasztás nélkül 2 kilométert hidaltak át. Ezzel 90 év alatt megduplázódott az áthidalt távolság mértéke.

Ahogy láttuk a rekord – egy kivétellel – mindig függőhidak között váltakozott, vélhetően ez így marad a jövőben is. Elméletileg akár 3 kilométernél is nagyobb távolságot le lehetne győzni egy nyílással. Ma már nem ritkaság az 1000 méter feletti legnagyobb nyílással rendelkező függőhíd, de ne feledjük, számos más hídszerkezet is létezik, amelyek között szintén vannak érdekes rekorderek.