MNB: Az infláció az év közepén várhatóan emelkedni fog

Az ország leglátogatottabb intézménye érdekes programokat kínál – Húsvétkor is érdemes bemenni
2024-03-26
Rektort vált a BGE
2024-03-26
Show all

MNB: Az infláció az év közepén várhatóan emelkedni fog

Lezárult a monetáris politika “gyors lépésekkel operáló szakasza”, a második negyedévben lassul a kamatcsökkentés üteme, a monetáris politika új szakaszba lép – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke online háttérbeszélgetésen, miután a monetáris tanács 75 bázisponttal 8,25 százalékra csökkentette az alapkamatot kamatdöntő ülésén.

Új pénzpiaci közegbe lépett az ország, a növekvő pénzpiaci kockázatkerülés a februárinál lassabb kamatcsökkentési ütemet indokolt márciusban – tette hozzá.

Megerősítette: az első félév végére a várt 6,5-7 százalékos alapkamat reális forgatókönyv, ami továbbra is stabil, pozitív reálkamat-környezetet jelent.

Márciusban a tanács egyhangúlag 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, a továbbra is erőteljes és általános dezinfláció lehetővé teszi az alapkamat csökkentésének folytatását – jelezte.

A második negyedévben új szakaszt kell nyitni, ennek a szakasznak a “lépésközét” – vagyis a kamatcsökkentés mértékét – adatvezérelten határozzák majd meg, minden kamatdöntés új döntési helyzet – válaszolta a kamatcsökkentés várható mértéket firtató kérdésre.

A keddi ülésen tájékoztatása szerint három döntési opciót – 50, 75 és 100 bázispontos kamatcsökkentést – tárgyaltak.

Virág Barnabás ismertette: az infláció az év közepén átmenetileg emelkedik, ugyanakkor 2024 átlagában a korábbi jegybanki prognózisnál fél százalékkal alacsonyabb, 3,5-5,0 százalék közötti infláció alakulhat ki. Idén a belső kereslet támogatja a GDP bővülését, így várhatóan 2,0-3,0 százalék, jövőre 3,5-4,5, majd 2026-ban 3,0-4,0 százalék lesz a GDP növekedése a jegybank szerint.

Megjegyezte: a külső dezinfláció lelassult decemberhez képest. A maginfláció évesített háromhavi változása 3 százalék alatt van már tavaly október óta, ami alacsony inflációs közeget mutat.

Kitért arra, hogy az infláció szerkezete ugyanakkor átalakult az előző évtizedhez képest, a piaci szolgáltatások inflációja érdemben emelkedett. Az inflációs cél eléréséhez ezért kulcsfontosságú a korábbinál alacsonyabb importált infláció. A jegybank szerint a három százalék körüli inflációs célt fenntartható módon 2025-ben érheti el Magyarország.

A reálgazdaságról elmondta: a lakossági bizalom javulásával bővülni kezdett a fogyasztás, de az óvatosság fokozatosan oldódik. A külső piacokat a kereslet elhúzódó gyengesége jellemzi, az exportpartnerek többségében romlottak az idei növekedési várakozások, ez Németországban a leghangsúlyosabb. Kitért arra, hogy javult a folyó fizetési mérleg, és a magyar gazdaság külső finanszírozási képessége is, amit az uniós források beáramlása támogat.

A közel-keleti geopolitikai feszültséget és az ebből fakadó esetleges inflációs kockázatokat szoros figyelemmel követik.

Közlése szerint a jegybank számos tényezőt követ kiemelt figyelemmel a kamatpolitika alakításánál: az inflációt, az ország kockázati megítélését, a nemzetközi monetáris politikai környezetet és a pénzpiaci stabilitást. Mindezek előretekintve is óvatos monetáris politikát indokolnak – erősítette meg. A feltörekvő piaci devizákkal szemben erősödött a kockázatkerülés. Az év elejéhez képest a globálisan meghatározó jegybankok esetében a várt kamatpályák felfelé tolódtak, amivel párhuzamosan a fejlett piaci hosszú hozamok is emelkedtek.

A kkv-kamatstop áprilisi kivezetésére vonatkozó jegybanki álláspontról elmondta: a kormány döntése fontos lépés a monetáris transzmisszió helyreállításának irányába, az MNB üdvözli ezt a döntést.

Cikk küldése e-mailben
MTI
MTI

Comments are closed.