Visszatérő elem, hogy Románia lehagyta Magyarországot. Nagyobb az egy főre jutó GDP-je, többet keresnek a románok, mint a magyarok, vagy, ha esetleg nem is keresnek többet, akkor vásárlóerőparitáson jobban élnek, vagyis a román bérből több árucikket lehet megvenni, mint a magyarból. Ez a cikk nem ezekkel a statisztikai adatokkal szeretne vitatkozni, csak be szeretné mutatni, hogy a jobb élet nem csak ezen múlik, vagyis arra koncentrál, hogy mi a flow (folyó jövedelem) és mi a stock (a korábban felhalmozott javak) szemlélete.
Kezdjük azzal, hogy vajon Magyarország, vagy Románia egy főre jutó GDP-je a nagyobb.
Vélhetően nem a magyar, vagy a román szalagcímeket érdemes bogarászni, hanem objektív mutatókat érdemes nézni. Ha a Worldometers honlapján megvizsgáljuk a kérdést, a szokásos éllovasokhoz (Luxemburg, Szingapúr, Izland) képest viszonylag nagy lemaradással, de azért a világ élvonalában van a két vizsgált ország. Magyarország a 40-ik, közvetlenül mellette (e lista szerint még éppen utána) jön Románia. Igen ám, de ez a lista még 2022-es (2023-ról még nem minden országnak van hivatalos GDP-adata).
Mindenesetre itt még mindkét ország szinte azonos adattal áll, ami azt jelenti, hogy a világ egy főre jutó átlagos GDP-jéhez képest 203 százalékon állunk.
Igen ám, de ez csak 2022-es összesítés, az elmúlt másfél évben is változhatott a lista. Ha a Trading Economics friss számait nézzük, a magyar mutató még megelőzi a románt. Ahogy szintén alacsonyabbnak tűnnek a román számok, ezen a nagyon alapos összevetésen is a Country Economy oldalról.
Ugyanakkor vannak olyan friss összevetések, amelyek szerint Románia egy főre jutó GDP-je a magasabb, illetve olyanok is, amelyek szerint a román bérszínvonal megveri már a magyart.
A „jobban élnek” kritikája
És akkor jöjjön most egy némileg talán elfogult szubjektív elemzés is pár mondatban. Az, hogy Romániában jobban élnének az emberek, semmiképpen nem látszik ma még. Nincs olyan település-kategória, legyen az Budapest és Bukarest összevetése, vagy két nagyobb város, például Arad és Debrecen összehasonlítása, vagy az országot járva az útmenti kistelepülések (nyilván nem könnyű, mert szubjektív) összehasonlítása, amelyben ezt éreznénk.
Vagyis megfordítva, melyikben ne érezhetnénk úgy, hogy ne a magyar autópark, a települések ingatlanállománya, vagy az éttermek, vagy a boltok minősége felé billenne el az összevetés (természetesen lehet, hogy ezzel sokan, például a románok vitatkoznának).
De ha esetleg a megelőző két állítást, vagyis a románok ma már jobban keresnek, többet termelnek, de még nem látható, hogy jobban élnek, egyaránt elfogadjuk, akkor is van magyarázatunk.
A vagyonhatás
Ez a magyarázat pedig az úgynevezett vagyonhatás. Ha ugyanis a folyó jövedelem, vagy a GDP nagyobb is egy országban, abban, hogy ott az emberek hogyan élnek, nagyon erősen benne van a megelőző kétszáz-háromszáz év is.
Kezdjük ennek megértését pár profán példával!
Képzeljük el, hogy Csádban kapunk havi 2 ezer dollárt egy kunyhóban, ahol még nincs semmink, vagy Magyarországon csípünk meg egy 1500 dolláros állást a megszokott környezetünkben.
Csádban többet keresünk, mivel vélhetően Csádban az élet is elég olcsó, vásárlóerő-paritáson még nagyobb lehet a különbség, de a jövedelmünkből kellene még nagyon sok mindent megoldanunk, amire vagy nagyon sok pénz kellene, vagy még az sem elég: internet, víz, áram, változatos étel, olyasmik, amelyek a jó élethez kellenek.
A következő, már életszerűbb összehasonlításban nézzünk két magyar kollégát! Az egyik egy olyan a magyar család, ahol a családfő 2 ezer dollárt keres, és a család a már elhunyt szülők teljesen felszerelt budai lakásában élhet, ahol van tévé, hűtőgép, fagyasztó, működnek a dolgok.
A családfő kollégája ugyanazért a munkáért ugyanazt a fizetést kapja, de ő egy nehezebb sorsú fiatal, akinek a szülei devizahitel-csapdában mindenüket elvesztették, a fiúk mindent most szeretne felépíteni. Egyáltalán nem ugyanaz a helyzetük, noha a folyó jövedelmük ugyanakkora.
Országok különbsége
Ez az utóbbi kép már talán segít megérteni a flow (folyó változás) és a stock (vagyon, állomány) hatások közös szerepét a jó életben. Lehet, hogy Magyarországon már most alacsonyabb, vagy hamarosan alacsonyabb lesz a GDP, a bér, de ha az elmúlt száz évben általában (gyakorlatilag mindig) magasabb volt, akkor még elég sokáig jobb lesz az élet nálunk, hiszen a korábbi (magasabb) jövedelemből megépített házak, megvásárolt műkincsek, bútorok, háztartási készülékek, egyszóval vagyontárgyak születtek. Ez a magánemberek lakásaiban, autóparkjában, ingatlanjaiban, de az iskolákban, sportcsarnokokban, az utakban, a közterületekben, mindenben jelentkezik.
Nem állítjuk, hogy ma Magyarország a felsorolt valamennyi elemben határozottan Románia előtt jár, de összességében még gazdagabb országnak tűnik, mint Románia, noha a román felzárkózás egyértelműen gyors ütemű.
Figyeljünk rá!
Végül a feketeleves.
A múlt sikerei nem minket, maiakat dicsérnek és nem okozhatnak hamis kényelmet.
Úgy néz ki, hogy a románok GDP-je gyorsabban nőtt mostanában, mint a miénk, és ami az életszínvonal szempontjából valóban meghatározó mutató, ma már valóban többet is fogyasztanak a románok, mint a magyarok.
A stock-jellegű mutatók (vagyis egy átlagos magyar ember nagyobb örökölt értékkel kezdi meg az életét, mint egy átlagos román ember), még egy ideig „elaltathat” minket, de a trend nem nekünk dolgozik.
Ha továbbra is szeretnénk a legjobb összehasonlítást adó szomszédainkhoz képest jól szerepelni, akkor van mire figyelni.
Hiszen közöttük vannak olyanok, amelyek biztosan előttünk járnak (Ausztria, Szlovénia), vannak, akik még biztosan mögöttünk (Ukrajna, Szerbia), de a velünk fej-fej mellett haladó Románia, Horvátország és Szlovákia az elmúlt öt évben a legtöbb objektív mutató (maradjunk a GDP-nél és a béreknél) tényleg beelőzött. De ez lehet olyan, akár egy autóverseny, vagyis ér visszaelőzni!
