Nyelviskolák Egyesülete: a diákok többsége képtelen középfokú nyelvvizsgát tenni

Magyar cég nyerte a gépek közötti kommunikációs megoldások versenyét
2022-05-28
Ismét színházi fesztivált tartanak a Skanzenben
2022-05-29
Show all

Nyelviskolák Egyesülete: a diákok többsége képtelen középfokú nyelvvizsgát tenni

Egy átlagos diák hozzávetőlegesen ezer órát tanul nyelvet az érettségiig a hazai közoktatásban, többségük mégis képtelen középfokú nyelvvizsgát tenni. Alapjaiban kellene átalakítani a hazai nyelvoktatást, és a tanárképzéstől kell indulni – mondta Salusinszky András, a a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke.

A magyar nyelvoktatással az a legnagyobb probléma, hogy nincs határozott stratégia arra vonatkozóan, mikor, hova és főleg hogyan szeretnénk eljutni, milyen legyen a magyar lakosság idegennyelv-ismerete távlatosan. Világosan tudni kellene, hogy a társadalomnak mi az elvárása a nyelvtudás tekintetében, illetve az önbevalláson alapuló EUROSTAT felmérésen túl, fel kellene mérni pontosan, hogy pillanatnyilag tulajdonképpen hol is állunk – nyilatkozta a Növekedés.hu-nak Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke, a Studio Italia igazgatója.

A szakember szerint jól mutatja a pillanatnyi állapotokat, hogy a magyar közoktatásban az átlagos diák hozzávetőlegesen ezer órát tanul nyelvet az érettségiig, és többségük mégis képtelen középfokú nyelvvizsgát tenni. Ezzel szemben ugyanennyi idő alatt egy nyelviskolában gond nélkül eléri a középfokú, azaz B2 szintet az egyik nyelvből, és még egy másikból is képes letenni az alapfokú vizsgát. Jó és támogatható gondolat lett volna a kormányzattól 2012-ben, hogy a felsőoktatási felvételhez kötelezővé tegyenek legalább egy középfokú nyelvvizsgát, de nem véletlen, hogy el kellett halasztani annak bevezetését.

– Nem véletlen, mert ahhoz, hogy az elképzelésből valóság legyen, a jelenlegi folyamatokból kiindulva megfelelő eszközrendszert kellene biztosítani. Ez esetben ez elmaradt – mondta. Így – amennyiben a rendszer életben maradt volna – csak azok a fiatalok juthattak volna a felsőoktatási intézményekbe, akiknek a szülei saját forrásból külön nyelvtanfolyamra, nyelvórára járatják a gyereküket a nyelvtudás tökéletesítése érdekében.

Salusinszky András szerint a legnagyobb probléma az, hogy sok gyereket a közoktatásban nem nagyon ösztönzi semmi a nyelvtanulásra, nem tudja, milyen fontos lenne önálló nyelvhasználói szinten ismerni egy idegen nyelvet, így hiányzik a motiváció. Sokuk nem eszközként tekint a nyelvre, hanem az oktatási rendszer miatt – talán néha még fölöslegesnek is tartott – tantárgyként. Egymástól elszigetelt próbálkozások léteznek ugyan, de azok nem állnak össze olyan egésszé, amelynek végeredménye az általánosan elterjedt minőségi nyelvtudás.

A felnőttképzéshez ugorva, volt például az uniós pénzből indított idegennyelvű felzárkóztatási program, amelynek 90 órájában – különösen a vidéken élők esetében – kinyílt a világ a résztvevők számára, de sajnos nem volt folytatása. Jó analógia az úszás, hiszen először ott is a vízhez kell hozzászokni, és csak utána következik az úszás. A magyar nyelvtanítás sajnos sok esetben nem jut el az úszásig.

– Mondok egy példát – tette hozzá – kevéssé jellemző a magyar közoktatásban, hogy egy szaktanár, például történelemtanár projektmunka-témahét keretében arra biztatja a gyerekeket, hogy idegennyelvű forrásból nézzenek utána, miként látnak egy-egy magyar történelmi eseményt egy másik, a történtekben esetleg érintett országban. Vagy hogy egy földrajztanár nem ösztönöz arra, hogy ahol lehetséges, egy-egy geográfiai különlegességről az adott ország nyelvén tájékozódjon a diák az interneten.

Hiányzik a nyelvtanárok élő kapcsolata a nyelvvel

Fontos lenne az is, hogy a nyelvtanárnak élő kapcsolata legyen az általa oktatott nyelvvel, és át tudja adni saját tapasztalatból az élményt a gyerekeknek, milyen mértékben nyílik ki a világ, ha valaki magabiztosan birtokol egy nyelvet. Egyenesen szomorú, hogy a felsőoktatásban nem mindenhol elvárás az idegennyelvű források használata, az idegennyelvű szakmai kapcsolatépítés.

Az sem jó üzenet, hogy miközben a magára valamit is adó politikus elismeri a nyelvtudás szükségességét, kevés szó esik arról, hogyan lehetnénk sereghajtókból Európa éllovasai, mintaországa idegennyelv-ismeretből.

Nem jó üzenet a nyelvvizsga-moratórium 

A két diplomamentő program viszont pozitív kezdeményezés volt, hiszen sok diploma azért ragadt bent a magyar felsőoktatásban, mert sok hallgató a szakdolgozat elkészítéséig sem tudott legalább a középfokú nyelvvizsgáig eljutni, márpedig ez követelmény volt a diploma átvételéhez. Ezen programok közel tízezer érintettnek adták meg a lehetőséget, hogy állami pénzből szerezzék meg a nyelvvizsgát.

Káros volt azonban a társadalmi üzenete a tavalyi moratóriumnak, nevezetesen hogy azok, akik évek óta képtelen voltak a minimális nyelvi követelményeknek is eleget tenni, nyelvvizsga nélkül tízezrével juthattak hozzá diplomájukhoz. A pandémia miatt védhető és magyarázható kompromisszum lehetett volna egy részleges nyelvvizsga amnesztia a bachelor képzésknél annak érdekében, hogy az egészségügyisek minél hamarabb munkába állhassanak, valamint az egyetemek mesterképzésein a résztvevők kényszerű kihagyás nélkül továbbtanulhassanak.

– Jól jellemzi a hazai állapotokat, hogy amíg például az orvosi képzéseken viszonylag kevés a nyelvtudás hiánya miatt beragadt diploma, addig a pedagógusképzésben kiemelkedően magas az arányuk. További gond, hogy a nyugdíjba menő tanárok, ideértve nyelvtanárokat is, a helyükbe lépő fiatal generáció hiányában utánpótlás nélkül vannak. Azért is hiányoznak, mert az egyetemről jó nyelvtudással kikerülő fiatal pedagógus a pálya alacsony társadalmi és anyagi megbecsültsége miatt, ha szakja lehetővé teszi, más területen három-négyszeres bérért keresi megélhetését – fejtegette Salusinszky András.

Drága, de elbukott ötletek

Kérdésünkre a szakértő elmondta, hogy tőle többször is kértek szakértői véleményt, hogy miként lehetne javítani a nyelvtanításon, azonban a javaslatoknak legtöbbször foganatja nem volt. Legutóbb örvendetesnek találta, hogy a módosított NAT kapcsán az olasz kerettanterv elkészítésében segíthetett, ami nem volt nehéz feladat, ugyanis az alaptanterv idegennyelv-oktatási részét kimondottan jónak tartja, mert megteremti az aktív-interaktív tanulói részvételére ösztönző keretet, viszont hiba, hogy elvégzetlen feladat maradt a tanárképzés megreformálása – fogalmazta meg. Hiányzik például az egyetemi képzés és a gyakorló iskolák közötti szimbiózis.

Véleménye szerint ebben a formában nem volt jó ötlet az a bejelentés – amelyből végül a Covid-járvány kitörése miatt nem lett semmi –, hogy minden középiskolás kétszer két hetet tölthet a tanult idegen nyelv anyanyelvi környezetében.

Egyrészt, mert diákonként ez annyiba került volna, mint amennyiből még egy teljes éves középiskolai képzésen a nyelvtanításra költ az állam. Másrészt, mert ez csoportos utakat – külföldi osztálykirándulást – jelentett volna, ahol a gyerekek maguk között továbbra is magyarul beszéltek volna, vagyis a nulla hatékonyság miatt pont a lényeg veszett volna el.

Anyanyelvi környezetbe nagyon hasznos menni, utazni érdemesebb viszont egyénileg és két hét helyett inkább négyet eltölteni. Ha prioritási sorrendet kell felállítani, a nyelvtanárokat inkább kellene anyanyelvi környezetben szakmailag és nyelvileg továbbképezni, hogy utána valódi élő nyelvet használó órákat tarthassanak és ne a minél nagyobb mennyiségű konzerv tananyag leadása legyen a cél.

Összefoglalva elmondható, hogy nulladik lépésként egy részletes felmérésre, majd tervezésre lenne szükség, biztosan a tanárképzés újragondolására, a nyelvi előkészítő évfolyamrendszer megerősítésére. Ez persze évtizedes program, amiről széleskörű társadalmi egyeztetésre lenne szükség.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close