Olyan kutatóhajó is létezik, amely egész egyszerűen függőlegesen beleáll a vízbe

Hogyan ismerhetjük fel, ha testképzavarral küzd a gyerekünk?
2020-08-28
A MI olyan mértékben változtatja meg a világot, hogy a halhatatlanság is egy opció lesz
2020-08-29
Show all

Olyan kutatóhajó is létezik, amely egész egyszerűen függőlegesen beleáll a vízbe

A Holdat jobban ismerjük, mint saját bolygónkat. Földünk óceánjainak alig 5 százalékát fedezte fel eddig az emberiség. A végeláthatatlan kékség pedig ezernyi titkot rejt. A kutatóhajók csak apró pontok az óceánokon, de hétről-hétre csupa érdekes felfedezéssel szolgálnak. Miért van rájuk szükség? Mely tudományterületeken segítenek a legtöbbet?

A kutatóhajók története egyidős az emberiség mai jólétét, tudását és gazdaságát alapjaiban meghatározó első ipari forradalommal. A legelső expedíciók a forradalom bölcsőjének számító és a világ óceánjait uraló Egyesült Királyságból indultak.

A Royal Society az Admiralitással karöltve és III. György király támogatását élvezve 1768-ban egy akkor négyéves szénszállító hajóból alakította ki a legelső kutató-felfedezőhajót, a HMS Endeavour-t (jelentése: Törekvés). A hajó kapitányának az akkor már igen tapasztalt és népszerű felfedezőt, James Cook-ot nevezték ki.

Az Endeavour elsődleges kutatási feladata az volt, hogy a Csendes-óceán déli részén cirkálva figyelje meg a Vénusz elhaladását a Nap előtt. Az 1768. augusztusi indulást követően majdnem egy évvel később, az édeni Tahiti partjai mentén Cook és a kutatók a megbízást sikeresen teljesítették.

A legendás Endeavour mása

A legendás Endeavour mása

Az igazi felfedezések azonban csak ezután következtek – mert, mint utóbb kiderült, a tudományos feladat csak egy álca volt. Az Admiralitás utasítását követve Cook-ék 1770-ig elfoglalták Polinézia szigeteit és Ausztrália keleti területét. Az Endeavournak a Nagy-korallzátonyon történt fennakadását (melynek helyét ma Endeavour-zátonyként jelölik a térképek) követően 3 évig tartott az útja hazáig. A hajó a későbbiekben csak kisebb kereskedelmi megbízásokat teljesített, míg végül az amerikai partok mentén, a brit-francia háborús konfliktus elsüllyesztett áldozata lett.

A kutatóhajókkal a következő 150 évben ugyan temérdek tudományos megbízást teljesítettek, az elsődleges feladat azonban a világ ismeretlen térségeinek a felfedezése volt. Ausztrália, Polinézia, az Északnyugati-átjáró, a gyarmatosítás alatt álló Afrika, és a Föld két sarka kutatóhajók százait vonzotta. A hajózás fejlődésével egyre több expedíció járt sikerrel.

A XX. század során évről-évre kevesebb fehér folt maradt a világtérképen. 1900-ban levegőbe emelkedett az első Zeppelin, 3 évre rá felszálltak a Wright-fivérek, majd jöttek a világháborúk, számítógépek, tűpontos térképek, távérzékelő műholdak. A kutatóhajóknak pedig olyan feladatokat kellett felvenniük a repertoárjukba, amelyek a modern kori tudomány megváltozó prioritásait is ki tudták elégíteni.

A brit Discovery hajócsalád expedíciói hűen követték ezeket a változásokat. Az első és második hajóval (1901-1929 és 1929-1962) a Déli-óceánon a bálnák populációját és életét figyelték meg. A harmadik hajó 1962-2012 között az óceánfenék vizsgálatával, a klímaváltozás hatásainak megfigyelésével és új tengeri élőlények felfedezésével foglalkozott. A legfiatalabb, negyedik Discovery pedig elődje munkáját folytatva, fedélzetén a legmodernebb felszerelésekkel és az azokat használó 28 tudóssal még több tudományterületen hasznosítja magát.

Napjainkban a kutatóhajók zöme szeizmikus, hidrográfiai, oceanográfiai, meteorológiai, bányászati, halászati, haditengerészeti, klímakutatási, régészeti és/vagy tengerbiológiai  kutatásokat végez.

Milyen egy ideális kutatóhajó? Legyen először is masszív, strapabíró, és felboríthatatlan. Ha kell, jeget is tudjon törni, hiszen míg egyik évben az Indiai-óceánon, a következőben akár a Jeges-tengeren is dolgozhat ugyanaz a kutatóhajó. Ilyen vagy még ennél is hosszabb utakhoz pedig elengedhetetlenek a megbízható navigációs eszközök.

A fedélzeten szükség van egy helikopter leszállóhelyre, leginkább akkor, ha személyzetcserére, vagy gyors kimenekítésre kerül sor. Jól jön a hajón egy daru is kiemelésekhez, beemelésekhez és vontatáshoz.

Egy profi kutatóhajó nem kelt nagy hullámokat. Működő motorja nem csak előre-hátra, hanem oldalasan is segíti a hajó manőverezését, és a bivalyerős teljesítmény ellenére zajtalan, mert csak egy halkan osonó hajóról lehet tudományosan pontos akusztikai méréseket végezni és a vízi állatok sem menekülnek fejvesztve.

Álljon rendelkezésre legalább 50-100 négyzetméternyi labor és jusson elegendő hely a szonároknak, radaroknak, mentőcsónakoknak és távirányítású tengeralattjáróknak. Mivel a kutatóhajók rendkívül hosszú – legalább 50-60 napos – utakat tesznek meg egyhuzamban kikötés nélkül, ezért a tudósok és a szolgálatot teljesítő több tucat fős személyzet számára akár hónapokra elegendő élelmiszer- és vízkészletet kell bespájzolni.

Egy jól felszerelt kutatóhajó a hírekbe is bekerülhet. A nyári tudományos hírek arról számoltak be, hogy a Csendes-óceán mélyéről egy kutatóhajó segítségével hoztak fel 100 millió éves mikrobákat tartalmazó üledéket. Idén júniusban szintén egy kutatóhajónak köszönhetően tudhattuk meg, hogy a Déli-óceán fölött a legtisztább a levegő a Földön. Bár napjainkban hozzávetőlegesen 40 ország üzemeltet kutatóhajókat, így nehéz is lenne egyesével bemutatni mindegyikőjüket. Minden évben számos hajó járul valamilyen különleges felfedezéssel a tudomány haladásához, a világunk megismeréséhhez. Akadnak viszont olyan hajók, amelyek így vagy úgy, de kitűnnek az elmúlt évtizedek és napjaink mezőnyéből.

A szovjet Vityaz kutatóhajó nélkül később tudtuk volna meg, hogy merre található a Föld legmélyebb pontja. 1957-ben talált rá elsőként a Mariana-árok legmélyebb részére, ahol műszereivel 11 034 méteres mélységet mért. Ugyanez a hajó tanúskodott arról, hogy 1958-ban a Marshall-szigetek környékén az amerikaiak nukleáris bombákat tesztelnek, mert életveszélyesen radioaktív esővizet gyűjtött össze.

A Csendes-óceán Egyesült Államokhoz közelebb eső felén munkálkodik az az 1962-es gyártású Flip névre keresztelt amerikai kutatóhajó, amely 108 méter hosszú, és képes függőleges tengelyre fordulva, szárával a víz mélyére nyúló kanálként kiállni a vízből.

Flip kutatóhajó és ahogyan belefordul a vízbe

Flip kutatóhajó és ahogyan belefordul a vízbe

Ha a hajó elülső 91 méteres nyúlványát vízzel feltöltik, akkor az elsüllyed, a hajótest hátsó részén található fedélzet viszont a felhajtóerőnek köszönhetően szárazon megússza. Mivel a vízszintes ezen a hajón nem marad mindig vízszintes, ezért az összes kabinnak legalább 2 ajtaja van – az éppen aktuális hajóálláshoz használhatóan.

Különleges átfordulásának köszönhetően a FLIP névre keresztelt hajó szó szerint mélyrehatóan képes megvizsgálni a hullámzás fizikai sajátosságait, a víz hőmérsékletét és a víz alatti akusztikai jelenségeket. A csupafül tudósok pedig a bálnáktól a planktonokig minden tengeri állatnak tanulmányozzák a hangját.

Kiemelt médiaérdeklődés övezi a német Polarstern kutatóhajót. Tavaly télen – a múlt évezred felfedező expedícióihoz hasonlóan – egy több km2-es jégtáblához fagyasztva úszott fel a befagyott Északi-sarki régióig. A Polarstern masszív felépítésének köszönhetően a hajótest még a legerősebb jégnyomásnak is ellenállt. Február 24-én mindössze 156 kilométerre volt az Északi-sarktól.

A MOSAiC expedíció keretében a sarkköri vizek jégtáblái közé szorult hajón és a jégtáblára épített kutatóbázison vizsgálta meg 17 ország közel 300 tudósa a globális éghajlatváltozás és az Északi-sark területeinek kölcsönhatását. Ezen kívül megfigyelték a jégtáblák téli duzzadását és tavaszi olvadását, valamint a sarkvidéki állatvilág jelenlegi állapotát. Júliusban széttört a hajót hordozó jégtábla. A személyzetváltást követően a Polarstern néhány nappal ezelőtt rekordgyorsasággal jutott el szinte jégmentes vizeken egészen az Északi-sarkig.

Ahogy városok is lehetnek testvérek, úgy a kutatóhajók között is kialakulhatnak rokoni viszonyok. A BRP Gregorio Velasquez (leánykori nevén: Melville) ma a Fülöp-szigetek elsőszámú kutatóhajója, amit az Egyesült Államok Michigan államában építettek meg. 1976-ban még amerikai felségjelzés alatt a King Kong című mozifilmben tűnt fel. Testvérhajója, amelyet ugyanott gyártottak, a Knorr pedig 1985-ben elsőként lelte meg a tragikus körülmények között elsüllyedt Titanic roncsait.

A Titanic roncsait felfedező Knorr kutatóhajó

A Titanic roncsait felfedező Knorr kutatóhajó

James Cameron, a Titanic balszerencsés útjáról szóló film rendezője az orosz Akagyemik Msztyiszlav Keldis-sel hajózott el többször a Titanic roncsaihoz, sőt, maga a kutatóhajó a többszörös Oscar-díjas filmben is feltűnt.

Nem mindegyik kutatóhajó élhette meg a békés nyugdíjazást. Az egyik legszerencsétlenebb eset azzal a dán Nella Dan kutatóhajóval történt, amely minden idők egyik legeredményesebb Antarktiszi kutatóhajója volt. 1962-től kezdve 25 éven át vett részt számtalan antarktiszi expedícióban. 1987 decemberében egy part menti kutatóbázisra szállított üzemanyagot, amikor az erős szél a hajót a part menti szikláknak sodorta. A mentésre igyekvő alakulatok hiába próbálták a hajót nehezékekkel a part menti üledékbe stabilan leszorítani, egy újabb vihar felborította azt és 1987 szentestéjén elsüllyedt. A rakományt és a személyzetet ugyan sikerült kimenteni, de a szakma örökre búcsúzott egy nagyszerű hajótól.

Méltatlanul végezte Jacques-Yves Cousteau kapitány legendás hajója, a Calypso is.

Cousteau legendás Calypso-ja

Cousteau legendás Calypso-ja

A népszerű természetfilmes kutatóhajója 1997-től, a kapitány halálát követően pusztulásnak indult, mert nem végeztek rajta átfogó karbantartást. 2016-ban a sajtó arról harsogott, hogy a franciák polgári összefogása meghozta a gyümölcsét és megkezdhették a több mint száz dokumentumfilm elkészítésében kulcsszerepet játszó Calypso megmentését. Azóta viszont semmilyen hír nem érkezett arról, hogy valamikor újra kihajózhat-e.

Európai országok zászlói alatt jelenleg 99 kutatóhajó úszik a világ óceánjain – magyar nincsen köztük. A hajók átlagos életkora a 25 évet közelíti, így az Európai Tengerészeti Testület szerint hamarosan meg kell kezdeni a flották fiatalítását és zöldítését. Németország meg is tette az első lépéseket ezügyben: az 1987 óta cirkáló Atair nevű hajót az idén egy 2020-as építésű verzióra cseréli le, amely a világ legelső cseppfolyósított földgázzal (LNG) hajtott kutatóhajója lesz. Legfőképpen a Balti- és Északi-tengeren teljesít majd szolgálatot.

A britek pedig a tervek szerint októberben bocsájtják útra legújabb büszkeségüket, a legendás természetfilmesről elnevezett RRS Sir David Attenborough-t. A klímaváltozás megfigyelésével foglalkozó kutatóhajó az Antarktisz körüli vizeken teljesít majd szolgálatot. A ’90-es évek óta hasonló tudományos területen (és vizeken) munkálkodó James Clark Ross és Ernest Shackleton nevű hajókat váltja le. Az első vízrebocsátását nagy médiaérdeklődéssel övezett Attenborough jelenleg az utolsó próbaútjait teljesíti a Liverpool környéki vizeken. A 15 tonnás, 130 méteres monstrum tucatnyi laborjával a legnagyobb kereskedelmi hajó, amelyet az elmúlt három évtizedben építettek Nagy-Britanniában.

A Sir David Attenborough még épülőben

A Sir David Attenborough még épülőben

Az új generációs kutatóhajók éllovasa a REV lesz, amely egy norvég mágnás pénzbefektetésének köszönhetően épül és 2021-ben bocsájthatják vízre. 180 méteres hosszúságával ez lesz a világ legnagyobb, ultramodern kutatóhajója. Méretével pedig feladatának jelentősége is párosul – a világtengerek katasztrofális szintű műanyag-szennyezésével foglalkozik majd.

Cikk küldése e-mailben

Vélemény, hozzászólás?