Óriási nyereségek a bankoknál, elégedettek? – Nem

Új tradíció kezdődik a budai Várban
2024-06-16
Mától országos ellenőrzést tart az utakon a rendőrség
2024-06-17
Show all

Óriási nyereségek a bankoknál, elégedettek? – Nem

Megjelentek a legnagyobb hazai bankok éves eredményei. A kereskedelmi bankok rendkívül nyereséges időszakot zártak. Sorrendben az OTP, az MBH és az Erste termelték a legtöbb profitot. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank nagyjából a kereskedelmi bankok nyereségével egyenlő mértékű veszteséget termelt tavaly.

Szinte minden szempontból rendkívüli lett a hazai bankrendszer 2023-as éve. Ha egy elnagyolt képpel kezdünk, akkor úgy tűnik, hogy a magyar kereskedelmi bankok nagyon nyereségesek lettek, a jegybank, vagyis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pedig igen veszteséges. Ez persze nem azt jelenti, hogy az egyik jól gazdálkodott, a másik meg rosszul, hanem az infláció elleni harc és a magas kamatszint a magánszférában profitlehetőséget, a jegybanknál pedig olyan monetáris feladatot jelentett, ami sokba kerül.

Mindez a számok nyelvén úgy nézett ki, hogy a magas irányadó kamatok miatt keletkezett 1763 milliárd forintos rekordveszteség a jegybanknál, amiből 1643 milliárd forintot a kereskedelmi bankok felé kifizetett kamatok okoztak.

A Portfolio összesítése  alapján ugyanakkor a kereskedelmi bankok, minden különadó, kamatplafon és kamatstop ellenére masszívan nyereségesek lettek, összesen 1643 milliárd forintos nyereséget értek el. Az is újdonság, hogy az OTP mellett immár az MBH, az Erste, a K&H és a Raiffeisen Bank is 100 milliárd forint feletti profitot ért el, de az UniCredit sem sokkal maradt el ettől a szinttől, és a CIB-nek is magasabb volt a nyeresége a szokásosnál, de azért ez már jobban elmaradt a bűvös 100 milliárdtól..

Viharos időszak után

2023-ban a magyar, de az egész kelet-közép-európai bankpiac tele volt furcsa, rendkívüli helyzetekkel, mit lehet tenni az orosz (vagy az ukrán) kitettségekkel, mennyire fejlődik vissza a Covid miatt kissé lefagyott finanszírozási piac, hogyan hódítanak a fintechek, mibe kerül, vagy milyen lehetőségeket nyit meg a magas infláció?

A feladatok azért összességében inkább lehetőségeket jelentettek, 2023-ban rekordmagas jövedelmezőséget ért el a szektor és arra sem lehetett panasz, hogy az ügyfelek helyzete nagyon leromlott volna, mert a nemteljesítő hitelek aránya sem szállt el.

A konszolidáció folytatódott, igaz azért nem volt túl sok deal sem, az MBH Bank megvette a Fundamentát és már valóban erős másodikként emelkedett ki az OTP-t követő mezőnyből.

Ki jutalmat kapott

A világért sem szeretnénk a hazai bankokat birkákhoz hasonlítani, de egy pillanatra idézzük fel Weöres Sándor Birkaiskola című versét, mert nagyon találó volt a jövedelmezőségi versenyben.

Egyszer volt egy nagy csoda,

neve: birka-iskola.

Ki nem szólt, csak bégetett,

az kapott dicséretet.

 

Ki oda se ballagott,

még jutalmat is kapott,

így hát egy se ment oda,

meg is szűnt az iskola.

A bankok 2023-as eredménye sokféleképpen értékelhető, hiszen ahol a csoportban külföldi bankok is vannak, ott azok érdemben befolyásolhatták az eredményességet, de mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a tavalyi évben az érhetett el remek teljesítményt, aki „oda sem ment”, vagyis aki nem végezte olyan hevesen a banki alaptevékenységét, nem helyezett ki annyi hitelt az ügyfeleinek, hanem volt fölös likviditása, viszont így odaadhatta a jegybanknak. Ezzel a tevékenységgel ugyanis jobban lehetett jéárni, mint valami limitált kamatozású lakossági, vagy vállalati hitellel (természetesen nem minden hitelkamat volt szabályozott, de azért elég sok korláttal találkoztak a bankok.)

Az irányadó kamat

Arról van szó, hogy 2023-tól 2024 elejéig Magyarország tejesített egy „nagy csodát”, vagyis 25 százalékról levitte 4 százalék alá az inflációt.

Ennek az volt a megoldása, hogy a jegybank magas irányadó kamattal kiszívta a gazdaságból a likviditást, olyan sokat fizetett a bankok pénzére, hogy ezáltal ők abban voltak érdekeltek, hogy ne pörgessék, hanem hűtsék a gazdaságot, és így az inflációt apasszák.

Volt idő, amikor az MNB 18 százalékot fizetett a kereskedelmi bankok pénzére. Akinek tehát volt szabad pénze, mert azt nem helyezte ki a reálgazdaságba, az nagyot kaszálhatott.

Bár az természetesen véletlen, hogy a többféle összetevőből álló jegybanki és a szintén sok összetevős kereskedelmi banki eredmény – ha ellenkező előjellel is – de nagyjából azonos, ugyanakkor a transzfer egyértelmű, az infláció hűtésén a jegybank veszített, a kereskedelmi bankok nyertek.

Banki vélekedés

Látott már olyan szektort, amely egy jó év után maradéktalanul elégedett? Aligha, és valójában a hazai bankvezetők itthon sem szálltak el.

Olyanokat szoktak mondani, hogy tőkearányosan nem is olyan magas ez a nyereség,vagy, hogy igen a nyereség most nagy volt, de azóta a különadók úgy maradtak benne a rendszerben, hogy a nyereségtermelő képesség mér nem is olyan kedvező, vagy esetleg arról beszélnek, hogy a rendkívüli tényezőktől megtisztítva ez nem is olyan nagy eredmény-növekedés. Ezt azért maradéktalanul ne higgyük el, még ha minden szempontban van is igazság, a bankok tényleg több, mint megduplázták a profitjukat, és olyan sokat kerestek, hogy akár folytathatták a terjeszkedésüket is. Az OTP például a Baltikum felé nézelődik.

Hogyan tovább?

Egy jó év egy kicsit mindig elodázza a döntéseket.

Vagyis, amikor valójában egy 1 százaléknál is kisebb piaci részesedéssel rendelkező bank felől az eladás, a konszolidáció lenne a jó döntés, amikor jók a külső körülmények, a tulajdonosok kedvet kaphatnak a maradásra. Persze ennek megvan az a hátulütője, hogy amikor egy rossz évben mégis belátják, hogy okosabb lenne távozni, akkor már nem fognak olyan jó árat kapni a portékára?

Na de mi lesz a jegybank veszteségével? Nagy és sürgető probléma egyelőre nincs, de azért azt egyszer majd ki kell fizetni. Jó esetben a jegybank maga termel nyereséget és a későbbi összegekből vissza lehet tölteni a tőkét, de olyan helyzet is adódhat, hogy nincsen mese, az adófizetőknek, vagyis a költségvetésnek kell a zsebébe nyúlnia.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.