A magyar energiapolitika kulcskérdése a szuverenitás. Jelenleg a földgáz, az olaj és a nukleáris fűtőanyag beszerzése miatt Oroszországtól függünk a legjobban, de a kapcsolatok bővítése során olykor felmerül az amerikai, a horvát, a kínai, vagy akár a török kitettség is. A legjobb alighanem az, ha egészségesen diverzifikálunk.
Nem szerencsés, ha egy ország nagyon kitett egy másiknak az energiapolitikájában. Magyarország hagyományosan – a keleti blokk öröksége miatt – Oroszországtól függ az olaj-, a földgáz és az atomenergia piacán.
Ám időről időre más veszélyek is felmerülnek. Ha az Egyesült Államok nagyon erőlteti a cseppfolyósított földgázát (LNG), az nem lesz hasonló függés? Vagy, ha a legközelebbi tengeri kijáratra (Horvátország) teszünk túl nagy tétet, nem fognak a horvátok visszaélni azzal? De hasonló függés felmerülhet Kínával szemben is, amely a megújuló technológiák, a nappanelek, de akár az akkumulátorok, elektromos autók piacán is túlságosan domináns.
Valószínűleg sokkal kevesebbszer merül fel Törökország domináns szerepe az energiapiacon, de az utóbbi időben elképesztő mértékben megnőtt Törökország súlya a magyar energiarendszerben.
A török vonal
Törökország szép fokozatosan Magyarország egyik legfontosabb energetikai partnerévé vált. Valahogy úgy tűnhet, mintha hirtelen mindent a törökökkel csinálnánk:
- a földgáz elsősorban Törökországon keresztül érkezik Magyarországra,
- de már vásároltunk török földgázt is,
- a törökökkel építünk új gáztüzelésű (CCGT) erőművet,
- de a Mol Nyrt. is egy török partnerrel keres olajat Magyarországon is, de a tervek szerint majd még sokfelé a világban.
Egy nagyon dinamikus ország
A törököknek nagyon sok előnye van, igaz hátrány is akad.
Ha nagyon hétköznapi keretrendszerben beszélünk róluk, akkor kiemelhető, hogy a 85 millió feletti népességével a török nemzet Európa legdinamikusabban bővülő népe. Ha egyáltalán európainak vesszük a speciális európai-ázsiai államot. Itt van a földrészünk legnépesebb városa, a bőven 15 milliós Isztambul, ahol szintén idebiggyeszthetnék az előbbi, ázsiai-európai megjegyzést.
A speciális földrajzi elhelyezkedés miatt az ország kihagyhatatlan egy csomó energiaszállítási útvonalból, és a törökök valóban kedvelnek is minket, itt semmiképpen sem hátrány, ha egy cég magyar.
Ettől függetlenül az ország nem a legjobb kereskedelmi partner, közepesen megbízható, autoriter vezetője Recep Tayyip Erdogan ugyanis könnyen köt mély barátságokat, de elég könnyen is haragszik meg, és egy pillanat alatt összeveszik ugyanazokkal másnap, akikkel előző nap még barátkozott. A török külpolitika ezt szinte félévente eljátssza az EU, az USA, Oroszország, vagy éppen Ukrajna relációjában.
A partnerségek: az erőmű
Nézzük meg kicsit részletesebben is a beharangozott sokrétű energiaügyi kapcsolatot!
Magyarország új gázerőműveket épít és egy olasz-török páros is befutott a tendereken.
Április végén írta alá Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója azt a megállapodást, amely szerint Tiszaújvárosban az olasz Ansaldo és a török Calik Holding több mint 500 milliárd forintos gázerőmű-beruházásba fog.
A megrendelő a magyar MVM-csoportba tartozó MVM Tisza Erőmű cég lesz, és ez egy olyan gáztüzelésű (CCGT) erőmű lesz, ami ugyan hosszabb távon talán nem célja a hazai energiamixnek, mert abban inkább nukleáris és megújuló áramtermelési kapacitásokat szeretnénk látni, de a sok kelet-magyarországi gyárfejlesztéshez ez most elengedhetetlen lesz.
Olaj itt, olaj ott
A Mol-csoport az utóbbi időben a török Turkish Petroleum (TPAO) céggel tárgyal folyamatosan.
Aki figyel erre, valójában már többször tapasztalhatta, hogy a felek valamit bejelentenek. Már tavaly októberben egy komolyabb szándéknyilatkozatot írt alá a két cég arról, hogy stratégiai partnerségbe fognak a szénhidrogén-kutatás és -termelés területén.
Mivel Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az EU-n kívül már utazik, így Isztambulban Hernádi írta alá Ahmet Türkoğluval, a TPAO elnök-vezérigazgatójával a vonatkozó megállapodást.
A felek Azerbajdzsánban az Azeri-Chirag-Deepwater Gunashli (ACG) mezőben, valamint az oroszországi Baitugan-mezőben is együtt dolgoztak, de aztán pár hónappal később azt is bejelentették, hogy Magyarországon is együtt kutatnak olaj után.
A Mol és a TPAO közös vállalatot is alapított és egyelőreTamási és Buzsák térségében kezdenek kutatásba. Emellett továbbra is vannak tervezett közös projektjeik a Kaszpi-térségben, a Fekete-tenger térségében, Észak-Afrikában, valamint Közép- és Kelet-Európában.
Földgáz: Minden út Törökországba vezet
A magyar földgázvásárlások legnagyobb része ugyan eredetileg Oroszországból érkezik, de Törökország kihagyhatatlan.
Hiszen a gáz nagy része (mintegy 5,5 milliárd köbméter) Ukrajnát elkerülve, a Fekete-tenger majd Törökország, Bulgária és Szerbia érintésével a Török Áramlat balkáni ágán jut el Magyarországra. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter itt is rendre elmondja, hogy Törökország remek partner, és Magyarország már a BOTAS török földgázcégtől közvetlenül is vett gázt, igaz nem túl sokat.
Itt érdemes egy kis török-orosz kitérőt is tennünk. Törökország és Oroszország ugyanis speciális viszonyt ápol.
Volt már, hogy nagyon összevesztek, Szíriában például a front két oldalán segítettek, Törökország a szunnita lázadókat, míg Oroszország Bassár el-Aszad alavita kormányát támogatta (majd amikor az enök megbukott, Oroszországba is menekült), de a nagy mosolyszünetek után a felek általában kibékülnek.
Mivel az Európai Unió megszakította a légi forgalmat Oroszországgal, a legtöbb nyugati Isztambulon keresztül repül Oroszországba, és a legtöbb orosz is így megy Nyugatra, vagy marad éppen Törökországban, mert akár Isztambulban, akár a török tengerparton rengeteg orosz hangot hallani.
Igen ám, de a Török Áramlat gázvezeték azért határozottan az orosz Gazprom projektje, vagyis azért az egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben török kitermelésű gázt is be lehet hozni azon a vezetéken.
Hiszen az oroszoknak kulcsfontosságú, hogy a Török Áramlaton folyjon az orosz gáz, mert gyakorlatilag nem maradt más nyugati szállítási csatornája Vlagyimir Putyinnak..
Ráadásul Moszkvának nem sikerült új gázpiacokat találnia, ezek kiesése valóban érzékeny veszteség az országnak, miközben az olajjal nincs ennyire gondja.
A magyarokat szeretik
Törökország viszonya Magyarországgal ugyanakkor tényleg jó, és Törökország szerepe tényleg csak egyre inkább felértékelődik a gázpiacon.
Részben, mint tranzitországé, részben, mint kitermelő, hiszen azért elég kevés olyan ország van az ezer kilométeres közelünkben, amely egyetlen év alatt több mint megduplázza a kitermelését, a Sakarya Fekete-tengeri gázmező felfutó termelése miatt.
Aztán, hogy ebből a barátságból mennyire lesz stabil és hosszú kapcsolat, meglátjuk, de az biztos, hogy
Törökország és Magyarország akkor is partnerek voltak, amikor az orosz Gazprombank elleni amerikai szankciók alól kértünk közösen mentességet.
A kapcsolat fontosságát jól jelzi, hogy a sikeres tárgyalásokat Szijjártó Péter Ankarában jelentette be. Nem volt szokatlan esemény, Ankarában, a fővárosban s főleg Isztambulban, a gazdasági élet epicentrumában egymásnak adják a kilincset a magyar energetikai vezetők mostanában.
