Budapest látképét három monumentális, a politikai, az egyházi és az egykori uralkodói központokat reprezentáló épület kupolája uralja. Kettőnek kerek évfordulója volt tavaly: 140 éve, 1885. október 12-én volt az Országház építkezését megindító első kapavágás az akkori Tömő téren, a mai Kossuth Lajos téren, illetve 120 éve, 1905. november 9-én szentelték fel a Szent István-templomot. A modern, demokratikus politikai hatalmat és a katolikus egyház központi szerepét jelképező pesti kupolák mellé harmadikként a történelmi, királyi hatalmat megtestesítő Budavári Palota (lánykori nevén Királyi Palota) kupolája csatlakozik immár a budai horizonton. Hármójuk története nem is lehetne különbözőbb, kövessük sorsuk alakulását fényképek segítségével.
Kilátás a Magyar Tudományos Akadémia épületéből az épülő Szent István-bazilika felé, előtérben a Vigyázó Ferenc (Béla) utca 1894-ben. #303318 Fotó: Fortepan / SZTFH Földtani Szolgálatának gyűjteménye / Eötvös Loránd
Parlament
Az Országházat 1885-ben kezdték építeni, és bár a II. világháború ostroma súlyos károkat okozott a kupolájában is, alapvetően eseménytelen sors jutott neki – ahogy azt egy kupolától el is várnánk. Az épület 265 méteres hosszával és impozáns központi kupolájával Budapest egyik legismertebb szimbóluma lett.
Légifotó a Parlamentről és a Kossuth Lajos térről 1923-ban. #211147 Fotó: Fortepan / ETH ZürichA Parlament a Batthyány tér felől nézve 1935-ben. #136261 Fotó: Fortepan / Révay PéterHáborús sérülések a Parlamenten 1945-ben. #60141 Fotó: FortepanAugusztus 20-i vízi és légiparádé a Dunán 1977-ben, háttérben a Parlament. #22164 Fotó: Fortepan / MHSZ
Szent István-bazilika
A Bazilika kupolájának története jóval fordulatosabb: az első, Hild József által tervezett kupola 1867-ben beomlott, nem sokkal a tervező halála után. Az új kupolát Ybl Miklós álmodta meg, de a befejezés már Kauser József nevéhez fűződik. A templom csak 54 évvel (!) az építkezés megkezdése után, 1905-ben készült el teljesen, és azóta is Budapest egyik legfontosabb vallási és turisztikai központja. A kupola kilátóteraszáról kiváló panoráma nyílik a városra.
Az épülő Szent István-bazilika a Bajcsy-Zsilinszky út (Váci körút) felől 1893 körül. #82346 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György | Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.022A Deák Ferenc tér 1904-ben, szemben a Bajcsy-Zsilinszky út (Váci körút), háttérben a Szent István-bazilika kupolája. #82672 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György | Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.147A Szent István-bazilika kupolájának helyreállítása 1947-ben. #104794 Fotó: Fortepan / Hámori GyulaLégifotó a Szent István-bazilikáról 1963-ban. #103884 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképeiA Szent István-bazilika 1983-ban #278925 Fotó: Fortepan / Artfókusz / Fábián József
Budavári Palota
A Budavári Palota kupolája a három közül a legkalandosabb sorsú. Az eredeti reneszánsz palotát a török időkben pusztították el, majd a barokk újjáépítés után többször is átépítették, kibővítették. Az 1905-ben elkészült „álkupolát” az ostromban ért sérülések után a Rákosi-korszakban teljesen új, végre „igazi” kupolára cserélték, amelyet a hatvanas években vasbetonból építettek meg. A palota újra átépítés alatt áll, így a jelenlegi állapot sem tekinthető véglegesnek.
A budai alsó rakpart, a Lánchíd utca házai és a Királyi Palota (később Budavári Palota) a Széchenyi Lánchídról nézve 1895–99 között. #82564 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György | Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.039A Királyi Palota (később Budavári Palota) és a Lánchíd utca épületei a pesti oldalról nézve 1905-ben. #277764 Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück und SohnA súlyosan sérült Királyi Palota (később Budavári Palota), a Hunyadi udvar és benne a Mátyás király kút 1947-ben. #263343 Fotó: Fortepan / Bónis JózsefA Budavári Palota (korábban Királyi Palota) a pesti alsó rakpart felől nézve 1960-ban. #259496 Fotó: Fortepan / UWM LibrariesKilátás a pesti alsó rakpartról 1974-ben, díszkivilágításban a Széchenyi Lánchíd és a Budavári Palota (korábban Királyi Palota). #23984 Fotó: Fortepan / Urbán TamásElőtérben a Budavári Palota (korábban Királyi Palota), szemben a Parlament 1964-ben. #77664 Fotó: Fortepan / Simon Gyula
Képszerkesztő: Virágvölgyi István
A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/harom-kupola
Budapest Mátyás utáni újabb aranykora a közmegegyezés szerint a millennium és az első világháború közé esett. Sok szó esett róla, számtalan tudós és irodalmi feldolgozás tartja elevenen e korszak emlékét. Sok képeslap is megmaradt ebből…
Miközben Magyarország legnagyobb egyeteme viseli a nevét, Eötvös Loránd alakja másfélszáz éve többnyire a homályba vész. A neve szinte mindenkinek ismerős, ám a tudományos eredményeiről keveset, a magánéletéről pedig szinte semmit sem tud a nagyközönség.…
Klösz György, császári és királyi udvari fényképész munkássága nélkül jóval kevesebb ismeretünk lenne a dualizmus korának magyarországi atmoszférájáról, valamint Budapest világvárossá fejlődéséről. Fotográfiái a mai napig erőteljes nosztalgiafaktort jelentenek a szemlélő számára, ráerősítve a kollektív…
