Újfajta megoldásokkal igyekeznek közös európai kutatási projektek felvenni a harcot a leggyakoribb és egyúttal legagresszívabb agytumorral szemben és úgy tűnik, sikerrel, ahogy a Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja hírt adott róla.

Az agydaganat az egyik legrettegettebb betegség, s ugyan sokféle agytumor létezik, de az egyik legelterjedtebb egyúttal igen agresszív forma a glioblasztóma és aki ebben szenved, annak nincsenek igazán jó kilátásai. A számos országban ráadásul egyre gyakoribb ráktípusban a betegek túlélési ideje jelenleg átlagosan 15 hónap körül van.

Az Európában évente körülbelül 15 000 áldozatot szedő betegség ellen azonban most némi fény jelent meg az alagút végén. Európai támogatással zárult le egy kutatási projekt, melynek eredményeképpen egy olyan módszert fejlesztettek ki, amivel a tumort könnyebben lehet eltávolítani.

A megvilágított ráksejtek könnyebben vághatók ki

A FluroGuide dán biotechnológiai cég által vezetett INSTAGLOW nevű program során egy fluroeszkáló festéket fejlesztettek ki, melyet a műtét előtt befecskendeznek a betegnek. A vegyület egy olyan enzimhez kötődik, amelyet a ráksejtek éppen a szervezet ellen használnak. Amint az orvos egy műtét során infravörös fényt világít az agyszövetre, az ezzel az enzimmel rendelkező rákos sejtek fluoreszkálnak, vagyis az orvosok így megvilágítják a rákot, amitől a sebész könnyebben tudja azt eltávolítani.

A koppenhágai egyetemi kórház – Rigshospitalet – és a Koppenhágai Egyetem kutatói által évtizedekkel ezelőtt végzett munka a uPAR nevű enzimen alapul, amely az urokináz típusú plazminogénaktivátor receptor rövidítése. A daganatok az uPAR enzimeket molekuláris machete késként használják, mellyel az egészséges sejteket átvágják, hogy helyet csináljanak a növekvő ráknak.

A FluoGuide kifejlesztett egy fény hatására világító vegyi anyaghoz, a fluorofórhoz kötődő fehérjét. A fehérje-fluorofór tandemet befecskendezik a betegbe, amely a szervezetben hozzákapcsolódik az uPAR enzimet hordozó rákos sejtekhez.

Az enzim a daganat és az egészséges szövet határán fordul elő a legnagyobb mennyiségben, így a sebészeknek vizuális útmutatást ad arról, hogy hol végződik a rák, és hol kezdődik az egészséges szövet. Ez minden eddiginél jobban lehetővé teszi számukra, hogy csak az agy rákos részeit távolítsák el.

A kifejlesztett anyagot 36 agresszív agydaganatos betegnél sikerrel tesztelték Dániában és Svédországban. Most más európai országokban és az Egyesült Államokban kezdődik hasonló tesztelés és ha ugyanolyan sikerrel jár, mint Skandináviában, bevezethetik a gyakorlatban is.

Irány a rákölő vírusok felé

A glioblasztóma elleni küzdelem másik lehetséges útja a daganatot felkutató és elpusztító vírusok bevetése lehetne. Bár az egészségügyi intézmények egyre közelebb kerülnek az ilyen onkolitikus, rákölő vírusok alkalmazásához, egyelőre még egyetlen ilyen kezelést sem hagytak jóvá a világon.

A legnagyobb kihívást éppen az jelenti, hogy felmérjék a rákölő vírusok agyon belüli hatásait.

A hagyományos MRI a szövetekben lévő víz mágneses tulajdonságainak különbségein alapulva teszi “láthatóvá” az agydaganatot. Ennek a technikának azonban vannak hiányosságai, amikor a kezelés hatására a daganatban bekövetkező korai változásokról van szó. Az idén júniusban lezárult OncoViroMRI nevű, uniós támogatással zajlott kutatási projekt során a Tel Aviv-i Egyetem koordinálásával német és amerikai kutatókkal közösen az MRI-t úgy alakították át, hogy az jobban megfeleljen a célnak.

Ez a módszer a víztartalom helyett más molekulákra támaszkodik, hogy az agyban lévő daganatról jobb képet kapjon. A kutatók újszerű stratégiája, hogy a betegekbe rákölő vírusokat fecskendeznek, majd az átalakított MRI-t használják a vírusok rákra gyakorolt hatásának nyomon követésére. Elméletük szerint a vírusok az immunsejteket is arra ösztönöznék, hogy célba vegyék és elpusztítsák a fertőzött rákos sejteket.

Térkép az agyban és új MRI technika

Ehhez egy olyan térképet akarnak létrehozni, amely megmutatná az agyban lévő pusztuló ráksejteket, feltárva, hogy a daganat mely régiói reagálnak a vírusra. Az egyelőre egereken végzett kísérletek után most az a cél, hogy felgyorsítsák a képalkotást. A folyamathoz, mely a megfejtett MRI adatokból olvasható térképet készítene, amit az orvosok a betegek állapotának nyomon követésére használhatnak, mesterséges intelligenciát szeretnének bevetni. Nagy előny, hogy a technológia átalakításával sem kellett megváltoztatni magát az MRI-berendezést, így az új módszer a jövőben könnyebben lehetne beilleszthető a hagyományos kórházi rutinba.

A következő lépésben a kutatók az egerek után kis számú daganatos beteget vizsgálnak meg, hogy kiderüljön, embereken is nyomon lehet-e követni a rák vírusra adott reakcióit.

Az OncoViroMRI és az INSTAGLOW keretében kifejlesztett stratégiáknak azonban az agytumor mellett más ráktípusok esetében is alkalmazhatónak kell lenniük. Koppenhágában a FluoGuide például 16 betegen folytatott tesztelés után bebizonyította, hogy új terméke tüdőrákos betegeknél is működhet, de jelenleg zajlik a festékanyag klinikai tesztelése a fej- és a nyak területén kialakuló más ráktípusok esetén.